Közel egy évtizeddel a válság után zombi cégek és bankok húzzák vissza az európai gazdaságot. A bankok nem tudnak hitelezni, mert arra várnak, hogy az ügyfeleik fizessenek, akik viszont nem tudnak törleszteni, mert a gazdaság frissen kihelyezett hitelek híján gyenge.
Lassul a lakossági bankok hitelezésének növekedése az Egyesült Államokban a harmadik negyedévben, ami újabb probléma lehet a gyenge növekedéssel és alacsony hozamkörnyezettel küszködő bankoknak a The Wall Street Journal szerint.
Hiányosak vagy félrevezetők a kkv-hitelezésről szóló statisztikák épp akkor, amikor a Növekedési Hitelprogram kivezetése és a Piaci Hitelprogram évében különösen fontos lenne a bankok hitelezési aktivitásának megalapozottabb értékelése - panaszoltuk ma reggeli cikkünkben. Az MNB munkatársai rendkívüli gyorsasággal, alábbi írásukban reagáltak felvetésünkre, magyarázatot adva a kifogásolt statisztikai hiányosságokra. A jegybank ezután negyedévente közzéteszi a kkv-hitelezés folyamatait részletező statisztikákat is.
A jegybank ma közzétett Hitelezési folyamatok kiadványa alapján bizonyos szempontból fordulat következett be mind a vállalati, mind a háztartási hitelezésben: előbbi éves összevetésben (tranzakciós alapon) 0,3%-kal nőtt, ezen belül a kkv-hitelállomány 5%-kal bővült, a háztartások pedig hosszú évek után először nyár elején már nettó hitelfelvevők voltak - hangzott el a jegybank sajtótájékoztatóján.
Míg 2010 és 2015 között Európa legmagasabb bankadóját nyögte, az állam fejőstehene és a devizahiteles csomagok áldozata volt, most, hogy leszálltak róla, már szárnyal is a magyar hitelintézeti szektor profitja. Az MNB adatai alapján még soha nem volt a mostanihoz fogható, 343 milliárd forintot elérő nyeresége az első félévben. Kicsit a számok mögé tekintve, és a hitelezési céltartalékok visszaírását a helyén kezelve azonban inkább stagnálást vagy csak gyenge növekedést láthatunk a banki alapfolyamatokban.
Dinamikusan növekedtek a hitelkihelyezések az első fél évben, azonban a válság előtti időszakhoz képest nagy különbség, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013-ban szerzett makroprudenciális mandátumával gátat tud szabni a túlzott eladósodottságnak - fejtette ki Fábián Gergely, a jegybank pénzügyi rendszer elemzéséért felelős igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán.
A szlovák központi bank 0,5%-os extra tőkepuffer képzését írta elő a szlovák bankoknak 2017 augusztusáig, válaszul a megnövekedett hitelezésre. Ezzel a szlovákok az elsők az eurózóna tagjai között, akik ilyen követelményeket írnak elő bankjaiknak - írja a Reuters.
Töretlenül nő a magyar lakosság lakáshitel-felvételi kedve az MNB ma közzétett adatai alapján. Áprilisban 41,5 milliárd forint új lakáshitel talált "gazdára", ami 72%-kal több az egy évvel korábbinál.
A magyar háztartások 40%-a, vagyis 1,6 millió család jogosult a CSOK-ra, ezek 17%-a tervezi felvenni a támogatást - mutatja az MNB friss felmérése. A jegybank ma közzétett Hitelezési folyamatok című kiadványa alapján bővül Magyarországon a kkv-hitelezés, lazulnak a hitelezési feltételek, és egyre többen vennének fel hitelt.
Messze képességei felett teljesített az első negyedévben a magyar bankszektor. A 2008 ősze óta nem látott, 191 milliárd forintos adózott eredmény ugyanis elsősorban annak köszönhető, hogy nem törlesztő ügyfeleik hiteleire a kelleténél nagyobb értékvesztést képeztek korábban a bankok, és ezek egy részét most visszaírták. A válságok utáni rövid időszakra jellemző világjelenség ez, amivel egyidejűleg a bevételek visszaesésétől, a még mindig alacsony hitelkereslettől és magas költségektől szenved a szektor. 13 érdekes ábrán foglaljuk most össze a magyar bankszektor helyzetét.
191 milliárd forintos (!) adózott eredményt könyveltek el az idei első negyedévben a magyar hitelintézetek - mutatják az MNB most közzétett adatai. Ez 2008 harmadik negyedéve, vagyis a válság kezdete óta nem látott nyereséget jelent, ami mögött elsősorban egy időleges jelenség, a hitelezési céltartalékok visszaírása áll. Jó hír azért a bankoknak, hogy most már a kamateredményük is nőtt a kamatráfordítások jelentős visszaesésének köszönhetően.
Óriási mértékben megnőtt az elmúlt négy évben a háztartások pénzügyi vagyona, és ez a pénz a helyét keresi. Az MKB-nál ezért úgy látják, meg fog nőni a magánszektoron belüli alternatív finanszírozás szerepe, és ezt a bankok ki tudják használni. Balog Ádám beszélt erről a Portfolio mai Hitelezés 2016 konferenciáján.
Véget ért a válság a magyar bankoknál is, de a korábbi nagymellény helyett kiskabátban kell a következő néhány (?) bő esztendő növekedési lehetőségeit meglovagolniuk. Összeszedtük azt a 10 legfontosabb jelenséget és folyamatot, amely szerintünk meghatározza a bankszektor jelenét és jövőképét. Az egyes témákról részletesebben holnapi konferenciánkon lesz szó.
A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása miatt eddig főként a vállalati hitelek alakulása került a középpontba. Közel hét évvel a válság kezdete után azonban egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy mikor jelentkezik fordulat a háztartások hitelezésében. Elemzésünk szerint három tényező játszik kiemelt szerepet a hitelfelvételi döntésekben: a meglévő banki kapcsolatok, ami erős kapcsolatban állhat a pénzügyi tudatossággal, pénzügyi ismeretekkel; a gazdaság általános teljesítményével kapcsolatos várakozások; valamint az intézményrendszerbe vetett bizalom. A válságban a devizahitelekkel kapcsolatos negatív tapasztalat csökkentette a hitelfelvételi kedvet. Emellett erőteljessé vált az önszelekció is: azaz azon háztartások, amelyek szigorúnak találják a banki kondíciókat, kevésbé terveznek hitelt felvenni.
Miközben a bankszektor egészében visszaesett, a Budapest Banknál jókora növekedésen esett át az elmúlt években a vállalati hitelállomány. Tóth Viktor, a bank vállalati üzletágvezetője szerint mára a szektorban a mindenkor érvényes árverseny mellett elkezdődött a bankok kockázati versenye is.
Elképesztő összetételű hitelportfólióval rendelkezik Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, a Növekedési Hitel Bank. A hitelezettek döntő része ugyanis rokoni, haveri cég - derítette ki cégbírósági adatok alapján a 444.hu.
Közel 16%-kal esett vissza tavaly a magyar bankszektor - főleg hitelezésből származó - nettó kamatbevétele, így az egyik legsürgetőbb kérdés most az, hogy tudják a bankok ezt a hanyatlást megfordítani. Az alacsony kamatkörnyezet és a szűk kamatmarzsok korában volumennövekedéssel, aktív hitelezéssel menekülhetnek előre - ennek mikéntjéről kérdeztük Demeter Ákost, a Deloitte partnerét. A szakember a lakossági hitelfelvételi kedv élénküléséről és a magyar vállalatok átlag alatti banki finanszírozási igényéről számolt be.
Még mindig többet törleszt a magyar lakosság, mint amennyi hitelt felvesz, az új hitelfelvételek azonban szépen bővülnek, és egyre többen fordulnak a bankokhoz hitelért - mutatják az MNB pénteken közzétett adatai. A lakáshitelezés egy év alatt ismét a másfélszeresére nőtt márciusban, a személyi kölcsönök duplázódtak, az autóhitelekről viszont nem áll rendelkezésre adat. A lakossági hitelállomány 7%-kal, a lakáshiteleké pedig 4,5%-kal marad el az egy évvel korábbitól, most először ebben már nincsen benne a tavaly tavaszi elszámolás hatása. A betéteknél nincs érdemi mozgás, a betéti kamatok viszont érdekesen viselkednek, a vállalati hitelezés pedig mintha az élénkülés kezdeti jeleit mutatná.
Ritka alkalom, de előfordul, hogy egyetlen gazdasági szereplő adatai alapjaiban írják át egy teljes szektor statisztikáit. Hasonló történt most a bankszektorral az MKB Bank decemberi megtisztítása miatt.