Megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel - jelentette be hétfőn késő este az örmény kormányfő a Facebook-oldalán.
Azerbajdzsán elismerte, hogy orosz helikoptert lőtt le Örményország légterében, amiért az azeri külügyminisztérium bocsánatot kért - közölték hétfőn orosz hírügynökségek.
Nikol Pasinján örmény kormányfő és Ilham Ailyev azeri elnök hétfőn a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva kifejezte készségét a személyes találkozóra.
Hétfőre virradó éjjel tüzérségi támadás ért több azerbajdzsáni települést és katonai állást - jelentette be Ilham Aliyev azeri elnök a Twitteren, ami arra utal, hogy továbbra is igencsak törékeny az a humanitárius tűzszünet, amely elvileg szombat éjféltől lépett életbe Örményország és Azerbajdzsán között.
A hegyi-karabahi humanitárius tűzszünet megszegésével vádolta egymást Örményország és Azerbajdzsán vasárnapra virradóan, néhány órával a fegyvernyugvás életbe lépését követően.
Helyi idő szerint szombat éjféltől humanitárius tűzszünet lép életbe Örményország és Azerbajdzsán között - jelentette be közleményében az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég még világraszóló barátok voltak; olyannyira, hogy Erdogan még az amerikaiakkal is összerúgta a port, hogy orosz légvédelmi rakétarendszereket vásárolhasson. A Hegyi-Karabah régióban kirobbant konfliktusban viszont megint frontális ellentét bontakozott ki a két ország politikai érdekei közt: az oroszok hűteni, a törökök pedig fűteni próbálják a háborút. Nem ez az első eset mostanában, hogy Oroszország és Törökország egymásnak feszült, sőt, Líbiában és Szíriában a két ország (proxi-)katonái már nyíltan egymás ellen harcolnak. Nagyon úgy néz ki, hogy vége a Putyin-Erdogan barátságnak és a legújabb konfliktus azt bizonyítja, hogy a török elnök már nem fél páros lábbal sem belerúgni az oroszokba, ha külpolitikai érdekei ezt kívánják.
A jereváni kormány tájékoztatása szerint szombaton a hegyi-karabahi erők újabb 51 katonája esett el a harcokban az azerbajdzsáni csapatok ellen vívott küzdelemben a vitatott hovatartozású területen.
A Hegyi-Karabahért vívott harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a konfliktusban részt vevő felek fegyveres erőit csütörtökön kiadott közös nyilatkozatában az orosz, az amerikai és a francia elnök.
Ötödik napja folyamatosak az összecsapások Azerbajdzsán és Örményország fegyveres erői közt és miközben a nemzetközi közösség békéért lobbizik, Törökország egyre mélyebben beleavatkozik a konfliktusba.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon megerősítette örmény és azeri hivatali partnerének, hogy kész Moszkvát a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló tárgyalások helyszínéül felajánlani, és egyebek között háromoldalú találkozót tartani velük - közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
Nagyon úgy néz ki, hogy nyílt háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország közt, mindkét ország mozgósította haderejét és napok óta folyamatosak az összecsapások. Egyre több videó jelenik meg az interneten a két ország közti konfliktusról, amely úgy tűnik, folyamatosan eszkalálódik.
Tegnap katonai összecsapás robbant ki Azerbajdzsán és Örményország, illetve az általuk támogatott Arcah Köztársaság katonái közt; már több tucat civil és katonai áldozata lehet az egyre intenzívebb harcoknak. Mindkét ország mozgósította a hadseregét és sajnos úgy néz ki, nyílt háború fog kirobbanni a két ország közt, ha csak nem talál a nemzetközi közösség egy gyors és korrekt megoldást a több évtizede húzódó területi konfliktusra. Az örmények katonai erejüket tekintve nem túl jó esélyekkel indulnak a háborúba, a természeti adottságok viszont az ő malmukra hajtják a vizet.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével és az izraeli-arab kiegyezéssel ismét előtérbe került Irán kérdése, ráadásul napvilágot látott egy titkosszolgálati jelentés is, melyből kiderül, hogy a perzsa ország merényletet tervez egy amerikai nagykövet ellen. Egyre több elemző aggódik amiatt, hogy Trump egy Irán elleni háborúval próbálja majd menteni a választási esélyeit és amiatt is, hogy ha véletlenül megnyeri a választásokat, 2021-re Amerika hadban fog állni a síita országgal. Bidentől ezzel szemben elnéző és diplomatikus fellépést várnak Iránnal szemben, aki még a Trump által felrúgott atomalkuba is visszaléphet. Az igazság az, hogy jó eséllyel egyik elnök sem akar Iránnal háborúzni, ha netán viszont mégis konfliktus lesz a közel-keleti országgal, ez valószínűleg nem azon múlik majd, hogy éppen ki lesz az amerikai elnök.
Bár a magyar honvédelmi képesség korszerűsítése 2014 óta zajlik, az elmúlt néhány hónapban igencsak felgyorsultak a dolgok: a kormány sorra jelenti be a rekordösszegű, több milliárd eurós, dolláros fegyverbeszerzéseket. Az ügy kapcsán sokszor kapunk a beszerzések szükségességét firtató kérdéseket, gyakran találkozunk kifejezetten azzal a kérdéssel, hogy „mégis kivel akar háborúzni Magyarország?” A rövid válasz az, hogy senkivel, a magyar védelmi képesség fejlesztése zajlik, melyre az eszközök elavultsága és a gyorsan változó európai biztonsági helyzet miatt égető szükség van. Ennél azért persze egy kicsit komplikáltabb a helyzet, megpróbáljuk röviden összeszedni a haderőfejlesztés főbb indokait.
Nagyvonalú ígéretekkel és milliárdos kártalanítással próbálja visszafordítani azt a gazdasági katasztrófát Zimbabwe kormánya, amit a 2000-es évek „gyorsított földreformja” okozott. Afrika egykor szinte legélhetőbb országa ma már a világ egyik legszegényebbje: a lakosság 70%-a mélyszegénységben él, az ország több mint fele éhezik, a munkanélküliség szinte felbecsülhetetlenül magas. A történelem legdurvább hiperinflációját végigszenvedő ország kormánya most 3,5 milliárd dollárból kártalanítaná azokat a fehér telepeseket, akiket a „földreform” ideje alatt elüldöztek, de ez önmagában aligha varázsolja vissza „Afrika kenyereskosarát” régi pompájába.
Észak-Korea nukleáris elrettentő erőinek köszönhetően nem lesz többé háború, azok szavatolják az ország hatékony védelmét és biztonságát - fejtette ki Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kedden Phenjanban, egy ünnepi találkozón.
A koronavírus mindeddig több mint félmillió emberéletet követelt világszerte, az Oxfam által kiadott friss jelentés szerint azonban a vírus miatt rosszabbodó éhínségben több ember hal meg naponta, mint magában a koronavírusban – számol be a hírről a CNN.
Az amerikai hírszerzés hamis hírének minősítette, és éles szavakkal elítélte szombaton az orosz külügyminisztérium a The New York Times (NYT) című amerikai lap előző napi cikkét, amely szerint Oroszország titokban pénzjutalmat ajánlott afgán lázadóknak a nemzetközi békefenntartó koalíció katonáinak megöléséért.
Több mint egy év tárgyalás után Donald Trump és Kim Dzsongun kezet fogtak, aztán közösen átlépték a demarkációs vonalat Észak- és Dél-Korea közt, ezzel 2019-ben szimbolikusan véget ért a két ország közti konfliktus, elkezdődött a békülés és a közös építkezés. Aztán néhány hete Észak-Korea látszólag teljesen váratlanul meggondolta magát és felhevítette az ellenséges retorikát, megszakították a kapcsolatot a déli szomszéddal és katonai akciók sorozatát kezdték el a határ mentén. Hivatalosan az egész magyarázata néhány észak-koreai dezertőr röplapozása, valójában viszont jó eséllyel az áll a háttérben, hogy Észak-Korea nagyon súlyos gazdasági, egészségügyi és élelmezési válságba került, melyből kiutat egyedül a szankciók feloldásától remélnek.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Még keresik a helyszínt, egy harmadik országban lesz.
"Románia felülmúlja a többi, "BBB-" kategóriában található államot."
Elon Musk keze is benne lehet a dologban.
Tíz év alatt 2,2 évet emelkedett az átlagéletkor Európában.
Bár finom úriembernek és kiváló vezetőnek tartja, mint mondta.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
