A romló gazdasági kilátások ellenére a közép-, kelet- és délkelet-európai bankok összességében a hitelkereslet további növekedésére számítanak, a jövedelmezőség pedig továbbra is magasabb lehet a közép-, kelet- és délkelet-európai leánybankoknál, mint a teljes bankcsoportnál – közölte felmérése eredményét az Európai Beruházási Bank (EIB).
A magyar bankszektor 328 milliárd forintos, a biztosítási szektor 21 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el 2022 első három negyedévében – derült ki az MNB friss felügyeleti statisztikáiból. A bankok profitja ezzel 34%-kal, a biztosítóké 66%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A lakossági hitelpiac is zsugorodásnak indult.
Mivel az előző világválságot részben szabályozási hiányosságok idézték elő, a világ jegybankjai igyekeztek tanulni az esetből: újabb és újabb szabályokat hoztak, hogy megelőzzenek egy következő hasonló helyzetet. Mindez viszont mára már-már túlbiztosította a bankrendszert.
Pénzügyi értelemben az idei év talán legcsendesebb időszakát zárta a harmadik negyedévben a magyar bankszektor. Az MNB friss adatai szerint a jegybanki kamatemelések és a hitelállomány bővülése a nettó kamatbevételek 66%-os (!) megugrását okozta, ennek hatását azonban kioltotta a működési és a kockázati költségek elszállása. Így végül a harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál 20%-kal kisebb, 120 milliárdos nem konszolidált belföldi nyereséget ért el a szektor, idén pedig 328 milliárd forintnál jár. A lakossági hitelezés már erős lassulást mutat, a hitelportfólió minősége azonban szinte kifogástalan továbbra is. A hitelpiaci aktivitás visszaesése mellett viszont éppen e téren várható jelentős romlás a következő negyedévekben.
2014 óta először valószínűleg csökkenni fog az eurózóna bankjainak a hitelállománya 2023-ban – prognosztizálja az EY.
Az egy évvel korábbi szint felére esett a lakáshitelek új kihelyezése a bankoknál az MNB ma közzétett októberi adatai szerint, és több bankból is azt hallani, hogy ennél még „szárazabb” lett a november. Bár a piaci hozamkörnyezet indokolná, sok bank vonakodik ezért tovább emelni a hitelkamatain. A vállalati hitelezés a támogatott programoknak köszönhetően tovább dübörög, a lakossági betéteknél viszont ritkán látható tőkekivonás történt, és február óta csökkenő trendet mutatnak a banki megtakarítások.
A friss adatok szerint az amerikaiak megtakarítási rátája 2005 óta nem látott szintre csökkent, rézben az infláció, rézben az emelkedő hitelköltségek miatt – számol be a hírről a Bloomberg.
Új megoldást vezetett be a 2022. december 1-je után fix kamatozású lakáshitelt felvevő ügyfeleinek az OTP, amellyel lehetőségük lesz arra, hogy a futamidő során egy alkalommal, díjmentesen csökkentsék hitelük kamatát abban az esetben, ha csökkennek a bankközi kamatok - közölte a bank.
Miután tegnap hivatalosan elfogadta az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, ma nyilvánosságra hozta a vaskos, 568 oldalas, dokumentumot a kormány, amely 9 fejezetben 85 intézkedés, ebből 54 reform, illetve 31 beruházás segítségével mutatja be, hogy pontosan mire is akar mintegy 2300 milliárd forintot elkölteni 2026-ig. Az a számszerű vállalásokból is jól kirajzolódik, hogy egy erősen reformorientált programról van szó, amely például jelentős mértékben segíti az ország leválását az orosz energiaimportról, de emellett sokféle gazdasági és társadalmi területen is nagymértékű változásokat indukálhat. Így például az oktatás, a gyermekellátás, az áramhálózat fejlesztése, a szélenergia engedélyezése, az adó- és nyugdíjrendszer kapcsán, utóbbit egy ma reggeli külön cikkünkben már részletesen meg is írtunk. A sokféle reformot és beruházást 2026 végéig kell Magyarországnak végrehajtania úgy, hogy pénzt csak azután tudunk lehívni belőle, ha az összesen 27 szuperfeltételt maradéktalanul teljesítjük. Ebből és a 2300 milliárdos keretből is látszik, hogy komoly, és egyúttal ambiciózus tervről van szó, ami az életünk számtalan területén fog változásokat okozni a következő években.
Új kormányhatározat jelent meg a Széchenyi Kártya Programról, amely a következő évekre vállalt költségvetési kötelezettség tervezett felső korlátjait is meghatározza. A számok azt tükrözik, hogy a kormány 2024-től csökkenő kamatpályára, és ezért a program csökkenő támogatási igényére számít.
Fontos BUBOR-adatokat tett közzé ma az MNB: ezek határozzák meg a decemberi fordulónapos változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét. Pontosabban csak határoznak meg: a kormány által év elején bevezetett, majd novemberben kétszer is kiterjesztett kamatstop most már 1500 milliárd forintnyi jelzáloghitelre és 1200 milliárd forintnyi kkv-hitelre terjed ki, és a jövő év közepéig biztosan velünk marad. Több lényeges újdonságot is megtudtunk a kamatstopról az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentéséből, például azt is, mekkora sokkot okozna most az intézkedés eltörlése. Számkavalkád következik.
2023 áprilisától zöld, 2024 januárjától pedig online elemekkel bővül az MNB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) feltételrendszere. A zöld lakáshitelek esetében nem jön vissza a tavasszal csúcsra ért NHP Zöld Otthon Program kedvező kamatozású refinanszírozott hitele (tehát nem kell jelentős stimulációra számítani, és nem támogatott hitelről van szó), de a bankoknak több költségelemet is át kell vállalniuk a hitelfelvevőktől. Az új online feltételek pedig garantálni fogják, hogy a hitelfelvevőnek csak a szerződéskötés és a közjegyzői adminisztráció miatt kell személyesen megjelennie.
Krizsa Lajos ügyvéd szerint a Kúria október 24-én kelt egyik ítélete precedensképes lehet a közjegyzőkre és a bíróságokra nézve – írja az Index.
A kétszámjegyű kamatkörnyezet, a kamatplafon és a különadók miatt kihívásokkal teli év elé néz a lízingpiac - mondta a Magyar Lízingszövetség elnöke csütörtökön, a Budapesten rendezett Lízing Szakmai Napon. Zs. Nagy István szerint 2023-ban a kihelyezett összeg értéke 20 százalékkal eshet az optimista forgatókönyv szerint és folytatódik a finanszírozott eszközök számának csökkenése is
Stabil és erős a magyar bankrendszer, még egy jelentősebb gazdasási visszaesést is minimális tőkehiánnyal vészelne át – állapítja meg az MNB imént közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése. Egyelőre nem nő a nem teljesítő hitelek aránya a szektorban, és még az energiaválság miatt is csak korlátozott portfólióromlásra számít a jegybank, miközben a hitelkihelyezés jelentősen visszaeshet, ami a lakosságnál már elkezdődött. Az új kormányzati intézkedések idén mintegy 500 milliárd forintot vesznek ki a bankok kasszájából, ezek közül a csak idén 195 milliárdos terhet jelentő kamatstopot számos kritikával illette a jegybank elemzése.
2015-től szinte teljes egészében átalakult a magyar lakossági hitelezés. Ezen átalakulásnak van azonban egy kevésbé ismert dimenziója, a pénzügyi közvetítői tevékenyég szabályozása. Ehhez kapcsolóan pedig szakmai körökben is teljesen ismeretlen a környező országok gyakorlata és az ebből levonható tanulságok. Mitől működik jól egy hitelpiac, végül is mi a hitelfelvevő érdekét kiszolgáló legjobb gyakorlat? Mindez milyen aktualitásokat tartalmaz a magyar piac szempontjából a 2023-ra várhatóan érdemben újra formálásra kerülő támogatott hitelek piacán?
Megvédte az osztrák jegybank az Ausztriában nemrég bevezetett hitelezési szabályokat, amelyek alapján a jelzáloghitelek futamideje legfeljebb 35 év, hitelfedezeti mutatója 90%, jövedelemarányos törlesztőrészlete pedig 40% lehet, de a bankok az esetek 20%-ában eltérhetnek ettől.
A Magyar Lízingszövetség idei harmadik negyedéves jelentése beigazolta a korábbi piaci prognózisokat. Bár az új finanszírozás 596 milliárd forintot tett ki, amely 16%-kal volt magasabb 2021 azonos időszakához képest, ezzel párhuzamosan, a tartósan kedvezőtlen gazdasági környezet hatására a szerződések száma 14%-kal csökkent - közölte a szervezet.
Akár hétéves futamidő-hosszabbítást, ötéves türelmi időt és egyéves törlesztés-befagyasztást tesz lehetővé a jövő év elejétől a 25 200 euró, illetve 29 400 euró alatti éves jövedelemmel rendelkező háztartások számára egy kedden véglegesedő kormányzati intézkedés Spanyolországban.
Csütörtökön közzétett Lakáspiaci jelentésében sem bocsátkozott becslésbe az MNB arról, mekkora visszaesés várható a lakáshitelezésben a kamatok emelkedése és a gazdasági kilátások bizonytalansága miatt. Az biztos, hogy nem sok jóra számíthat a piac: miközben zuhan a lakástranzakciók száma, a bankok további szigorítást terveznek, a hitelfelvevői kereslet pedig visszaesőben van. Sok érdekes adatot közzétett a jegybank a jelentésben a lakáshitelezésről, ezekből szemezgettünk.
Az elemző szerint új fontos célja van a kormánynak.
Nem nyugszanak az indulatok az újvidéki tragédia miatt.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
