A Hegyi-Karabahért vívott harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a konfliktusban részt vevő felek fegyveres erőit csütörtökön kiadott közös nyilatkozatában az orosz, az amerikai és a francia elnök.
Ötödik napja folyamatosak az összecsapások Azerbajdzsán és Örményország fegyveres erői közt és miközben a nemzetközi közösség békéért lobbizik, Törökország egyre mélyebben beleavatkozik a konfliktusba.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon megerősítette örmény és azeri hivatali partnerének, hogy kész Moszkvát a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló tárgyalások helyszínéül felajánlani, és egyebek között háromoldalú találkozót tartani velük - közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
Nagyon úgy néz ki, hogy nyílt háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország közt, mindkét ország mozgósította haderejét és napok óta folyamatosak az összecsapások. Egyre több videó jelenik meg az interneten a két ország közti konfliktusról, amely úgy tűnik, folyamatosan eszkalálódik.
Tegnap katonai összecsapás robbant ki Azerbajdzsán és Örményország, illetve az általuk támogatott Arcah Köztársaság katonái közt; már több tucat civil és katonai áldozata lehet az egyre intenzívebb harcoknak. Mindkét ország mozgósította a hadseregét és sajnos úgy néz ki, nyílt háború fog kirobbanni a két ország közt, ha csak nem talál a nemzetközi közösség egy gyors és korrekt megoldást a több évtizede húzódó területi konfliktusra. Az örmények katonai erejüket tekintve nem túl jó esélyekkel indulnak a háborúba, a természeti adottságok viszont az ő malmukra hajtják a vizet.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével és az izraeli-arab kiegyezéssel ismét előtérbe került Irán kérdése, ráadásul napvilágot látott egy titkosszolgálati jelentés is, melyből kiderül, hogy a perzsa ország merényletet tervez egy amerikai nagykövet ellen. Egyre több elemző aggódik amiatt, hogy Trump egy Irán elleni háborúval próbálja majd menteni a választási esélyeit és amiatt is, hogy ha véletlenül megnyeri a választásokat, 2021-re Amerika hadban fog állni a síita országgal. Bidentől ezzel szemben elnéző és diplomatikus fellépést várnak Iránnal szemben, aki még a Trump által felrúgott atomalkuba is visszaléphet. Az igazság az, hogy jó eséllyel egyik elnök sem akar Iránnal háborúzni, ha netán viszont mégis konfliktus lesz a közel-keleti országgal, ez valószínűleg nem azon múlik majd, hogy éppen ki lesz az amerikai elnök.
Bár a magyar honvédelmi képesség korszerűsítése 2014 óta zajlik, az elmúlt néhány hónapban igencsak felgyorsultak a dolgok: a kormány sorra jelenti be a rekordösszegű, több milliárd eurós, dolláros fegyverbeszerzéseket. Az ügy kapcsán sokszor kapunk a beszerzések szükségességét firtató kérdéseket, gyakran találkozunk kifejezetten azzal a kérdéssel, hogy „mégis kivel akar háborúzni Magyarország?” A rövid válasz az, hogy senkivel, a magyar védelmi képesség fejlesztése zajlik, melyre az eszközök elavultsága és a gyorsan változó európai biztonsági helyzet miatt égető szükség van. Ennél azért persze egy kicsit komplikáltabb a helyzet, megpróbáljuk röviden összeszedni a haderőfejlesztés főbb indokait.
Nagyvonalú ígéretekkel és milliárdos kártalanítással próbálja visszafordítani azt a gazdasági katasztrófát Zimbabwe kormánya, amit a 2000-es évek „gyorsított földreformja” okozott. Afrika egykor szinte legélhetőbb országa ma már a világ egyik legszegényebbje: a lakosság 70%-a mélyszegénységben él, az ország több mint fele éhezik, a munkanélküliség szinte felbecsülhetetlenül magas. A történelem legdurvább hiperinflációját végigszenvedő ország kormánya most 3,5 milliárd dollárból kártalanítaná azokat a fehér telepeseket, akiket a „földreform” ideje alatt elüldöztek, de ez önmagában aligha varázsolja vissza „Afrika kenyereskosarát” régi pompájába.
Észak-Korea nukleáris elrettentő erőinek köszönhetően nem lesz többé háború, azok szavatolják az ország hatékony védelmét és biztonságát - fejtette ki Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kedden Phenjanban, egy ünnepi találkozón.
A koronavírus mindeddig több mint félmillió emberéletet követelt világszerte, az Oxfam által kiadott friss jelentés szerint azonban a vírus miatt rosszabbodó éhínségben több ember hal meg naponta, mint magában a koronavírusban – számol be a hírről a CNN.
Az amerikai hírszerzés hamis hírének minősítette, és éles szavakkal elítélte szombaton az orosz külügyminisztérium a The New York Times (NYT) című amerikai lap előző napi cikkét, amely szerint Oroszország titokban pénzjutalmat ajánlott afgán lázadóknak a nemzetközi békefenntartó koalíció katonáinak megöléséért.
Több mint egy év tárgyalás után Donald Trump és Kim Dzsongun kezet fogtak, aztán közösen átlépték a demarkációs vonalat Észak- és Dél-Korea közt, ezzel 2019-ben szimbolikusan véget ért a két ország közti konfliktus, elkezdődött a békülés és a közös építkezés. Aztán néhány hete Észak-Korea látszólag teljesen váratlanul meggondolta magát és felhevítette az ellenséges retorikát, megszakították a kapcsolatot a déli szomszéddal és katonai akciók sorozatát kezdték el a határ mentén. Hivatalosan az egész magyarázata néhány észak-koreai dezertőr röplapozása, valójában viszont jó eséllyel az áll a háttérben, hogy Észak-Korea nagyon súlyos gazdasági, egészségügyi és élelmezési válságba került, melyből kiutat egyedül a szankciók feloldásától remélnek.
20 indiai katona meghalt, miután kínai katonákkal csaptak össze egy vitatott himalájai határterületen – értesült a Wall Street Journal indiai kormányforrásokon keresztül.
Az Egyesült Államok és Irak megkezdte csütörtökön a tárgyalásokat az arab országban állomásozó amerikai csapatok kivonásáról.
Összeülne pénteken Donald Trump amerikai elnök az olajipari vezetőkkel, hogy közösen beszéljék át egy esetleges segélycsomag részleteit az iparágnak, felmerült többek között az is, hogy vámot szednének a szaúdiaktól importált olajra – tudta meg a The Wall Street Journal.
Az Egyesült Királyság háborús helyzettel néz szembe a közpénzügyei terén a koronavírus miatt és nincs most itt az idő arra, hogy a kormány „nyöszörögjön” a magasabb államadósság miatt – ezt fogalmazta meg a brit törvényhozásban a független brit költségvetési felelősségi intézet vezetője a kormány számára helyes útról.
2014 után nagyon komoly fegyverkezésbe kezdett a világ: egészen 2018-ig jelentős, éves 5-10%-kal nőtt az exportált fegyverek összértéke – derül ki a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) legfrissebb adataiból. Az elmúlt években több, korábban kevésbé jelentős szereplő is felkerült a térképre, mint exportőr, ilyen Dél-Korea, Izrael és Törökország is. A SIPRI adataiban egyébként látszanak már a magyarországi, Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program egyes tételei is.
Elítélte az iraki hadsereg pénteken az előző napi amerikai légicsapásokat, amelyek a bagdadi közlés szerint hat ember halálát okozták.
Az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib lázadók vezetői aláírták szombaton Dohában a történelmi jelentőségű békemegállapodást, amely remények szerint fontos lépés lesz a 18 éve dúló afganisztáni háború lezárásában, és lehetőséget teremt az afgán kormány és a tálibok későbbi békeegyezményének aláírására.
Elfogadott az amerikai képviselőház egy törvényjavaslatot, amely megtiltja az amerikai haderő támadó célú használatának finanszírozását Irán ellen kongresszusi jóváhagyás nélkül – írja a CNBC.
A szlovák miniszterelnök ellenállást váltott ki mindenhol.
Az energiaközösségek kora már nincs is olyan messze?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
