A nyugati cégek tömeges kivonulása a szankciók és korlátozások miatt váratlan lehetőséget teremtett az orosz vállalkozások és vállalkozók számára. Miközben a világ legnagyobb üdítőital-gyártói megszakítják oroszországi kapcsolataikat, a helyi gyártó, a Chernogolovka az ország közel 9 milliárd dolláros piacának 50 százalékos részesedését célozza meg - mondta a Reutersnek a cég főnöke.
Befejeződött az Északi Áramlat-1 földgázvezetékhez szükséges turbina karbantartása, így nincs technikai akadálya annak, hogy Oroszország teljesítse a gázszállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeit - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a karbantartást végző vállalat mühlheimi telephelyén.
A Mol megerősítette az RTL Híradónak, hogy hétfőtől nem árulja azokat a PB-gázpalackokat, amiknek az árát a kormány a rezsicsökkentés miatt befagyasztotta. Ehelyett egy kisebb palackot forgalmaznak majd drágábban. Németh Szilárd kormánybiztos korábban azt mondta, hogy a forgalmazók kijátsszák a rezsicsökkentést, ennek pedig véget vet, azonban egyelőre nem történt semmi.
Spanyolország 400 eurós, közel 160 ezer forint havi támogatást biztosít a rászoruló ukrán menekülteknek - olvasható a befogadásért, társadalombiztosításért és migrációért felelős minisztérium honlapján kedden megjelent közleményben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Fox News üzleti tévécsatornáján Maria Bartiromo műsorának volt a vendége kedden New Yorkban, ahol arról beszélt, hogy jelenleg Magyarország a meglévő közép-európai infrastrukturális és földrajzi adottságok miatt csak orosz forrásból tud nagy mennyiségű földgázt vásárolni.
Európa szerte emelkednek az energiaárak, nincs ez másként Németországban sem, ahol az egyik nagy szolgáltató, a RheinEnergie október 1-jétől jelentősen megemeli a földgáz árát. Ennek oka az, hogy a cég szerint a földgáz beszerzési költségei közel 450 százalékkal növekedtek a 2022/23-as időszakban a 2021/22-es beszerzési időszakhoz képest, ami a hosszú távú folyamatos beszerzési rendszer ellenére jelentősen emelkedő árakhoz vezet.
A gazdasági növekedés érezhető lassulása, az enyhe időjárás és a jelentős energiamegtakarítás a meredeken emelkedő árak mellett az energiafogyasztás 3,5 százalékos csökkenéséhez vezetett Németországban az év első felében az AGEB energiaipari piackutató intézet kedden publikált kimutatása alapján.
Az örmény hadsereg vasárnapra virradóra ágyúval lőtte a Kalbajar és Gadabay térségében állomásozó azeri támaszpontokat az azeri védelmi tárca bejelentése szerint. Jereván az állítást cáfolta.
Ukrán dróntámadás érte az orosz fekete-tengeri flotta főhadiszállását vasárnap, ezért biztonsági okokból lemondták a haditengerészet napi ünnepségeket Szevasztopolban.
Az ukrán-magyar határszakaszon 7234 fő lépett be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 8865 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő szerint Magyarországnak "az elkövetkező hónapokban" el kell döntenie, Ukrajnában "megerősíti-e az ellenőrzést történelmi földjei felett", és "megmenti-e a 150 ezer kárpátaljai magyart".
Az Intel csütörtökön csökkentette éves értékesítési és profit előrejelzését, miután a második negyedéves eredményekre vonatkozó becslések nem teljesültek, ennek okában főként a számítógépekben használt chipek iránti kereslet gyengülése áll. A vállalat a folyó – harmadik - negyedévre is a várakozásoktól jóval elmaradó eredményeket prognosztizál, a gazdasági aktivitás hirtelen és gyors visszaesését és végrehajtási problémákat okolva.
Az Ukrajna ellen indult orosz invázió véget vetett az európai vezetők haderő szükségességével kapcsolatos naiv elképzeléseinek; szinte minden NATO-tag vagy NATO-aspiráns európai ország komoly fejlesztési projekteket indított, hogy helyrehozzák a hidegháború vége óta rohadó harcászati képességeiket. Az viszont, hogy ezek a projektek beérjenek, még hosszú évek kérdése lesz, a geopolitikai események pedig mostanában igencsak gyorsan pörögnek. Európa vezető nagyhatalmai többségében egyáltalán nincsenek felkészülve egy nagyobb, más ország ellen vívott hagyományos háborúra, hiszen haderejüket az elmúlt évtizedekben csupán gerillaellenes műveletekhez kellett használniuk, messze a hátországtól. Emiatt igencsak megváltoztak a katonai erőviszonyok a kontinensen az elmúlt évtizedekben: Németország, mint tradicionálisan jelentős katonai hatalom nagyon sokat vesztett haderejének ütőképességéből a Vasfüggöny leomlása óta, miközben Lengyelország, illetve a háború kimenetétől függően akár Ukrajna is szignifikáns katonai erővé válhat a kontinensen. Nézzük meg, melyek most Európa legerősebb haderői.
Hiába a magas emberveszteség, nehéz elképzelni, hogy tiltakozások törjenek ki Oroszországban, mivel az egy konszolidált autokrácia, ahol az elmúlt időszakban mindent elkövettek, hogy eltűnjenek azok a társadalmi szervezetek, melyek most megszervezhetnék a tiltakozást – egyebek mellett erről beszélt Sz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
Rendhagyó, szombati adással jelentkezik a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastje. A mai műsor egyetlen témája a 150. napja tartó orosz-ukrán háború. Az adás első vendége Sz. Bíró Zoltán történész, akivel más témák mellett a konfliktus történelmi hátteréről, az ukrán-orosz viszonyról, valamint arról beszéltünk, hogy milyen hatással lehet a háború Oroszországra és Vlagyimir Putyin megítélésére. Az adás második részében Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője volt a vendégünk, akit leginkább a konfliktus katonai aspektusairól kérdeztünk, valamint arról, hogy milyen szakaszokra osztható eddig a háború, milyenek Ukrajna kilátásai, és hogy kulturálisan milyen attitűd-különbségek fedezhetők fel az orosz és az ukrán hadsereg között. A mai adás harmadik vendége volt Varga Réka egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja. A nemzetközi jogászt egyebek mellett arról kérdeztük, hogy hol tartanak azok a nemzetközi bírósági eljárások, melyeket a háborúval kapcsolatosan indítottak, és hogy miképpen nézhet majd ki a háború utáni felelősségre vonás.
Hullámzó teljesítményt nyújt idén az arany, a háború kitörését követően március elején még a történelmi csúcsokat ostromolta az árfolyam, és hiába a több évtizedes csúcsokon lévő infláció, valamint az óriási, főként energiapiaci bizonytalanság, a jegybankok egyre agresszívabb monetáris politikája és a felerősödő recessziós félelmek mellett sem emelkedik a nemesfémek, így az arany ára.
Nincs a CIA-nak információja arról, hogy Vlagyimir Putyin bármilyen egészségügyi problémával küzdene – mondta William Burns, a CIA vezetője az amerikai sajtónak a BBC beszámolója szerint.
Az elmúlt hetekben komoly aggodalmak voltak azzal kapcsolatban, hogy a karbantartási munkálatok után Oroszország újraindítja-e a gázszállítást az Északi Áramlat-1 vezetéken keresztül. Ezzel kapcsolatban most jó hír érkezett, a gázvezeték üzemeltetője azt közölte, hogy Oroszország csütörtökön újraindítja a gázszállítást az Ukrajnán keresztül Európába vezető gázvezetéken keresztül, írja a Reuters.
Az orosz-ukrán konfliktus februári kirobbanása óta mindkét féltől hallhattunk valóságtól finoman szólva is elrugaszkodott kijelentéseket, Irina Jarovaja, az orosz duma alelnöke azonban a napokban szintet lépett: úgy véli, azért nem sikerült csapataiknak gyors győzelmet kivívni Ukrajnában, mert az ukrán katonák az amerikai emberkísérletek miatt emberfeletti agresszióval lettek felvértezve.
A kormány által közzétett számítások alapján akár több mint 1800 milliárd forint többletbevételt is eredményezhet a rezsicsökkentés módosítása, ez úgy jön ki, hogy a kormány még a piaci árnál is magasabb árakkal számolhat, ugyanakkor pontos számításokat egyelőre nem lehet elvégezni, mivel nem egyértelmű, mit jelent valójában a piaci ár. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője nyilatkozott a Népszavának.