imf

Forrnak az indulatok az IMF "adóötlete" miatt

Nagy port kavart a Nemzetközi Valutaalap októberi anyagában megjelent "ötlet" az egyszeri 10%-os vagyonadó európai bevezetéséről. A helyzet odáig fajult, hogy az IMF ügyben illetékes igazgatója ismét védekezésre kényszerült. Közben pedig egyre többen szólalnak meg a kérdésben. Kenneth Rogoff, az IMF egykori vezető közgazdásza az új sarc számos hátrányára hívja fel a figyelmet és - közvetetten ugyan, de - Magyarország számára is hasznos üzeneteket fogalmaz meg adókérdésekben.

IMF-hitelt kérhet Horvátország

A Nemzetközi Valutaalaptól kérhet segítséget Horvátország, mivel az állam jövő évi finanszírozási igénye igen nagy lesz és kockázatosnak tűnik - erről a horvát pénzügyminiszter, Slavko Linic beszélt egy interjúban.

Új ötlettel állt elő az IMF: fizessen minden európai egyszeri adót! (3.)

A német sajtó figyelt fel a Nemzetközi Valutaalap nemrégiben megjelent anyagának egy eldugott részére: felmerült az egyszeri vagyoni típusú adó bevezetése az európai állampolgárok esetében az államok költségvetésének rendbetételére. Az ottani portálok már kötelező "IMF-tizedként" nevezik az egyelőre csak ötlet szintjén megjelent sarcot, más kommentárok pedig már a bankbetétek egyszeri megadóztatását vizionálják. A történet érdekessége továbbá, hogy a Nemzetközi Valutaalap már másfél hete cáfolta, hogy egyszeri vagyonadót javasolna a megtakarításokra.

Önmérsékletre intette a németeket az IMF

Rossz szemmel nézik külföldön a magas német külkereskedelmi többletet. Az amerikai pénzügyminisztérium után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is aggodalmának adott hangot a magas német kivitel miatt, és önmérsékletre intette Németországot annak további növelésében - írja a Spiegel Online hírportál.

IMF: a nyugati bankok megint kevesebb tőkét hoztak a KKE-régióba

Az idei második negyedévben is folytatódott a nyugat-európai bankok Kelet-Közép-Európába irányuló tőkejuttatásainak csökkenése; a folyamat megszakítás nélkül immár nyolcadik negyedéve tart - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön közzétett negyedéves jelentésében.

Lassú növekedést vár Kelet-Európában az IMF

Kevesebb mint fele akkora lehet a potenciális - a gazdaság túlhevülése nélküli - gazdasági növekedés Európa déli és keleti felén most, mint 2008 előtt - állt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön közzétett tanulmányában.

Itt az IMF igazán lesújtó prognózisa!

Látványos előrelépés történt a fejlett országok költségvetésében, az adósságráták 2013-2014-ben stabilizálódhatnak a konszolidációs erőfeszítések hatására, ám ez csak a történet egyik fele. Továbbra is jelentős kockázatok leselkednek a világgazdaságra - olvasható ki a Nemzetközi Valutaalap szerdán megjelent Fiscal Monitor című átfogó elemzéséből. Érdekes adatokra és előrejelzésekre bukkanhatunk az anyagban Magyarországra vonatkozóan. Ezek szerint az IMF szakértői nem aggódnak a költségvetési hiány elszállása miatt, az adósság viszont magas szinten ragadhat és hazánk finanszírozási igénye az egyik legmagasabb a feltörekvő gazdaságok között. Az elemzés másik lényeges üzenete, hogy a Valutaalap várakozásai szerint nem csökken a magyar újraelosztási ráta.

Az IMF nem olyan optimista, mint a kormány

Jövőre 1,25 százalékos növekedést vár a Nemzetközi Valutaalap Magyarországra - derül ki a ma megjelent World Economic Outlook kiadványból. A dokumentum szerint az idei csúcsáról jövőre már süllyedhet a munkanélküliségi ráta.

Nőtt az euró részaránya a globális jegybanki tartalékokon belül

Az eurózóna adósságválsága enyhülésének egyik jele is lehet az, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a napokban közzétett, a globális jegybanki tartalékok második negyedévi alakulásáról szóló statisztikából kiderül.

Aggódjunk az ukrán OTP miatt?

Tavaly júniusban készítettünk interjút az ukrán OTP vezérigazgatójával, azóta tovább romlott a helyzet keleti szomszédunknál: a devizatartalékok szintje vészesen csökken, a hitelminősítők véleménye szerint egyre közelebb van egy esetleges államcsőd. "Belülről nézve" azonban talán nem olyan veszélyes a helyzet, Hák-Kovács Tamás szerint a tartalékok szintje egyelőre kielégítő, védőhálóként még mindig ott van az IMF és ha lesz is drasztikus devizaleértékelés, annak hatása jóval enyhébb lehet, mint 2008-ban volt. Az OTP az elmúlt években "válságállóbbá" tette működését, és azon kevés külföldi bank között van, amely marad, és meghatározó szereplő lehet az ukrán bankpiacon.

Az interjú fontosabb üzenetei:

• Hák-Kovács szerint Ukrajna nem megy csődbe
• Nagyobb leértékelésre azonban szükség lehet
• Ennek hatásai azonban jóval enyhébbek lesznek, mint 2008-ban
• Ukrajna hintapolitikát folytat (IMF vs. Oroszország), végső soron azonban védőhálóként szolgálhat az IMF segítsége
• Az ukrán OTP üzleti modellje az elmúlt években átalakult, védettebbé vált a gazdaság ciklikusságával szemben
• A fogyasztási hitelek kihelyezésére építő modell jól működik, az OTP piaci részesedést szerez a szegmensben
• A versenytársak hanyatlása mellett az OTP növekedni kíván az ukrán bankpiacon
• Az anyabank kitettsége jelentősen csökkent az ukrán OTP-nél, az alapműködés nyereséges, a tőkeerő pedig megfelelő

Megkapták a románok az újabb IMF-hitel keretüket

A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa pénteki döntésével jóváhagyta, hogy Románia a most lejáró keret után egy új, két évre szóló, 2,7 milliárd dollárnak megfelelő készenléti hitelkeretet kapjon.

IMF: túl gyenge az olasz bankok egy része

Kockázatos az olasz bankok tőketartalékai szempontjából a gyenge eszközminőség és az alacsony profitabilitás - állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Bloomberg beszámolója szerint. Az intézmény úgy látja, ha jövőre is folytatódik a recesszió, az olasz bankok harmadának tőkéje 2015-ben a bázeli minimum alá csökkenhet 14 milliárd euróval.

IMF: az eurózónának közös költségvetésre van szüksége

Közös költségvetésre van szüksége az eurózónának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint. A közös költségvetéssel növekedne a 17 tagból álló eurózóna ellenállóképessége a gazdasági sokkhatások ellen, és jobban lehetne segíteni a legrosszabb helyzetben levő tagokat, hogy elkerüljék a komoly gazdasági recessziót.

Újabb hiánycél módosítást kér Portugália

A portugál kormány arról próbálja meggyőzni a neki hitelező, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta trojkát, hogy a kitűzött 4 százalék helyett lehessen 4,5 százalék az ország jövő évi államháztartási hiánya. Erről Paulo Portas miniszterelnök-helyettes beszélt szerdán a portugál parlament egyik bizottsága előtt.

A következő válságra kell készülni az IMF-vezér szerint

További védvonalak felállítására van szükség egy lehetséges, feltörekvő piaci válság esetére, ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap készen áll, hogy ha kell pénzügyi segítséget nyújtson - mondta az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde Jackson Hole-ban.

Franciaország még a célkeresztben marad

Tavasszal számos elemző figyelmeztetett arra, hogy Franciaország az időzített bomba az eurózónában a szerteágazó strukturális problémái miatt, így különösen érdekes, hogy mit mond a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az országról azután, hogy elvégezte a szokásos éves gazdaságpolitikai felülvizsgálatot. A napokban közzétett elemzés egyik fő üzenete az, hogy az eddig bevezetett reformokon felül további lépések is szükségesek jórészt a munkaerőpiacon ahhoz, hogy a gazdaság lendületes növekedési pályára álljon. Azt, hogy a francia problémák és az általuk az eurózónára jelentett "fenyegetés" mennyire a közgondolkodás része maradt, jól mutatja, hogy Richard Fisher, a dallasi Fed elnöke a német Handelsblattnak adott, most megjelent nyilatkozatban azt mondta: Franciaország miatt, nem pedig a perifériához sorolt országok miatt aggódik most a leginkább a fizetési övezet kapcsán.

Magyarország kifizetett minden IMF-hitelt

A kormány döntése alapján 2013. augusztus 12-én Magyarország előtörlesztette a Nemzetközi Valutaalappal szemben még fennálló 1,9 Mrd SDR (2,15 Mrd EUR) összegű hitelét, tudatta a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Három pénznemben törleszti hétfőig az állam az IMF-hitelt

Hétfőig törleszti az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a még fennmaradt IMF-hitelt. Borbély László András vezérigazgató-helyettes a Gazdasági Rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy az IMF meghatározása alapján 3 devizanemben: dollárban, euróban és angol fontban fizet a magyar állam. Pótlólagos kötvénykibocsátásra nincs szükség, a februári eleji dollárkötvény-aukcióból és a Prémium Euróalapú Kötvényből befolyt összegből fedezhető az előtörlesztés. Ennek hátteréről bővebben:

Visszafizette az MNB az IMF-hitelt (2.)

A Magyar Nemzeti Bank 2013. augusztus 6-án teljes egészében visszafizette az IMF felé fennálló hitelét, így nincs további hiteltartozása a Valutaalap felé - közölte a jegybank szerdán honlapján.

Régen látott mélyponton Magyarország nemzetközi tartalékai (2.)

Júliusban egy hónap alatt 595 millió euróval 33,734 milliárd euróra estek Magyarország nemzetközi tartalékai, ami 2011 januárja óta a legalacsonyabb szintet jelenti - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank. A tartalékok sorozatban harmadik egymást követő hónapban csökkentek júliusban, augusztusban pedig minden bizonnyal esni fognak, hiszen a közelmúltbeli bejelentéseknek megfelelően az állam és az MNB is "végtörleszti" a Nemzetközi Valutaalap felé a fennálló teljes hiteltartozását.