Ostromállapotot hirdetett péntek éjjel a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke, Félix Tshisekedi az ország keleti részén található Ituri és Észak-Kivu tartományban az elharapódzó erőszak miatt, amelyben már több százan haltak meg és másfélmillióan váltak földönfutóvá.
Az al-Kaida folytatni akarja a háborút az Egyesült Államok ellen "minden fronton", amíg az amerikai katonák "el nem hagyják az iszlám világot" - figyelmeztetett a nemzetközi terrorhálózat szóvivője a CNN amerikai hírtelevízió pénteki, exkluzív interjújában.
Egy vezető ausztrál tisztségviselő arra figyelmeztette csapatát, hogy a szabad világ országai ismét a „háború dobjait” hallják, amint kiéleződnek a feszültségek a csendes-óceáni régióban - írja az ABC.
Mélyülnek a politikai és a fegyveres, valamint az etnikai feszültségek mentén kialakult megosztottságok Dél-Szudánban, ami sorozatosan erőszakcselekményekhez vezetett a tavaly aláírt tűzszünet felei között - figyelmeztettek frissen kiadott jelentésükben ENSZ-szakértők, akik szerint félő a háború kiújulása.
Tod Wolters tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka úgy látja, hogy „alacsony-közepes” a kockázata annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát a következő hetekben – írja a Defense News.
A német hadsereg (Bundeswehr) afganisztáni bevetése az utóbbi két évtizedben több mint 12 milliárd euróba (4300 milliárd forintba) került a német államnak - derül ki abból a szombati tájékoztatóból, amellyel a német külügyminisztérium a Baloldal (Die Linke) ellenzéki párt frakciójának megkeresésére válaszolt.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt; az elmúlt napokban több tízezer orosz katona vonult fel a határra és a Kreml nyíltan megüzente Kijevnek, hogy ha katonai offenzívát kezdenek a lázadók kezén lévő területek visszahódítására, Ukrajna a ma ismert formájában megszűnik létezni. A heves helyzet ellenére továbbra is valószínűtlen, hogy nyílt háborúra kerül sor Oroszország és Ukrajna közt, hiszen egyik félnek sem áll érdekében egy ilyen konfliktus: Ukrajna nagyon gyorsan megsemmisítő vereséget szenvedne, Oroszország pedig összeroppanna az offenzívát követő nemzetközi gazdasági szankciók súlya alatt. Még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és a burkolt konfliktusból, polgárháborúból nyílt háború lesz, Magyarország valószínűleg kimarad belőle, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Az előttünk álló hetekben érdekes eseményeknek lehetünk a tanúi. Elindul az Apple AppTracking Transparency néven futó új „világrendje” a technológiai óriás eszközein. Ez jelentősen megnehezíti majd az alkalmazások és a harmadik félként a történetben résztvevő nyomkövetők számára az iPhone felhasználók online tevékenységének a monetizálását. Ez kevésbe személyre szabott és ezáltal kevésbé hatékony Facebook reklámokhoz vezethet. A történet nagy vesztesei iparági szakértők szerint a komoly online hirdetési tevékenységgel bíró kisebb vállalkozások lehetnek.
Moszkva nem zárja ki, hogy Kijev megpróbálja erőszakkal dűlőre vinni belső problémáit, ebben az esetben Ukrajna veszélyt jelent majd Oroszország számára - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízióban vasárnap leadott nyilatkozatában.
Recep Tayyip Erdogan török elnök aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai fejlemények miatt szombaton az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel közös isztambuli sajtótájékoztatóján.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, valamint francia és német kollégája, Jean-Yves Le Drian és Heiko Maas pénteken felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel csapatai ukrán határra vezénylésével és támogatásáról biztosította Kijevet a Moszkvával való szembenállásában - közölte az amerikai külügyminisztérium.
Egy újabb ukrán katona vesztette életét csütörtökön tüzérségi támadás következtében a Donyec-medencei fronton - jelentette az ukrán hadműveleti parancsnokság.
Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus, eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló (polgár)háború során. Összesen 28 fegyverszüneti egyezményt kötöttek már a szembenálló felek egymással az évek során, viszont egyik sem bizonyult tartósnak a tavaly júliusi megállapodáson kívül. Az elmúlt napok eseményei viszont vészjósló irányt vettek, nagyon úgy néz ki, hogy ismét kiújulhat a kelet-ukrajnai konfliktus, pedig 2019-ben már majdnem sikerült a háborús helyzet rendezésről megállapodni.
Az Egyesült Államok már lassan két évtizede próbálja lezárni legrégebb óta tartó háborúját Afganisztánban. Bár Donald Trump kormánya tavaly megállapodott a tálibokkal, a jelenlegi helyzet fényében ennek sikere minimum kérdéses. Joe Biden lesz tehát sorban a negyedik amerikai elnök, aki megpróbálja megszüntetni a „gordiuszi csomót” és véget vetni a harcoknak, amelyek 2300 amerikai életet követeltek és hatalmas mennyiségű pénzt emésztettek fel. Ehhez kapcsolódóan megvontuk az afganisztáni háború eddigi mérlegét és megvizsgáltuk a Biden-kormány lehetőségeit a helyzet rendezésére.
Egyre több vezető amerikai katonai tisztségviselő beszél arról, hogy nagyon valószínű, hogy Kína megpróbálja fegyveresen az ellenőrzése alá vonni Tajvant még a 2020-as évtizedben. Ezek a döntéshozók rendszerint azt is szükségesnek tartják, hogy az Egyesült Államok megvédje Tajvan de facto függetlenségét, ha kell, fegyveres beavatkozással. Ha ez megvalósul, globális méretű konfliktusra kerülhet sor.
Az Egyesült Államok és más nyugati országok pszichológiai hadviselést folytatnak Vlagyimir Putyin orosz elnök aláaknázása céljából – mondta Andrej Ilnyicki, az orosz védelmi minisztérium tanácsadója a Reuters beszámolója szerint.
Továbbra sem sikerült megoldani a keresztbe fordult teherhajó problémáját a Szuezi-csatornában, a mentőcsapatok 5 vontatóhajóval igyekeznek megoldani a problémát, ami miatt nagy számban torlódik a forgalom. Ugyanakkor nem ez a legnagyobb csapás, ami érte a csatornát, ugyanis volt idő, amikor nyolc évig tartott egy konténerhajó-fiaskó.
A kínai haderőben rendszeresített új technológiák támadó jellegűek, Kína arra készül, hogy kiszorítsa az Egyesült Államok katonai erejét Ázsiából – véli Philip Davidson tengernagy, az Egyesült Államok haderejének indiai–csendes-óceáni régiós parancsnoka. A szenior katonai vezető úgy látja, Kína 2027-ig megpróbálhatja fegyveresen az irányítása alá vonni Tajvant, melyet az Egyesült Államoknak minden eszközzel meg kell akadályoznia. A számok azt mutatják, hogy Kína tényleg nagyon rákapcsolt a fegyverkezésre: az elmúlt tíz évben duplázták a védelmi költségvetésüket és gőzerővel modernizálni kezdték haderejüket.