A Twitteren és a Telegramon is széles körben kering egy videó, melyen az látható, hogy orosz szakadárok által kezelt harckocsik vonulnak végig az ukrán vidéken. Állítólag a harcjárművek az ukránok által irányított Mariupol felé vonulnak, de közel sem biztos, hogy a felvétel hiteles, ezért érdemes fenntartásokkal kezelni.
Miután tegnapelőtt nagyon úgy nézett ki, megkezdte Oroszország Ukrajna invázióját, tegnap már úgy tűnt, inkább csökkentik az orosz vezetők a feszültséget és újra tárgyalni akarnak. Elképzelhető, hogy ez részben annak köszönhető, hogy a szigorú büntetések és nagy ígéretek ellenére a legtöbb nyugati ország kifejezetten mérsékelt szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ettől függetlenül Vlagyimir Putyin még biztosan nem tett le az Ukrajnával kapcsolatos terveiről, csak talán egy kicsit visszavette ennek megvalósítási gyorsaságát. Itt van az öt legfontosabb esemény a tegnapi napról.
Vlagyimir Putyin elnök tegnap bejelentette: békefenntartókat küld a frissen elismert „Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokba.” Az internetre ezután felkerült több videó is arról, ahogy orosz katonai konvojok haladnak át a térségen az éj leple alatt. Ma Vlagyimir Putyin elnök már arról beszél, egyelőre nem fognak katonákat küldeni a szakadár területekre és továbbra sem tartózkodnak orosz katonák a népköztársaság területén, ami látszólag teljesen ellentmond a tegnapi eseményekkel, bejelentésekkel.
Oroszország a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok elismerésekor minden hivatalos dokumentumot, így az alkotmányt is elismerte, ezzel pedig jogosnak tartja a szakadárok fennhatóságát teljes Luhanszk és Donyec megyére – mondta Vlagyimir Putyin ma a RIA Novosztyinak. Valószínűleg ezzel meg is van a háborús ürügy Ukrajna ellen.
Oroszország törekszik arra, hogy minden volt szovjet érdekszférába tartozó országgal jó kapcsolatot ápoljon, de Ukrajnával „más a helyzet” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök röviddel azután, hogy Ilham Alijevvel, Azerbajdzsán elnökével találkozott.
Tegnap elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét Vlagyimir Putyin orosz elnök. Rövidesen ezután katonákat küldött a térségbe „békemisszióra,” az orosz haderő átlépte az ukrán határt, de egyelőre nem támadták még meg az ukrán kormányerők által ellenőrzött területeket. Oroszország súlyos szankciókra számíthat Nyugatról, de a nyílt orosz-ukrán háború még mindig nem biztos, csupán nagyon valószínű. Itt van az 5 legfontosabb tudnivaló a tegnapi Putyin-bejelentésről és ennek következményeiről.
Kedd reggel azt közölte az orosz külügyminisztérium, hogy még túl korai a kelet-ukrajnai szakadár területek pontos határairól beszélni, hiszen előbb ratifikálnia kell az orosz parlamentnek a Vlagyimir Putyin által aláírt szerződéseket – közölte a RIA hírügynökség.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát, ezzel pedig egykettőre háborús ok kerekedhet Ukrajna és Oroszország között. Az orosz elnök "Békefenntartó missziót" is hirdetett a szakadár területekre, amelyre hivatkozva orosz katonák hatoltak be Ukrajnába. A döntést sorra ítélték el a nyugati országok vezetői, Joe Biden amerikai elnök alá is írta az első szankciós rendeletet. Vlagyimir Putyin döntése nyomán azonnal kezdeményezték az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, amelynek soros elnöki tisztét pont Oroszország tölti be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd hajnalban már videózenetben nyugtatta az ukrán népet, miközben arról is beszélt, hogy Ukrajna nem adja fel területeit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Emmanuel Macronnak és Olaf Scholznak elárulta, hamarosan aláírja a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismeréséről szóló rendeletet. Nyugati szakértők szerint az elismerés után a háború majdhogynem elkerülhetetlen.
Teljes a bizonytalanság az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, több nyugati vezető úgy nyilatkozott az elmúlt órákban, hogy Oroszország kész megtámadni Ukrajnát, a lehetséges háborút a befektetők is árazzák, nagyot esett ma az orosz tőzsde.
Folyamatosan érkeznek a hírek az Ukrajna körül kialakult feszültséggel kapcsolatban, az eszkaláció kockázata jelentősnek tűnik. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Oroszország olyan méretű háborút tervezhet Ukrajnában, amilyenre Európában 1945 óta nem volt példa. A mai nap során Emmanuel Macron francia elnök telefonon fog beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború elkerülése érdekében. Az Egyesült Királyság Európa-ügyi minisztere, James Cleverly szerint "nagyon, nagyon, nagyon valószínű" az orosz invázió. Nemrég aknavetőtűz alá került egy CNN-csoport és más újságírók, akik az ukrán belügyminisztert kísérték a kelet-ukrajnai frontvonalakon tett körútjára. Vang Ji kínai külügyminiszter szerint az ukrajnai válságban érintett valamennyi félnek a háborús helyzet fokozása helyett a deeszkaláción kellene dolgoznia, emellett kiállt Ukrajna területi integritása mellett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalásra hívta Vlagyimir Putyint, a Kreml egyelőre még nem adott választ. Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese, Dmitrij Poljanszkij szerint az iraki háború megmutatta, hogy az amerikai és a brit hírszerzésben nem lehet megbízni. Kamala Harris szerint a mostani szankciós csomag az egyik legnagyobb, amelyet az USA valaha is hozott. Az amerikai alelnök a helyzet drámai jellegét hangsúlyozta az évente megrendezett müncheni biztonsági konferencián. Közben az is eldőlt, hogy a tervekkel szemben vasárnap nem fejezik be a fehérorosz-orosz hadgyakorlatot.
Ez az egyik legnagyobb szankciós csomag, amelyet az USA valaha is hozott - mondta Kamala Harris amerikai alelnök a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében a Sky News beszámolója szerint.
Az orosz invázió Ukrajnában "nagyon, nagyon, nagyon valószínű" - jelentette ki az Egyesült Királyság Európa-ügyi minisztere, James Cleverly a brit Sky News beszámolója szerint.
Joe Biden amerikai elnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már meghozta a döntést Ukrajna lerohanásáról, és a célpont egyenesen az ukrán főváros, Kijev lehet. Az orosz vezetés nem reakciójában annyit kért számon, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok helyzetéről miért nem esik szó az amerikai kommunikációban. Biden szerint az oroszok olyan álhíreket terjesztenek, melyek szerint az ukránok felléptek a donbaszi szakadárokkal szemben, ez azonban csak ürügy az oroszok részéről. A szakadárok szombatra teljes mozgósítást rendeltek el. Legfrissebb híreink egy cikkben.
Moszkva szándékosan támaszt teljesíthetetlen követeléseket a NATO-val szemben - jelentette ki szombaton Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Folyamatosan érkeznek a hírek az Ukrajna körül kialakult feszültséggel kapcsolatban, péntek délutánra úgy tűnik, megint jelentősen megnőtt az eszkaláció kockázata. A szakadárok és az ukránok lőnek egymásra, a szakadár területek vezetői pedig Oroszországba menekítik a helyi nőket és gyerekeket. Oroszország egyelőre nem mozdult, a Kreml aggodalmát fejezte ki a történtekkel kapcsolatosan, Vlagyimir Putyin elnök szerint pedig sürgősen tárgyalnia kell az ukránoknak a szakadár vezetőkkel.
A NATO-ban és az Európai Unióban együttműködő partnerek összetartása meglepte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, de Moszkva továbbra is igyekszik ürügyet találni az Ukrajna elleni támadásra, és nem valósította meg bejelentett csapatkivonását az orosz-ukrán határ térségéből - mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC), amelyet 1991 óta először orosz résztvevők nélkül tartanak.
Ukrajna szerint összesen 60 alkalommal sértették meg a kelet-ukrajnai konfliktuszónára érvényes tűzszünetet a szakadárok az elmúlt 24 órában – írja a Reuters.
A koronavírus-járvány berobbanásának köszönhetően a nemzetek világszerte elsősorban a pandémiához kapcsolódó belső egészségügyi és társadalmi problémák kezelésére összpontosítottak, így kevesebb tér és idő maradt a nemzetközi konfliktusokra, legalábbis a mainstream média kevésbé foglalkozott ezekkel a témákkal. Sok, eddig nyugvó konfliktust hozott azonban a felszín közelébe a pandémia miatti általános idegesség, az idei évvel pedig mondhatni "beérett" a frusztráció. Számos jelentős geopolitikai konfliktus hevült fel a mögöttünk álló másfél hónapban, lehet itt gondolni akár a jelenleg is forró ukrán-orosz helyzetre, vagy akár Kína és az USA közti, hidegháborús időket idéző feszültségre, de a kazahsztáni tüntetések sem voltak régen. Egy szó mint száz, a fokozódó nemzetközi konfliktusok visszatérése olyan környezetet hozhat létre, amely közvetlenül kihat a hadiipari cégek megítélésére, ennek következtében egyre több befektető fordulhat a szektor felé 2022-ben. Ennek apropóján elemzésünkben megnéztük, hogy mit érdemes tudni az öt legfontosabb amerikai, tőzsdén jegyzett hadiipari vállalatról.
Ferenc pápa nemrég imára kérte a híveket az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus miatt, az ukrán görögkatolikus egyház pedig megköszönte a Szentatya aggodalmát és a Szentszék diplomáciai erőfeszítéseit a nemzetközi válság leküzdése érdekében. Ukrajna vatikáni nagykövete szeretné, ha Ferenc pápa Ukrajnába látogatna, szerinte nagy hatással volna a helyzet alakulására.