A BBC, ITV és Sky News megbízásából és az Ipsos közvélemény-kutató által készített exit poll felmérés alapján
- a Rishi Sunak miniszterelnök vezette Konzervatív Párt 131 képviselői helyre számíthat Westminsterben, ami megvalósulása esetén
a párt 1834-as alapítása óta az eddigi legrosszabb teljesítménye lenne.
A toryk ezelőtt 1906-ban szerezték a legkevesebb mandátumot, 156-ot, míg 2019-ben Boris Johnson 365 széket nyert velük.
- A Keir Starmer által történelmi diadalra vitt Munkáspártnak nem sikerült megdöntenie saját, 1997-ben elért rekordját: júliustól 410 fős frakciójuk lehet az alsóházban, ami kissé elmarad a Tony Blair által szerzett 418 széktől.
Ez azt jelentheti, hogy a Munkáspárt 170 fős többséggel fog rendelkezni,
és megduplázta a 2019-ben szerzett 202 székének mennyiségét. - A liberáldemokraták 61 mandátumot szereztek az exit poll szerint, ami épphogy elmarad a II. világháború utáni eddigi legjobb eredményüktől, a 2005-ben szerzett 62 helytől.
- A jobboldali populista Reform UK a Brexit-párti élharcos, Nigel Farage vezetésével óriási meglepetést okozva
13 képviselői helyre számíthat.
- Az előrejelzés alapján a Skót Nemzeti Pártból (SNP) mindössze 10 képviselő került be a parlamentbe, ami óriási visszaesés a függetlenséggel kampányoló pártnak, ami legutóbb 48 mandátummal gyakorlatilag felszántotta az országrészt. A legtöbb helyet minden bizonnyal a Munkáspárt vehetett el tőlük.
- A wales-i nacionalista párt, a Plaid Cymru négy mandátummal számolhat,
- végül pedig az eddig egyetlen egy képviselővel rendelkező Zöldek kettőre növelték a mandátumaik számát.
Az exit poll pontossága mellett a választás egyik legnagyobb kérdése, hogy az egyéni körzeteknek hála taroló Munkáspárt szavazataránya mekkora lesz országosan, ugyanis előfordulhat, hogy
idén úgy nyerhettek hatalmas többséget, hogy a korábbi vereségeikhez képest kevesebb szavazatot szereztek.
Az új miniszterelnök
A Munkáspárt 61 éves vezetője, Keir Starmer közösségi oldalán köszönte meg a párt aktivistáinak és szavazóinak a támogatást. Starmert várhatóan már péntek délelőtt fogadhatja III. Károly király, aki az új kormányfő első királyi audienciája keretében felkérheti őt a kormányalakításra. Starmer holnap délután pedig már első miniszterelnöki beszédét tarthatja a Downing Street 10. fekete ajtaja előtt.
To everyone who has campaigned for Labour in this election, to everyone who voted for us and put their trust in our changed Labour Party - thank you. https://t.co/q6yDNPnAbo
— Keir (Starmer) July 4, 2024
A felmérésekben két és fél éve konzisztensen vezető Munkáspárt 2019-ben még 1935 óta nem látott súlyos vereséget könyvelhetett el a párt radikális Jeremy Corbynnal az élen. A baloldali ernyőpártot 2020-ban átvevő Keir Starmer – noha megválasztásakor mérsékeltebb, de markánsan baloldali programot ígért –
FOKOZTOSAN KORMÁNYOZTA A MUNKÁSPÁRTOT AZ IDEOLÓGIAI CENTRUM FELÉ,
saját megfogalmazása szerint a pártja után az országot is meg szerette volna változtatni. E következtében a párt manifesztója egyértelműen a gazdasági növekedést és a stabilitást állította középpontba.
Ezzel STARMER AZT KÍVÁNta BIZONYÍTANI a kampány során, HOGY A munkásPÁRT KÉSZEN ÁLL, ÉS "FELELŐSSÉGTELJESEN" KÍVÁN KORMÁNYOZNI,
ennek azonban az az ára, hogy a korábbi, általa is támogatott ambiciózusabb javaslatokat kukázni kellett a programjukból. Mint például az eredetileg 28 milliárd font értékű zöld energiacsomagról szóló ígéretüket, amelyet ennek töredékére nyestek vissza, bár ezt a korábban vezető ügyészként dolgozó Starmer a toryk hibás gazdaságpolitikájára kente.
Az óriási győzelem ellenére a sokak által "szürkének" vagy "sótlannak" tartott Starmer koránt sem örvend hatalmas népszerűségnek, így a várakozások szerint
már kormányzása legelején bizonyítania kell majd a brit választóknak, hogy nem fog csalódást okozni.
Ben Page, az Ipsos kutatócég vezérigazgatója korábban úgy vélekedett:
Starmer személyes megítélése a legalacsonyabb, amit az Ipsos valaha is látott olyan ellenzéki vezető esetében, aki az általános szavazási szándékban ekkora előnnyel vezet. A [brit] politikát inkább a toryk iránti undor, mint a munkáspárti ajánlatok iránti öröm mozgatja.
Ez várható az új kormánytól
Starmer mindenesetre megfogadta, hogy a jövedelemadót, a társadalombiztosítási hozzájárulást, a társasági adót és az ÁFÁ-t nem fogják emelni, bár más adónemekben történhet változás – a brit gazdaság jelenlegi állapotában pedig ez több mint valószínű. A Munkáspárt zöld beruházásokra, a közegészségügyre (és a közel 8 millió fős várólista csökkentésére), tanárokra és olyan kisebb intézkedésekre költene, mint az államilag finanszírozott általános iskolai reggeliztetésre fordítanák.
A párt emellett szén-dioxid-mentesítené a villamosenergia-hálozatot 2030-ra, és létrehoznák a "Great British Energy" névre hallgató állami vállalatot, amely évi 1,7 milliárd fontos költségvetésével zöld projektekbe, például szélerőművek telepítésébe fektetne be. Ám az energiaszektor átfogó államosításáról nem volt szó, ez csupán a vasút esetében merült fel.
Starmer – Corbyn transzatlanti integrációt érintő kritikájával szakítva – elkötelezte magát a NATO mellett, illetve a torykkal megegyezően a GDP 2,5 százalékára rúgó védelmi kiadásnövelést hajtana végre. Szintén elmozdulást jelent, hogy az ország nukleáris arzenáljának megtartása és fejlesztése mellett is kiállt Starmer, így kivívta a pártja pacifista balszárnyának ellenérzését.
Ami az alkotmányos reformokat illeti, korábbi kijelentéseivel ellentétben Starmer csapata nem foglalta bele a Lordok Házának eltörlését, csupán 80 éves nyugdíj-korhatárt és az örökletes címek eltörlését javasolták a törvényhozás nem demokratikusan választott felsőházában.
Címlapkép: Rishi Sunak miniszterelnök beszél a walesi konzervatívok választási programjának bemutatóján 2024. június 21-én Rhylben, az Egyesült Királyságban. Címlapkép forrása: Leon Neal/Getty Images
