Tavaly 113 millió embert fenyegetett éhínség vagy veszélyes élelmiszerhiány a világ 53 országában fegyveres konfliktusok vagy természeti katasztrófák következtében - derült ki az ENSZ élelmezési válságokról szóló, kedden közzétett éves jelentéséből.
Az Egyesült Államoké továbbra is a világ legütőképesebb hadserege, de közel sem ők rendelkeznek a legnagyobb élőerővel. Kína és Oroszország is globális babérokra tör, ambícióit pedig mindkét ország egyre komolyabb technológiával támogatja meg, kiegészítvén az eleve hatalmas élőerő-állományukat. Közben az európai nagyhatalmak hadseregei bár még mindig rendkívül ütőképesek, egyre rosszabb állapotban vannak - ennek valószínűleg hamarosan elejét veszi a hadicélú ráfordítások növelése. A Global Firepower idén is összegyűjtötte a világ tíz legerősebb hadseregét, ezeket mutatjuk most be.
Talán sosem változott az emberiség történelme során egyszerre annyit a hadviselés, mint az elmúlt bő száz év alatt, az első világháború kezdete óta. Szinte teljesen eltűntek a harcmezőkről a szúró-vágó eszközök és a lovak, megszűntek a nyílt terepen, csatarendben vívott ütközetek, sőt, remélhetőleg a nagyhatalmak közvetlen, területért vívott, milliós emberáldozatokat követelő háborúi is a múlt fájó emlékei maradnak. A változásokért többek közt a modern fegyverek harcmezőkön való, gyakran váratlan megjelenése és elterjedése felelős; a teljesség igénye nélkül megnéztünk tíz olyan (viszonylag) modern fegyvert, amely örökre megváltoztatta a háborúkat.
Sokszor kifejezetten abszurd ötletek pattannak ki a fegyvermérnökök fejéből, például a csirkék által melegített atombomba vagy a repülő tengeralattjáró. Van, hogy egészen prototípus fázisig eljutnak az ilyen eszközök, ami azt jelenti, hogy gyakran még a potenciális megrendelők is látnak fantáziát az olyan ötletekben, mint a jégből épített hadihajók vagy az kamikaze denevérek. Megnéztünk tíz életképtelen fegyverkoncepciót, melyet valamikor valaki mégis jó ötletnek gondolt.
Hajlandó tárgyalni Pakisztán Indiával a két ország közti konfliktus deeszkalációjáról - jelentette be Imran Khan miniszterelnök televízión.
"Nem túl burkolt" módon atomtámadással fenyegette meg Pakisztán Indiát, miután az előbbi ország összehívta nukleáris fegyverekért felelős katonai parancsnokságát. Közben állítólag a határ mentén elkezdték a földön is lőni egymást a két ország katonái - írja a Business Insider.
Lelőtt két indiai repülőgépet Pakisztán, amiért azok állítólag megsértették a légterét - számol be pakisztáni katonai források alapján az Aljazeera.
Az emberiség már az 1600-as években olyan fegyvereket fejlesztett, melyeknek betiltásáról inkább bilaterális egyezményt hoztak, ennek ellenére mégis folyamatosan állunk elő az újabb és újabb, félelmetesen hatékony, gyakran embertelen harcászati eszközökkel. Szerencsére a teljes emberiségre veszélyes biológiai fegyvereket vagy az évtizedekkel egy háború vége után még mindig halálos áldozatokat szedő kazettás bombákat és taposóaknákat néhány ország már betiltotta. Megnéztünk tizet azok közül a veszélyes fegyverek közül, melyeknek hadicélú használatát nemzetközi egyezmények korlátozzák.
A mostani haderőfejlesztés célja, hogy bármilyen irányból érkező katonai támadást el tudjon hárítani a Honvédség a NATO segítsége nélkül - mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Figyelőnek. A politikus támogatja a közös európai hadsereg létrehozását is, annak érdekében, hogy a régió katonai biztonságát Oroszországgal szemben biztosítani tudja.
Az emberiség legrégebbi tömegpusztító fegyverei kétség kívül a biológiai fegyverek, vagyis olyan vírusok, baktériumok, netán rovarok, melyek közvetetten vagy közvetlenül alkalmasak az emberélet tömeges kioltására. Jól mutatja eme fegyvernem veszélyességét, hogy valószínűleg egy elszabadult biológiai fegyver okozta minden idők leghalálosabb pestisjárványát is, amely százmilliók életét követelhette. Bár a biológiai fegyvereket ma már számos nemzetközi egyezmény tiltja és a nagyhatalmak készületüket hivatalosan felszámolták, feltételezhetően még mindig vannak olyan országok, amelyek rendelkeznek biológiai fegyverekkel, ilyen lehet például Észak-Korea, Szíria és Oroszország is. Megnéztünk tízet a történelem legveszélyesebb biológiai fegyverei közül.
Az 1962-es kubai rakétaválság óta nem volt a világ ilyen instabil az atomfegyvereket illető korlátozások tekintetében és azóta nem jártunk ilyen közel egy újabb atomfegyverkezési versenyhez - állítja William Burns, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete, aki a davosi gazdasági világcsúcson osztotta meg gondolatait.
Nagy vihart kavart a Távol-Keleten, hogy Hszi Csin-ping, Kína elnöke bejelentette, hogy Tajvan vissza fog kerülni Kína ellenőrzése alá, és ha a renegát tartomány nagyon ágál a függetlenség mellett, fegyverrel is érvényt szereznek ennek az elképzelésnek. Az elutasító válasz után Tajvan nagyszabású hadgyakorlatokat kezdett el szervezni elrettentésül, nem valószínű viszont, hogy sokáig ellen tudnának állni, ha a világ legnagyobb hadserege inváziót kezd. Megnéztük, milyen esélyekkel indul a két kínai hadsereg, ha netán háborúra kerülne sor köztük.
Az európaiaknak 2019-ben készen kell állniuk arra, hogy az eddigieknél keményebben védelmezzék annak a nemzetközi együttműködésnek az alapjait, amely az elmúlt évtizedekben a béke zálogát jelentette, ezért pedig Németország is kész nagyobb nemzetközi felelősséget vállalni - fogalmaz Angela Merkel német kancellár újévi üzenetében.
Megszűnt az egy hónapra elrendelt a hadiállapot Ukrajnában - jelentette be Petro Porosenko ukrán elnök szerdán a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülésén.
Oroszország jelentős haderőt vezényelt augusztus óta az ukrán határhoz, egy orosz katonai beavatkozás veszélye Ukrajnában négy év óta most a legnagyobb - figyelmeztetett az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.
A Krím félsziget illegális bekebelezése óta a NATO különbözőféle erős politikai és gyakorlati segítséget nyújt Ukrajnának - jelentette ki Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár Brüsszelben, a kedden kezdődő, kétnapos NATO külügyminiszteri tanácskozást megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hétfőn.
Múlt hétvégén ukrán katonákra nyitott tüzet az orosz FSzB - a 2014 óta húzódó, közvetett orosz-ukrán konfliktus eleje óta először történt közvetlen, hivatalosan is elismert összetűzés a két fél közt. Válaszul az ukrán parlament átmeneti hadiállapotot hirdetett, hiszen félnek tőle, hogy az oroszok invázióra készülnek, valamint részlegesen megtiltotta az orosz férfiak belépését az országba. Bár ez nagyon valószínűtlen, hiszen sem Oroszország, sem Ukrajna nem járna jól egy nyílt háborúval, megnéztük, mire számíthat a két fél, ha mégis közvetlen hadviselésre kerülne sor a Global FirePower adatai alapján.
2014 óta tart a közvetett fegyveres és gazdasági konfliktus Oroszország és Ukrajna közt, vasárnapig azonban még egyszer sem fordult elő közvetlen, katonai összecsapás a két ország katonái közt (legalábbis úgy, hogy ennek tényét az oroszok is elismerték volna). Bár Ukrajna hadiállapotot hirdetett, nem valószínű, hogy nyílt, fegyveres orosz-ukrán háborútól kellene tartanunk, ennek ellenére nem árt, ha a pénzünket egyelőre távol tartjuk az instabil régiótól.
A '80-as évek óta nem látott nagyságú hadgyakorlatokat szervezett az elmúlt években mind a NATO, mind pedig közösen Oroszország és Kína. Vélhetően mindkét fél a másik expanziója miatt aggódik és hivatalosan védekező háborúra készül, vannak viszont, akik szerint az egyre több katona és egyre több harci eszköz részvételével zajló "hadi játékok" egy nagy, offenzív háború előkészületeit jelentik. Megnéztük, melyek voltak a közelmúlt legnagyobb hadgyakorlatai.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
