A Holtankoljak.hu ügyvezetője az ATV Start című műsorában úgy fogalmazott: eddig is azt lehetett látni, hogy sokan túlvásárolják magukat és inkább otthon tárolják az üzemanyagot, ez azonban veszélyes is lehet. Bujdos Eszter elmondása szerint a forgalom rekordokat dönt és a magyar lakosság olcsónak tartja a 480 forintos árat, szerinte egy sokkal tudatosabb tankolási rutinra kellene átállni.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság legfrissebb adatai szerint 687 háziorvosi és 251 fogorvosi körzet betöltetlen Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy több mint 900 ezren laknak olyan helyen, ahol nincs állandó háziorvos vagy fogorvos, tehát alkalmi helyettesítésekkel kell biztosítani az alapellátást. Ráadásul a helyzet minden kormányzati intézkedés ellenére folyamatosan romlik: július óta 96-tal nőtt a betöltetlen praxisok száma. Az országos kollegiális vezető háziorvos szerint már nem a fizetéssel van gond, írja az Infostart.
Körülbelül négymillió ember ellátása kerülhet veszélybe Líbiában, ha nem kezdik meg az ivóvízellátó rendszerek karbantartását - jelentette helyi idő szerint szombaton a Libyaobserver című tripoli hírportál az ENSZ Gyermekalapjára (UNICEF) hivatkozva.
Akár napi fél-egy centit is apadhat a Velencei-tó vize a nagy hőségben, a vízszint további csökkenése pedig odáig is fajulhat, hogy felborul a tó ökoszisztémája, az pedig már visszafordíthatatlan károkkal járhat - derül ki az RTL riportjából.
A videójáték-ipar az egyik legnagyobb nyertese volt az elmúlt éveknek, virágzását különösen a koronavírus időszakának köszönhette, azonban a recesszióval egyike azon iparágaknak, melyeknek zord kilátásokkal kell szembenéznie, a borúsabb jövővel pedig a játékértékesítések felfelé ívelő trendje is végéhez érhet.
A Népszava tegnap egy meg nem nevezett szakmai forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy hetente 500-700 hazai kúton fogyhat ki a benzin vagy a gázolaj. Ma reggel az ATV Start című műsorában Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára megerősítette a Népszava értesüléseit.
Öt feltörekvő piaci ország, Ukrajna, Brazília, Egyiptom, Ghána és Magyarország a legsérülékenyebb a kötvényhozamok emelkedése és a finanszírozási költségek elszállása szempontjából – figyelmeztet szerdai elemzésében az S&P Global. A cég szakértői szerint az elmúlt hónapokban látott folyamat akár az érintett országok hitelminősítői besorolására is negatív hatással lehet.
Több budapesti OMV-kúton is előfordult szombaton, hogy nem volt az összes fajta üzemanyagból – számolt be róla az RTL Klub Híradója. Volt olyan egység, ahol a drágább prémium benzinből volt hiány.
A felmérések több mint harminc éves története során nem volt tapasztalható olyan súlyos építőanyaghiány Németországban, mint manapság a müncheni ifo gazdaságkutató intézet pénteken publikált jelentése alapján.
Két év alatt akár 1000 milliárd forinttal is emelkedhetnek a magyar költségvetés kamatkiadásai – derül ki a 2023-as büdzsé tervezetéből. Ennek két oka van: egyrészt a világon mindenhol emelkednek a hozamok, mivel a jegybankok az elszálló infláció miatt kénytelenek szigorítani, másrészt viszont az utóbbi évek laza költségvetésének köszönhetően nőtt a magyar adósságteher nominálisan. Vagyis részben hogy most isszuk meg a fiskális alkoholizmus levét, vagy fogalmazhatunk úgy, hogy a hajnalig tartó parti után benyújtották a számlát. Az igazán érdekes dolog, hogy a kamatkiadások nélkül számított elsődleges költségvetési egyenleg 2023-ban már majdnem egyensúlyt mutatna, gyakorlatilag a deficit kilencven százalékát a kamatokra fizethetjük ki.
Ugyan a kormány által bejelentett költségvetési kiigazítás felgyorsítja a hiány csökkenését, az újabb különadók növelik a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát a befektetők szemében és tovább csökkentik a bankrendszer profitját, így negatívak lehetnek a magyar adósbesorolás szempontjából – állapította meg a Moody’s a múlt héten bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő hónapokban esedékes hitelminősítői felülvizsgálatokon könnyen elképzelhető a stabil kilátásunk rontása, vagy akár a magyar osztályzat csökkentése is. A Moody’s előtt jön még nyáron a Fitch és a Standard & Poor’s is vizsgálódni, piaci szempontból is érdemes lesz figyelni ezekre a döntésekre.
Az előzetes adatközléséhez képest a KSH bő 200 millió euróval feljebb húzta a márciusi importszámot, így az első negyedév teljes külkereskedelmi hiánya átlépte az 1 milliárd eurót.
Az év elején erős növekedést mutatott a magyar gazdaság, azonban az orosz-ukrán háború komoly felhőket hozott az égre – kezdi friss értékelését a magyar gazdaságról az Európai Bizottság. A brüsszeli testület számításai szerint további intézkedések nélkül nem fog teljesülni a kormány 4,9%-os hiánycélja, részben azért, mert a rezsicsökkentés hatalmas terhet ró a költségvetésre.
Kétéves gazdasági stabilizációs programot javasol az MNB, melyet néhány héten belül eljuttat a kormánynak – mondta a keddi kamatdöntés után Matolcsy György. Egyelőre keveset tudni a készülő program részleteiről, azonban talán ennél is fontosabb lesz, mennyire talál ez nyitott fülekre a kormánynál.
Jelentős, a GDP egy-másfél százalékát kitevő költségvetési kiigazításra lesz szüksége a magyar kormánynak idén, majd a 2023-as büdzsében tovább kell lefaragni a hiányt – emelték ki a Raiffeisen Bank elemzői csütörtöki sajtóbeszélgetésükön. Az intézkedéseknek szerintük lesz még egy további negatív következménye: romlik majd a gazdaság növekedési képessége, így jövőre már csak 2 százalékos bővülést jósolnak.
Délután 5 körül meghallgatható lesz a Portfolio Checklist mai adása, melyben Bod Péter Ákos lesz a vendégünk, akivel a magyar gazdaság belső és külső körülményeinek változásáról beszélünk majd. A volt jegybankár arról is elmondja véleményét, hogy miért nem mehetnek mostantól úgy a dolgok, mint eddig. A műsor második részében az agro-food szektor kihívásairól lesz szó, fókuszban az új uniós ciklussal.
Az árstop-helyzet a hazai töltőállomások mintegy tizedét, mintegy kétszáz egységet végleg tönkretett, nyilatkozta a Népszavának Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője, aki a lapnak azt is elmondta, hogy ma a 2 ezer hazai kút szinte mindegyikén érvényes valamilyen korlátozás.
Három hónap alatt több mint 2500 milliárd forinttal csökkentek a kormány likvid tartalékai az év végén. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy szeptemberben 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt dollárban és euróban Magyarország, és a hírek szerint abból az összegből még a 2022-es költségvetés tehermentesítésére is szántak. Ebből egyelőre kevés látszik, ha pedig a februári szja-visszautalást levonjuk a mostani tartalékból, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy alig lesz tehermentesítés.
Decemberben ismét jelentősen csökkent a jegybanknál elhelyezett kormányzati betétek állománya, mely így 1700 milliárd forinton zárta az évet – derül ki az MNB friss statisztikájából. Az év utolsó hónapjaiban látott pénzszórás eredményeként másfél éve nem volt ilyen kevés a kormányzat likvid tartaléka.
Az elmúlt két évben korábban sosem látott fennakadásokat tapasztalhattunk a beszállítói láncokban, egy sor fontos alapanyagból és alkatrészből hiány alakult ki, illetve jelentősen megemelkedett az áruk. Ez a tavaly berobbant globális inflációs nyomáshoz is jelentősen hozzájárult, emellett fennakadásokat okozott a termelésben. 2022 elején talán látszanak az enyhülés jelei, az elemzők többsége szerint előbb-utóbb alkalmazkodhat a kínálat a kereslethez, így akár az idén meg is szabadulhatunk ettől a problémától.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz erők jelentették be.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
