Éves szinten több mint 100 milliárd forinttal növeli a magyar bankszektor terheit a jegybanknak a kötelező tartalékráta megduplázlásával és a tartalékra fizetett kamat negyedrészben való eltörlésével kapcsolatos lépése, ezért azt kérik az MNB-től, hogy vezesse ki az intézkedést, mielőtt bevezetné.
Földbe áll a magyar ingatlanpiac… Összeomlott az adásvételek száma… Méregdrága lakáshitelek… 2023 elejére összeállt a tökéletes depresszió a magyar ingatlanpiacon. Minden válságban eljön az a pont, amikor túláradó pesszimizmus uralja a piacot, azaz leesünk a ló túloldalán. Annak eldöntésére, hogy éppen hol tartunk és mi vár ránk, érdemes múltbeli statisztikákat vizsgálni. Amennyiben a múlt párhuzamai bármiféle kapaszkodóul tudnak szolgálni, a mai helyzet sokkal kedvezőbb, mint az utolsó nagy válságban (2008) volt, így az ingatlanárak változása is kedvezőbb lehet.
Változott a Magyar Export-Import Bankot érintő szabályozás, egy új rendelet szerint az Exim a gazdálkodó szervezetek egy bővebb körének nyújthat ettől kezdve hitelt és egyéb szolgáltatásokat.
Már elérhető a Portfolio Checklist keddi adása. Az első részben arról volt szó, hogy sok adósnak fájhat a feje a kamatstop kivezetése miatt, ami bár csak nyáron lesz jelentős törlesztőrészlet-emelkedést hozhat, ha addig a kormány nem vezet be valamilyen intézkedést. Az elmúlt hetekben is azt lehetett látni, hogy mélyült a szakadék a piaci kamatszint és a rögzített között. Egy olyan hitel esetében, amelyből még 7 év van hátra és a tőketartozás 5 millió forint, az ügyfél nem havi 71 ezer forintot, hanem 109 ezer forintot fizetne. Erről Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével beszélgettünk. A második rész témája az volt, hogy USA felmondta a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, mintegy büntetésül, hogy Magyarország megakasztotta a globális minimumi adó bevezetését. Vendégünk volt Szabó Dániel, lapunk uniós ügyekkel foglalkozó makroelemzője.
A Reuters 480 millió eurós elemzői konszenzusát meghaladó, 518 millió eurós nyereséggel zárta a negyedik negyedévet az Erste Group. Sokat segített a kamatkörnyezet emelkedése a banknak, miközben a hitelkereslet sem omlott össze, és a hitelportfólió minősége is kiváló maradt. Az osztrák bankcsoport tavalyi profitjának a 6%-át (125 millió euró) hozta a magyar leánybank. A menedzsment pozitív üzenetek sorát fogalmazta meg, és részvényenként 1,9 eurós osztalék kifizetését javasolja a májusi éves közgyűlésnek.
Nemcsak az állampapírpiaci hozamok, a bankközi kamatlábak is emelkedtek februárban, tovább mélyítve a piaci kamatszint és a kormány által rögzített kamatstopszint közötti szakadékot az érintett hitelszerződéseknél. Az MNB friss adatai alapján a BUBOR rekordközeli szinten tartózkodik, így egy tipikusnak mondható, 7 éves hátralévő futamidejű, 5 millió forintos fennálló tőketartozású hitel törlesztőrészlete a kamatstop nélkül nem 71 ezer, hanem 109 ezer forint körül járna. A kamatstop megszüntetése tehát jelentős sokkhatással járna most az adósok számára, és jelen állás szerint 18% körüli lakáshitelkamatokat hozna. Egyelőre nem látszik a fény az elvileg június 30-áig tartó „kamatstopalagút” végén.
A stabilan működő vállalatok a versenyképes nemzetgazdaság létfontosságú építőelemei, ezért a Magyar Bankszövetség a sikeresen elindult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretösszegének a növelését javasolja.
Ahogy nemrég beszámoltunk róla, óriási az érdeklődés az EXIM új hitelei iránt. Az elmúlt közel egy hónapban mintegy 1100 milliárd forintnyi hiteligénylés érkezett, így az EXIM Baross Gábor Újraiparosítási Forgóeszközhitelre szánt keret már ki is merült (erre 150 milliárd forintot allokáltak), a program feltételein változtatni kényszerül az EXIM.
Eddig nem hozott jelentős mértékű hitelbedőlést a fizetési moratórium januári kivezetése, mert az több lépcsőben történt, a havi törlesztőrészlet pedig utána sem emelkedhet a moratórium alatt meg nem fizetett kamatokkal - nyilatkozta Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke (címlapképünkön). A pénzintézetek tavasz végén látják majd tisztán a kamattörlesztésbe visszakerült ügyfelek fizetőképességét. A bajba jutott adósoknak fontos tudniuk, hogy a követeléskezelők mindig megállapodásra törekednek, ha pedig szakmai segítséget akarnak igénybe venni, mediátorként csak olyanokban érdemes bízni, akiknek a neve az MNB közvetítői névjegyzékében szerepel – hívta fel a figyelmet a MAKISZ.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatása lehetőséget teremt arra, hogy Ukrajna erős maradjon - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, miután megbeszélést folytatott a kijevi látogatáson tartózkodó Krisztalina Georgievával, az IMF vezetőjével.
56 milliárd forintot vettek ki az új állami terhek és az egyedi események a K&H kasszájából tavaly, így végül 67,6 milliárd forintos banki és 6 milliárd forintos biztosítói nyereséget ért el a pénzügyi csoport 2022-ben, mindkettő 10%-kal kisebb a tavalyelőttinél. A bank hitelállománya tavaly még 20%-kal nőni tudott, de a hitelkereslet az utóbbi hónapokban meredeken csökkent, miközben a hitelportfólió minőségének a romlása még mindig nem tapasztalható.
Heteken belül megszülethet a megállapodás az Ukrajnának biztosítandó hitelcsomagról – mondta szombaton a CNBC-nek Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. A szakember szerint Ukrajnának hatalmas szüksége van a finanszírozásra a háború kellős közepén.
A magas piaci kamatkörnyezet miatt már most nagy az érdeklődés a hazai vállalatok részéről a kormány által február 1-jével meghirdetett kedvezményes Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt. Nemcsak az exportőrök számára érhetők el a maximum 6%-os forinthitelkamatok és 3,5%-os euróhitelkamatok, hanem más cégek számára is, így jó esély van arra, hogy akár már a nyáron kimerül a program kerete. Tavaly 560 milliárd forintnyi hitelt folyósított az EXIM, a betervezett 700 milliárd forint új rekordot jelentene. Bár hitelgarancia nem társul a programhoz, a benne részt vevő kereskedelmi bankok aktív támogatása és lelkesedése most adottságnak vehető. Az EXIM és a Raiffeisen Bank illetékesei beszéltek nekünk a hitellehetőségről és a program kilátásairól.
Március 10 -én, pénteken 10 órától tartja rendkívüli közgyűlését a Takarék Jelzálogbank Nyrt., amelyen a ma megjelent közgyűlési előterjesztések szerint MBH Jelzálogbank Nyrt.-vé nevezhetik át a társaságot, a bankcsoport április 30-án lezáródó fúziójában létrejövő univerzális nagybank, az MBH Bank Nyrt. elnevezéséhez hasonló módon.
Jelentősen csökkent 2022-ben a finanszírozott gépjárművek darabszáma Magyarországon, ugyanakkor az autók árának emelkedésével együtt nőtt az átlagos finanszírozási összeg. A Cofidis adatai szerint tavaly 1 millió forinttal drágább lízingszerződést kötöttünk autóvásárláskor, mint egy évvel korábban – közölte a társaság.
Mérsékelt gyengüléssel reagált a zloty árfolyama, és nagyobb eséssel a lengyel bankok részvényárfolyama az Európai Bíróságtól érkező, rég várt mai hírre. Devizahitel-szerződések ezreit támadták meg a bíróságokon a lengyelek az elmúlt években, mondván, tisztességtelen feltételekkel kötötték meg velük a bankok. Az esetek több mint 90%-ban az adósnak adtak igazat a bíróságok eddig, és hitelszerződések tömegét nyilvánították semmissé. A kérdés az volt, milyen extra követeléssel léphetnek fel ilyenkor az ügyfelek a bankokkal szemben a szokásos késedelmi kamatokon túl, és ez vajon mennyibe fog kerülni a bankoknak. Az Európai Bíróság főtanácsnokának – nem kötelező érvényű, de a későbbi ítéletet jó eséllyel előre jelző – véleménye szerint az ügyfelek akár a késedelmi kamatokon túl is felléphetnek követeléssel a bankokkal szemben, de hogy milyennel, azt a helyi bíróságoknak kellene eldönteniük. Egyelőre fennmaradhat tehát a bizonytalanság devizahitelügyben a lengyel bankrendszer számára.
Az elemzők által várt 350 millió eurót jelentősen felülmúló, 472 millió eurós nyereséget ért el a negyedik negyedévben a Commerzbank. Jó hír a részvényeseknek az is, hogy a kihívások ellenére „jóval a 2022-es felett” várja a 2023-as nyereséget a menedzsment.