Beiktatták szerdán Új-Zéland új miniszterelnökét, Chris Hipkinst, aki a múlt héten váratlanul lemondott Jacinda Ardernt követi e tisztségben. A ceremónián Hipkins Új-Zéland főkormányzója, Cindy Kiro előtt tette le a hivatali esküt.
Az iparágat sújtó infláció miatt a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának lehetőségéről döntött a kormány, vagyis a háború okozta áremelkedés egy részét, bizonyos esetekben átvállalja az állam. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a módosítás azon beruházások esetében kezdeményezhető, melyeknél a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény történt.
Az Európai Bizottság válaszlépéssel fellelne az amerikai protekcionista újraiparosítási programra, de egyelőre fedezetet nem találnak egy uniós fejlesztési alaphoz. Szerdán az uniós tagállamok állandó képviseleteinek ülésén tárgyalnak egy új közös hitelfelvételről, mindezt viszont több tagállam ellenzi, mert olcsóbban bocsátanak ki saját kötvényeket, mint az EU.
A tavalyi év a részvénypiaci esésről szólt, az S&P 500 index majdnem 20%-os gyengülést tudhat maga mögött. Az idei év azonban talán másképp alakul, miután az infláció csökkenése magával hozza az alapkamatemelési ciklus végét - ezzel elkezdődhet az új gazdasági ciklus -, így a részvénypiacok levegőhöz juthatnak.
Miután tegnap azt mondta a költségvetés parlamenti vitáján a Pénzügyminisztérium államtitkára, hogy a kormány és a jegybank is egyetért abban, hogy az árstopokat ki kell vezetni, a kérdés csak az időpont, rákérdezett az atv.hu az intézkedés hatályára.
Annak ellenére, hogy a törvényes minimálbérek nominális emelkedése 2022 januárja és 2023 januárja között minden idők legmagasabb szintjét éri el, a legtöbb uniós országban a minimálbéres munkavállalók vásárlóereje csökken vagy éppen csak kompenzálódik az előzetes inflációs adatok alapján. Az EU-n belül a magyar dolgozók helyzete az egyik legrosszabb, jelentősen veszítettek értékükből a magyar bérek az emelés dacára. Az Eurofound komoly problémákra figyelmeztet.
Az ukrán gabonaszállítások követkeményeként esésnek indult a búza ára, ez pedig lassan eléri a lisztet is. A malmok februártól 5%-kal olcsóbban adják a lisztet - számol be az RTL Híradója.
A parlament előtt fekszik néhány napja a - rendeleti úton tavaly év végén már kőbe vésett - 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslat, amire a kormány előszeretettel hivatkozik úgy, hogy a rezsivédelem költségvetése. Ez valóban igaz is, hiszen a Rezsivédelmi Alap kiadásai hatalmasra duzzadtak az energiaválság miatt. Részletes vizsgálódásaink ugyanakkor arra is rámutatnak: az energiaszámla elszállása okozta válsághelyzet, illetve annak a kezelése egész egyszerűen elszívja más területekről a pénzt és valójában a kormány idén egy hatalmas takarékoskodást hajt végre, ha tartja magát az eredeti terveihez.
Venezuelában az infláció 2022-ben elérte a 234%-ot - közölte hétfőn Delcy Rodriguez alelnök, ami lassulást jelent az előző évhez képest, mivel a dél-amerikai ország mély és hosszan tartó gazdasági válsággal küzd.
Az Európai Központi Bank döntéshozói hétfőn eltérő véleményeket fogalmaztak meg a jövőbeli kamatemelésekről, ami arra utal, hogy a jövő heti fél százalékpontos emelésen túli lépések továbbra is vitatottak - írja a Reuters.
Remekül indult az év a világ tőzsdéin, és ez hatványozottan igaz a keleti piacok tekintetében: a szigorú kínai zéró-covid politika fokozatos elhagyása és a technológiai szektornál végbemenő szabályozói lazulás egy olyan környezetet teremtett, amiben valósággal szárnyalni tudtak az iránymutató indexek, különös tekintettel a kínai piacra. Egyre optimistábbak az elemzők és a Wall Street-i brókerek a rövid és a hosszabb távú kilátások tekintetében is, de azért bőven akad félnivaló a befektetők számára.
A brit mezőgazdasági szakszervezet értetlenül áll a Tesco vezetőjének vasárnapi kijelentése előtt, mely szerint az élelmiszeripari vállalatok az inflációt ürügyként használhatják arra, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben emeljék az árakat - írja a Reuters.
Olaszország gazdasági növekedése 2023 után várhatóan gyorsulni fog az olasz központi bank felfelé módosított előrejelzése szerint, azonban a háború miatt az előrejelzés nagyfokú bizonytalansággal terhelt - írja a Wanted in Rome.
Európa megszenvedte a korona- és az energiaválságot is, az eladósodottság tovább nőtt, az infláció 40 éves csúcsra ugrott. A legaggasztóbb helyzetben a déli tagállamok voltak, ahol bőven 100% felett jár a GDP-arányos államadósság-ráta. A magas infláció ugyanakkor kapóra jöhet, hiszen a közgazdasági összefüggés szerint magas inflációs környezetben csökken az adósság - hétköznapi nyelven erre azt mondjuk, hogy az infláció elinflálja az adósságot. Hogy ez mennyire igaz a gyakorlatban, azt fogjuk megvizsgálni ebben a cikkben, a két nagy déli államra, Olaszországra és Spanyolországra fókuszálva. Avagy: mennyire mérsékli a magas infláció az olasz és spanyol állam eladósodottságát, és hogyan változik ennek függvényében az olasz és spanyol adósságot övező fenntarthatatlansági kockázat.
Idei első kamatdöntő ülését tartja kedden a Monetáris Tanács, melyen a 13%-os alapkamat még biztosan marad az eddigi szinten. Ugyanakkor a jegybank kommunikációja már érdekes lehet, mivel a piaci várakozások szerint lassan eljöhet a kamatcsökkentés ideje. Most még vélhetően az óvatosságot ér a türelmet hangsúlyozzák, de apró utalásokkal elkezdhetik előkészíteni a 18%-os irányadó kamat alapkamathoz történő közelítését.
Februárban és márciusban továbbra is 50 bázisponttal emelheti az irányadó kamatot az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa – mondta vasárnap a Reuters tudósítása szerint Klaas Knot. A jegybank döntéshozója szerint azt követően is folytatódhat a szigorítás, még ha kisebb ütemben is.
Megélhetési válság, áremelkedés, az országokat szabadon váltogató digitális nomádok speciális elvárásai, a bérek átláthatóságára vonatkozó egyre szigorúbb elvárások. Hosszú ideje nem látott feladványokra kell idén választ adniuk a vállalatoknak és vezetőiknek.