Március végéig fissített tőke-helyreállítási tervet kell benyújtania a Monte dei Paschi di Sienának az Európai Központi Bank részére, az ukrán háború azonban lényegesen befolyásolhatja a bank tőkehelyzetét, és megnehezítheti a piaci tőkebevonást.
Orbán Viktor kormányfő az Európai Unió vezetőinek írt levelében valóban kérte a helyreállítási programban elérhető hitelkeret lehívását Magyarország számára – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden. Aztán a kormány hivatalos oldalán is közzétették a levelet eredeti angol formájában. A kormány az ukrajnai menekültválság rendkívüli terheire hivatkozva kéri a mintegy 3400 milliárd forintnyi teljes hitelkeretet, amellyel párhuzamosan a támogatások körében is többet kér, mint ami a jelenlegi szabályrendszer alapján járna.
A magyar kormány tavaly átmenetileg lemondott róla, most viszont maradéktalanul kéri az Európai Bizottságtól azt a mintegy 3400 milliárd forintnyi EU-hitelt is, ami járna a magyar helyreállítási programból – tudta meg a 444.hu az Orbán Viktor magyar kormányfő által múlt pénteken Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levélből. Sőt, a magyar kormányfő nemcsak annyi pénzt kér, mint amennyire a jelenlegi szabályok szerint a támogatási lábban jogosultak lennénk (kb. 2070-2080 milliárdot), hanem annál érdemben többet (kb. 2511 milliárd). Sőt, a lap információi szerint a helyreállítási források jelentős részét nem is azokra a célokra költené a kormány (zöld átállás, digitalizáció, járvány hatásainak enyhítése), mint amire eredetileg szánták, hanem az orosz-ukrán háború hatásainak enyhítésével összefüggő célokra. Közben viszont Brüsszel nem erre, hanem az orosz energetikai függőség leépítésére lenne inkább hajlandó pénzt adni az első jelek szerint.
Fordulat történt év elején a személyi kölcsönöknél: a lakáshitelek után ezeknél is megindult a drágulás a kamatkörnyezet emelkedése hatására. A kisebb összegű kölcsönöknél több mint 2 százalékpontos, a nagyobb összegűeknél több mint 1 százalékpontos emelkedést látunk azóta. A teljes visszafizetendő összegben mindez már több tízezer forintos emelkedést jelent. Több banki forrásunk is tart a fogyasztás idei lefékeződésétől, ami negatívan hathat erre a hitelpiaci szegmensre, ugyanakkor óvatossá teheti a piacvesztéstől tartó bankokat a túl gyors kamatemelésekkel szemben. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
A magyar háztartások nettó vagyona 154641 milliárd forintot tett ki 2020 végén, ennek közel 50%-a van a leggazdagabb 10%-ba tartozó családok kezében. A legszegényebb és leggazdagabb háztartások közötti vagyoni szakadékot az is alátámasztja, hogy míg a leggazdagabb családok átlagvagyona közel 190 millió forint, a legszegényebbeké mínusz egymillió, tehát vagyonuk nem fedezi a kiadásaikat és kötelezettségeiket – többek között ezekhez hasonló érdekes számunkra lehet bukkanni az MNB 2020-as háztartási vagyonfelmérésének minap közzétett első eredményeiben, amiről általánosabb összefoglalóval ebben a cikkben jelentkeztünk. Az alábbiakban a vagyonos magyar családokról hozunk még egy-két érdekesebb statisztikát.
Március 7-én jelent meg az a véleményem, hogy az erősen megváltozott gazdasági környezett miatt a hazai lakásárak az év közepétől 3-5%-os csökkenést szenvedhetnek el. A reakció gyors volt: „az ingatlanárak inflációs környezetben definíciószerűen nem tudnak csökkenni…"; „hogyan csökkenhetnének a lakásárak, ha masszívan emelkednek az építőanyag költségek...". 7 év Európa-bajnok áremelkedését követően valóban nehéz elhinni, hogy az árak csökkenni is tudnak. Jelen írásomban a véleményem számszerű alátámasztása következik konkrét, múltbeli statisztikákkal.
Az EKB arra kérte az EU-s bankokat, hogy tüzetesen vizsgálják minden orosz és fehérorosz ügyfelük tranzakcióját, még az EU-s állampolgárokét is, nehogy valamilyen formában kijátsszák a Moszkva elleni nyugati szankciókat – számol be a hírről a Reuters.
Az Oroszországra kivetett nemzetközi szankciók nagyobb hatással lesznek a világ GDP-jére, mint maga a háború Ukrajnában – közölte hétfőn David Malpass. A Világbank elnöke szerint az oroszoknak kell eldönteniük, mihez kezdenek jelentős külső adósságukkal.
Érthető az orosz-ukrán háború miatti felfokozott hangulat, de a Raiffeisen hazai leánybankját semmilyen értelemben nem érintik ennek közvetlen hatásai. A vállalati hitelpiac kilátásai mellett erről is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Kementzey Ferenc, a bank vállalati vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint a kedvezményes hitelprogramokon túl az alacsonyabb kamatozású devizafinanszírozás és a meglévő forrásokból való növekedés is felértékelődik idén a vállalatoknál, amelyek számára a legnagyobb kockázatot most a megugró infláció és az energiaárak emelkedése fogja jelenteni.
A háztartások hiteltartozása 15%-kal, a vállalatoké 11%-kal nőtt tavaly Magyarországon, előbbi a törlesztési moratórium nélkül közel 10% lett volna. A lakossági hiteltartozások növekedését tekintve 2021-ben első helyen végeztünk az EU-ban, a vállalatiban pedig a harmadik helyen, de a hitel/GDP mutatónk még messze alatta van az EU-s átlagnak - állapította meg friss Hitelezési folyamatok kiadványában az MNB. Érdekesség, hogy az új lakáshitelek közel egyharmadát már az új lakásra felvett hitelek adják a legfeljebb 2,5%-os kamatozású Zöld Otthon Programnak köszönhetően, és ahogy tegnap mi is írtunk róla, a kamatkörnyezet emelkedése néhány hónap késleltetéssel jelenik meg az új hitelek kamatában.
Rekordközeli, 59,2 milliárd forintos nyereséget ért el az Erste Bank 2021-ben, a piaci átlagnál alacsonyabb hitelnövekedés, de jobb költséghatékonyság mellett. A megtakarítási oldalon soha nem látott forrásbeáramlást tapasztalt a bank év elején, többek között a családi szja-visszatérítésnek köszönhetően, a hitelfelvétel területén azonban óvatosabbá válhatnak idén az ügyfelek.
Miközben a már felvett lakáshitelek többségét védi a fix kamatozás vagy a kamatstop a kamatkörnyezet emelkedésétől, az aktuálisan elérhető új hitelekre ez nem igaz: az átlagos lakáshitelkamatok 6% felé közelednek. Egy év alatt mintegy 6 millió forinttal nőtt a teljes visszafizetendő összege és 20-23 százalékkal a törlesztőrészlete egy újonnan felvehető 20 éves, 20 milliós lakáshitelnek. Mivel azonban még a megtörtént kamatemeléseket sem árazták be teljesen a bankok, az MNB pedig további szigorításnak ágyazott meg, további jelentős emelkedés várható, vagyis érdemes mielőbb lakáshitelt felvenni. Bemutatjuk ehhez cikkünkben a friss banki ajánlatokat is.
Az amerikai bankok adózott eredménye tavaly 89,7 százalékkal (132 milliárd dollárral) 279,1 milliárd dollárra emelkedett - áll az amerikai szövetségi betétbiztosítási társaság (FDIC) jelentésében.
Rendkívüli stabilitásnak és magas jövedelmezőségnek örvendett a magyar bankszektor az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt két hónappal, 2021 végén, mintha csak egy újabb válság kezelésére készítették volna fel teljeskörűen. Az MNB friss adatai szerint tőkében 2,3-szorosan, likviditásban 2,2-szeresen teljesítette túl a szektor a követelményeket, egészséges megoszlásban. A bankok tavalyi rekordszintű, 820 milliárd forintos nyereségére most nem érdemes irigykedni: a hitelezés fenntartását és így a magyar gazdaság stabilitását biztosító fontos fegyvertényről van szó.
Több milliárd eurójába kerülne a német bankszektornak, ha kártalanítani kellene az orosz VTB helyi leánybankjának betéteseit. Ezt próbálják most elkerülni a német felügyeleti hatóságok – számolt be a Bloomberg.