Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta a Nemzetközi Valutaalap misszióvezetőjét, Costas Christou-t és Johann Prader-t, az IMF igazgatóságában Magyarországot is képviselő igazgatót - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő déli közleményében. Magyarország már nem IMF program ország, mivel hazánk 2013-ban visszafizette a teljes tartozását, de továbbra is tagja a szervezetnek, ezért gazdasági konzultáció keretében folytatódik az együttműködés.
Nem tud a konkrét esetről, azonban a Nemzetközi Valutaalapnál létezik egy megállapodás, hogy a hatóságokkal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezelik - fejtette ki szokásos washingtoni sajtótájékoztatóján Gerry Rice, az IMF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója egy kérdésre válaszolva, ami a napokban kipattant könyvbotrányra vonatkozott.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb tanulmánya szerint a világszerte növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek lassítják a gazdasági növekedést és növelik a politikai instabilitást. Az IMF szerint a megoldást a vagyoni újraelosztás jelenti, ehhez az 50 százalék körüli legfelső szja-kulcs lehet az optimális.
A magyar gazdaságpolitika hajtűkanyarját jelentő 2011 őszi IMF-visszahívás tervét a bejelentés előtt ebéd közben már előre elmondta a világ egyik legnagyobb befektetési bankját képviselőknek Matolcsy György - többek között ezt tartalmazza az akkori nemzetgazdasági miniszter kabinetfőnökének, Wiedermann Helgának, tegnap megjelent könyve. Az IMF-viszahívása nagy jelentőségű hír volt, és természetesen pozitívan fogadta a piac. Sőt, már a bejelentés előtt is erősödött a forint, azaz nem zárható ki, hogy az igen fontos bennfentes információt a befektetési bank - éppen a Matolcsytól kapott információk alapján - előre lekereskedte. A helyzet abszurditását pedig mi sem növeli jobban, mint hogy Wiedermann szerint Matolcsy az egyébként igen kedvező piaci reakciók alapján győződött meg arról, hogy a nagy nemzetközi befektető csoportok "életveszélyes támadást" indítottak Magyarország ellen.
A mai megállapodás áttörést hozhat az ukrán helyzetben - vélik a JP Morgan elemzői. A kockázatok ugyan továbbra is nagyok, hiszen Oroszország még nem is írta alá a megállapodást, a koalíciós kormány megalakulást követően a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) remélhet segítséget az ország. A bejelentésre 2-4 héten belül kerülhet sor.
Úgy tűnik, újabb 20 milliárd euróra lehet szüksége Görögországnak, hogy ne legyen fennakadás az ország finanszírozásában. Az államadósságuk már majdnem a duplája a nemzeti összterméknek és egyáltalán nem látszik biztosítottnak a konszolidáció lehetősége. A németek további megszorításokat erőltetnének, míg a Nemzetközi Valutaalap korábban már adósságleírást javasolt az országnak, ahol a fiatalok 60 százaléka munkanélküli.
A 2008-ban kirobbant válság óta nem kezdték olyan rosszul az évet a feltörekvő piacok, mint az idén, erre reagálva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy nyilatkozott, némely feltörekvő országnak lépéseket kell tennie fundamentumainak megerősítésére, a jegybankoknak pedig ébereknek kell lenniük a nemzetközi pénzpiacok likviditási helyzete miatt.
A német jegybank legújabb jelentésében a magas államadóssággal küszködő európai periféria országokkal foglalkozik, és elővette a Nemzetközi Valutaalap által már tavaly belengetett javaslatot, az egyszeri vagyonadó ötletét. A Bundesbank előnyöket és hátrányokat felsoroló elemzéséből kiderül: csak rendkívüli esetben kellene alkalmazni az ilyen egyszeri terheket, amikor már felmerül az államcsőd veszélye.
A Nemzeti Nyomozó Iroda arra jutott, hogy két éven keresztül jogosulatlanul adta át a bankok üzleti titkait a Magyar Nemzeti Bank a Nemzetközi Valutaalapnak, sőt a bankok tudta nélkül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is szolgáltatott adatokat - értesült a Magyar Nemzet.
Az októberben közölt 3,6%-ról 3,7%-ra emelte a világgazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap. A szervezet szerint érdemes a laza monetáris politika fenntartásával erősíteni a gazdasági kilábalást a fejlett országokban - írja a Bloomberg. Ellenkező esetben tőkekivonás indulhat a feltörekvő piacokról.
Közleményben mutatta be idei prioritásait a Bécsi Kezdeményezés, amelyet 2009 januárjában hoztak létre a kelet-európai régió pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében, és nagy szerepet játszott abban, hogy biztonságosan működött tovább a régió bankszektora a válság éveiben.
Az írek megcsinálták! Tavaly december 15-én véget ért az úgynevezett trojkával (EU-IMF-EKB) kötött megállapodás, aminek a feltételeit egytől egyig teljesítették. Még csak készenléti hitelmegállapodást sem kötöttek már az IMF-el, ugyanis megtehetik. 20 milliárd eurónyi tartaléka van az államnak és egyre sikeresebb kötvény-aukciókat rendeznek, ahol a befektetői árazás azt mutatja, hogy tulajdonképpen a piac pár év után már nem is néz rossz szemmel egy olyan országra, aki rekordsebességgel triplázta meg az államadósságát. Ez azt jelenti, hogy elhiszik az íreknek, hogy a 124 százalékon kicsúcsosodó adóssághegyet le tudják építeni fegyelmezett fiskális politikával, méghozzá olyannyira, hogy az országkockázatot jelző CDS-feláruk már 100 bázispontig esett. Pedig ők csak 2015-ben tudnak majd 3 százaléknál kisebb deficitet felmutatni és az államadósság még 2016-ban is bőven 100 százalék fölött lesz az előrejelzések szerint. Az ír jegybank nem aggódik az EKB stressz tesztje miatt, pedig átlagosan 27 százalék a nem teljesítő hitelek aránya a jórészt állami tulajdonban lévő bankrendszerben. Az ír pénzügyminisztérium szuper optimista, de ottjártunkkor hallottunk olyan elemzői véleményeket is, hogy az ír papírokkal kereskedők egész egyszerűen ostobák.
A Portfolio.hu az Európai Bizottság meghívására járt Írországban és vett részt a kilátásokról és tanulságokról szóló panelbeszélgetéseken.
Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa lanyha növekedésnek néz elébe, leszakadva más feltörekvő régióktól. Annak ellenére is, hogy a nyugati országokban megindul a helyreállás - mondta a Reutersnek Aasim Husain, az IMF európai igazgatóhelyettese. A feltörekvő európai régióban idén átlagosan 2,5%-os növekedésre számítanak, ami jóval elmarad a válság előtti növekedési ütemtől. Magas finanszírozási igénye miatt Magyarország is kiemelkedően sérülékeny.
Szolid növekedést vár idén az IMF szenior munkatársa a közép-kelet-délkelet-európai országokban annak ellenére, hogy a fontos kereskedelmi partnernek számító nyugat-európai országok gazdasága kezd talpra állni -írja a Reuters.
A megelőző negyedévi jóval 100 milliárd alattról 211 milliárd dollárra gyorsult a világ jegybanki devizatartalékainak növekedési üteme 2013 harmadik negyedévében - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) minap közzétett adataiból, amely jelentés arra is rámutatott, hogy a tartalékbővülés az országok széles körére igaz volt. A legnagyobb összegben az amerikai dollárban denominált tartalékok nőttek, de ha a tartalékok deviza összetételét vizsgáljuk, akkor az euró lett a nyertes, hiszen részaránya a második egymást követő negyedévben is emelkedett. Ez az adat is abba az irányba mutat, hogy a 2010-2012 között legintenzívebb euróválság (ami a jegybanki tartalék-menedzserek stratégiáján is nyomot hagyott) valóban múlófélben van.
A kieső adóbevételek pótlását javasolja Romániának a Nemzetközi Valutaalap (IMF), miután Victor Ponta miniszterelnök bejelentette: kormánya áprilisig elhalasztja az üzemanyag jövedéki adójának eredetileg január elsejétől tervezett, literenként hét eurócenttel (21 forint) való emelését.
Görögország nem tudott megállapodni nemzetközi hitelezőivel a következő kölcsönrészlet, egy létfontosságú egymilliárd eurós összeg megadásáról. Erről Janisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter számolt be hétfőn késő este újságíróknak.
Az IMF új misszióvezetője, Costas Christou látogatta meg Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert december 13-án. A Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délutáni közleménye szerint a találkozón általános helyzetértékelés történt, mely során a tárcavezető az új, pozitív makrogazdasági adatokat ismertette. Arra is emlékeztetnek, hogy hamarosan bezár az IMF budapesti irodája.
A kormányzati beruházások csökkentésén és a vállalati adók emelésén keresztüli kiigazítások vágják vissza leginkább a gazdasági növekedést, illetve a reálbéreket is - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból, ami a magyar gazdaságra kalibrált modell eredményeit ismerteti.
