hitel

Óriási rejtett veszteségen ülnek az amerikai bankok, ami bármikor robbanhat

Óriási rejtett veszteségen ülnek az amerikai bankok, ami bármikor robbanhat

Miközben a hitelportfóliójuk minősége kiváló, az értékpapír-portfóliójuk esetében mintegy 620 milliárd dolláros nem realizált árfolyamveszteségen ülnek az amerikai bankok – hívták fel a figyelmet mai elemzésükben a Commerzbank szakértői. Ez „csak” azért probléma, mert ahogy a Silicon Valley Banknél is láttuk, egy jelentős betétkivonás esetén a bankoknak likividálniuk kell értékpapír-befektetéseik egy részét, ami az addig nem realizált árfolyamveszteséget tényleges veszteségbe fordíthatja. Ráadásul jelentős e bankok kitettsége a kereskedelmi ingatlanok és a startupok felé, nem véletlen tehát, hogy mind a piac, mind a szabályozók aggódnak a regionális bankok sérülékenysége miatt.

Nyakunkon az újabb pénzügyi válság Magyarországon? Nem, ez valami egészen más

Nyakunkon az újabb pénzügyi válság Magyarországon? Nem, ez valami egészen más

Fordított bibliai sémát követett a magyar bankrendszer a pénzügyi válság 2008-as kirobbanása után: 2015-ig hét szűk esztendő, majd 2022-ig hét bő esztendő követte egymást. Van-e realitása, hogy most ismét újabb hét szűk esztendő következik, amit egy terebélyes bankválság hoz el nekünk? Az amerikai bankcsődök és a Credit Suisse esete ellenére nem életszerű ez: a magyar bankszektor mostani erős stabilitása köszönőviszonyban sincs 2008-as sérülékenységével. Minden remény megvan arra, hogy egy átmeneti hitelpiaci lassulással és egy mérsékelt hitelportfólió-romlással ússza meg a magyar bankszektor a következő negyedéveket.

Hitelek, kamatok, bankfiókok: mire számíthat a magyar lakosság az OTP-nél?

Hitelek, kamatok, bankfiókok: mire számíthat a magyar lakosság az OTP-nél?

Havonta egyszer beül egy bankfiókba, és ügyintézőként dolgozik Becsei András, akit az OTP Bank vezérigazgató-helyettesévé neveztek ki január 1-jével a Retail divízió élére. E szokása jelentősége mellett a jelzáloghitelpiac aktualitásairól, a kamatok alakulásáról, a lakás-takarékpénztári értékesítés újraindításáról és az OTP-fiókok sorsáról is beszélgettünk vele. Arra számít a bankszakember, hogy június 30-án valóban véget ér a kamatstop, és nagy lehetőségeket lát a hitelfelvétel még egyszerűbbé és digitálisabbá tételében. Utóbbiról előadást is tart a Portfolio május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni a rendezvényre.

Stabil forintot szeretnének a magyar vállalatok

Stabil forintot szeretnének a magyar vállalatok

Az elmúlt fél évben nagy utat járt be a forint. A 430 feletti, tavaly októberi történelmi mélypont után közel 60 egységet erősödött március elejére, majd az elmúlt napokban újra a gyengülés felé vette az irányt. A vállalati vezetők azt mondják: nem erős vagy gyenge árfolyamot szeretnének, hanem stabilitást. A forint árfolyamát a magas kamat segítette, ám a vállalati szervezetek szerint a piaci hitelezést meg is állította.

Ezt nem gondoltuk volna: elképesztő dolgot műveltek a magyar nagybankok tulajdonosai

Ezt nem gondoltuk volna: elképesztő dolgot műveltek a magyar nagybankok tulajdonosai

Rekordszintű, összesen 20 milliárd eurós nyereséget ért el hat, Magyarországon is aktív bankcsoport 2022-ben, egyedül az OTP-nek csökkent közülük a profitja. Ritka együttállás segítette a bankokat: miközben a kamatkörnyezet emelkedése csaknem 7 milliárd euróval gazdagította őket egy év alatt, a hitelezési veszteségeik a háború és az energiaválság ellenére csak 2 milliárd euróval nőttek, köszönhetően a nem teljesítő hitelek szinte mindegyik banknál csökkenő arányának. Miközben a magas kamatok pozitív hatása még idén is kitarthat, a nagy kérdés az lesz, mennyire sikerül megőrizniük a bankcsoportoknak a most még kiváló portfólióminőségüket, és fenntartani hitelezési aktivitásukat.

Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most a lakáshiteleknél

Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most a lakáshiteleknél

Tavaly november óta jórészt stagnálnak a referenciakamatok Magyarországon, és az amerikai bankcsőd friss fejleményei sem adtak határozott irányt. Az újonnan elérhető lakáshitelek sem drágultak tovább idén, pedig 1-2 százalékpontos kamatemelés bőven benne volt még a pakliban.  A legmagasabban árazó nagybankokat, a K&H-t, az OTP-t és az Erstét leszámítva mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a több mint 60%-os keresletzuhanással sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Szórványosan, de már kamatcsökkentések is előfordulnak. Nagy átlagban így is másfélszer akkorák a törlesztőrészletek, mint a kamatemelések megindulása előtt, és a 9-10%-os kamatok a legkevésbé sem vonzóak a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.

Csapások sora érte a magyar bankokat, mégsem lettek veszteségesek

Csapások sora érte a magyar bankokat, mégsem lettek veszteségesek

Az extraprofitadó és a kamatstop ellenére 485 milliárd forint adózott nyereséggel zárta a magyar bankszektor 2022-t, ami a korábbi kamatkörnyezetben, de a mostanihoz hasonló kormányzati terhek mellett már nullszaldó körül alakult volna. Az osztalékbevételek nélkül számított tőkearányos megtérülés így is csak 4,4% volt, ami a nemzetközi benchmarkok szerint gyatrának mondható.

Példátlan dolog történt a magyarok bankszámláin, hétéves mélypontra estek a lakáshitelek

Példátlan dolog történt a magyarok bankszámláin, hétéves mélypontra estek a lakáshitelek

Utoljára 2016 elején, a mostani CSOK bevezetésekor vett fel kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság az idén januári 41 milliárd forintnál, ami éves összehasonlításban 62%-os zuhanást jelent. A fogyasztási és a vállalati hitelek is gyengén muzsikáltak az év első hónapjában, utóbbi adatait csak a Vodafone-felvásárlás kozmetikázta ki. Az MNB ma közzétett januári statisztikáiban azonban a lakossági betétek alakulása a legszomorúbb: az itt tapasztalt nettó 334 milliárd forintos pénzkivonásra korábban még soha nem volt példa, és minden bizonnyal a csúcson lévő infláció váltotta ki.

MNB: egyre kevesebb hitelt veszünk fel, folyamatosan szigorítanak a bankok

MNB: egyre kevesebb hitelt veszünk fel, folyamatosan szigorítanak a bankok

A lakossági és a vállalati hitelek kihelyezése egyaránt csökkent a negyedik negyedévben, az éves hiteldinamika lelassult. Általánosnak mondható a hitelkereslet csökkenése és a bankok szigorítási szándéka az MNB pénteken ismertetett „Hitelezési folyamatok” kiadványa szerint. A vállalati oldalon előre törtek a devizahitelek, a rövid lejáratú hitelek és a támogatott konstrukciók, a lakossági oldalon pedig mind a lakáshitelek, mind az igénybe vett CSOK-támogatások jelentős visszaesése látható.

Hitelek Magyarországon 2023-ban: megtaláltuk, melyik való neked

Hitelek Magyarországon 2023-ban: megtaláltuk, melyik való neked

Bár a hitelektől sokan ódzkodnak, mégis számos olyan élethelyzet adódhat, amikor szükség lehet egy kölcsön felvételére. Lakásvásárlás, vagy egy nagyobb értékű fogyasztási döntés esetén aligha kerülhetjük ki őket, de kisebb összegeket, például a tandíjat is sokan inkább ebből szeretik finanszírozni. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a leggyakoribb hiteltípusokat és a velük kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Megjött az MNB válasza: visszautasítják a Magyar Bankszövetség közleményét

Megjött az MNB válasza: visszautasítják a Magyar Bankszövetség közleményét

Éves szinten több mint 100 milliárd forinttal növeli a magyar bankszektor terheit a jegybanknak a kötelező tartalékráta megduplázlásával és a tartalékra fizetett kamat negyedrészben való eltörlésével kapcsolatos lépése, ezért azt kérte tegnap a Magyar Bankszövetség az MNB-től, hogy vezesse ki az intézkedést. Az MNB most szintén közleményben válaszolt a bankszövetség kritikájára. Szerinte a változtatások után is megfelelő likviditási és tőkepufferrel rendelkezik majd a bankszektor a hitelezési képessége megőrzéséhez.

Működésben a nagy magyar pénzszivattyú: mindenki nyakig benne van, most az MNB lépett oda

Működésben a nagy magyar pénzszivattyú: mindenki nyakig benne van, most az MNB lépett oda

Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.