hitel

MNB: már októberben kiütné a "plafont" a Növekedési Hitelprogram

A szeptember közepi állapot szerint a Növekedési Hitelprogram II. szakaszában 380 milliárd forintnyi hitelt folyósítottak a bankok, a hónap végére elérhető a 400 milliárd forint, sőt októberben "simán elérhetjük" az 500 milliárdos eddigi keretösszeget is - vetítette előre a program dinamikáját Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Napi Gazdaság konferenciáján ezzel indokolta azt a közelmúltbeli döntést, hogy miért emelte meg a Monetáris Tanács a keretösszeget 500-ról 1000 milliárd forintra. A jegybankár szerint bár sokan sokféle ötlettel előállnak, hogy mely részterületét lehetne változtatni az NHP-nak, de ő úgy fogalmazott, hogy "ha lehet sokkal jobbat csinálni, akkor fogunk, de egyelőre nem látom, hogy ezt hogyan lehetne megcsinálni".

Feleslegesen pánikolnak a nyugdíjpénztári tagok

A pénzmosás elleni törvény rendelkezései felkavarták az állóvizet a nyugdíjpénztáraknál. Sokan félreértelmezhették az elmúlt napok híreit, közleményeit és úgy tudjuk, hogy több nyugdíjpénztárnál is pánikszerűen reagáltak a tagok. Szeretnénk hangsúlyozni: szó sincs arról, hogy a tagok pénze eltűnne a számláról. Öntsünk tehát tiszta vizet a pohárba.

Pályázna az új kiírásokra? Ezekre a nehézségekre gondoljon!

Amint azt mai nyilatkozatában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is jelezte, valóban hetekre vagyunk az első, sokakat érdeklő GINOP-os pályázatok megjelenésétől, de ahhoz, hogy ezeken gördülékenyen, nagy eséllyel indulni is tudjon a vállalkozása, érdemes felkészülni és néhány technikai akadályozó tényezőt átgondolni. Az egyik legfontosabb ezek közül az önerő és ezáltal a likviditás kérdése, amelynek biztosítása nélkül kevés az esély, az utófinanszírozásból adódó nehézségekre pedig mindenképpen gondolni kell - hívják fel a figyelmet közleményükben az OTP Business szakértői.

Devizahitelesek: fontos határidőt közölt Rogán!

A devizahiteles törlesztőrészletek jövő februártól, a pert indító bankok ügyfelei esetében pedig márciustól csökkenhetnek az elszámolási törvény nyomán. A törlesztőrészletek 25-30 százalékkal lehetnek kevesebbek - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a pénteki sajtótájékoztatón. Szólt arról is, hogy az elszámolás képletéről a jegybank határoz majd, a pénzintézeteknek pedig összesen mintegy 1000 milliárd forintot kell visszafizetniük az ügyfeleiknek. Kamatemelési moratóriumot is bevezetnek legkésőbb 2016. április 30-ig.

Törlesztőrészletek: megjelent Matolcsy rendelete

Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank augusztus 27-én. Most a Magyar Közlönyben az ezzel kapcsolatos rendelet is megjelent.

Heim Péter: ki fognak vonulni bankok Magyarországról

Ekkora pénzbőség nem volt a világban az elmúlt száz évben - mondta Heim Péter az MKT idei Közgazdász-vándorgyűlésén tartott előadásában. Megkérdőjelezte, hogy a bankok a válság előtt prudensen hiteleztek volna. A hitelezés beindulásának gátja szerinte az egész EU-ban a nem teljesítő hitelállomány magas aránya. Viszont aki "bajba sodorta a bankot, nem fogja azt mondani az általa kihelyezett hitelre, hogy ez rossz hitel volt". Ha a "forintosítás vagy bármi átcsúszik jövőre", szerinte jövőre sem lesz nyereséges a bankszektor, de a mérlegtisztításnak (devizahiteles ügy, bad bank) le kell zárulnia jövő nyárra. A jegybank az elmúlt másfél évben szerinte jól teljesített, de vigyázni kell, mert előbb-utóbb véget ér a bankóprés korszaka.

Londoni vélemény érkezett a devizahitelek forintosításáról

Londoni elemzők két fontos megállapítást tettek Magyarországról szóló friss anyagukban: úgy gondolják, a devizahiteleket a piacihoz nagyon közeli árfolyamon forintosíthatják, illetve hogy év végéig még akár 30 bázispontos kamatvágásra is sort keríthet az MNB.

Egyre több banki hitel dől be Kínában

A profitnövekedés lelassult, a nem teljesítő hitelek állománya 21%-kal nőtt, és az egy évvel korábbinak több mint duplájára rúgó rossz hitelt szórtak ki könyveikből a kínai bankok az első félévben - írja a Wall Street Journal.

Megindult a roham a lakáshitelekért - Tíz éve nem pipáltunk ilyet

Egy évtizede nem vett fel annyi forintalapú lakáshitelt a magyar lakosság egyetlen hónapban, mint idén júliusban (a végtörlesztés időszakát leszámítva). A devizahitelek fénykorától persze messze van a mostani forinthitelezés, azonban jól láthatóan élénkül a lakossági hitelpiac: a lakáshitelek kihelyezése az egy évvel ezelőtti alacsony bázisról 75%-kal nőtt. A vállalati hitelkihelyezések jóval szerényebben teljesítenek, de bizonyos szempontból - kis jóindulattal - elmondható, tényleg megtörtént az MNB által büszkén hirdetett, bár nem túl látványos fordulat. A jegybank pénteken közzétett júliusi hitelezési és betéti adatait mutatjuk be röviden.

Évek óta nem látott hitelezési adatok az amerikai bankoknál

2007 utolsó negyedéve óta nem nőttek ilyen mértékben az amerikai bankok hitelezési és lízing adatai. Az FDIC amerikai betétbiztosító adatai szerint a második negyedévben 2,3%-kal, összesen 8110 milliárd dollárra nőtt az amerikai bankok hitel- és lízingállománya az első negyedévhez képest- írja a Wall Street Journal.

Sorban állnak az olasz bankok az EKB-hitelért

Sajtóértesülések szerint a négy legnagyobb olasz bank közel 27 milliárd eurós kölcsönt venne fel a TLTRO keretében az EKB első aukcióján. Az EKB refinanszírozási programjának célja, hogy a bankoknak juttatott olcsóbb forrás révén növekedjen a reálgazdasági hitelezés és egyúttal a bankok forrásellátottsága is.

Hitelezési fordulatról beszél az MNB - Íme a hitelprogram friss számai

Enyhülő lakossági és stagnáló vállalati hitelfeltételekről számoltak be a bankok az MNB ma közzétett kiadványa szerint. Augusztus 22-éig 325 milliárd forint kihelyezés történt a kkv-k felé a növekedési hitelprogram második szakaszában. A lakossági hitelek 2015-től élő új szabályozása az MNB várakozásai szerint nem veti vissza érdemben a hitelkihelyezést - hangzott el a jegybank sajtótájékoztatóján.

Tőzsdére megy a startup - Sikersztori lesz vagy bukta?

Tőzsdére készül a Lending Club, egy személyek közötti online hitelezést lehetővé tevő amerikai startup. Az IPO-hoz szükséges dokumentumok egy részét már be is adták az amerikai értékpapír-felügyelethez. A vállalatnál 500 millió dollárnyi friss tőkét remélnek a tranzakcióból, amelyből terjeszkedésre és adósságok visszafizetésére költenének a legtöbbet.

Megváltoznak a devizahitelezést korlátozó szabályok

A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet hatálybalépését megelőzően a 361/2009-es kormányrendelet vonatkozó részei hatályukat vesztik - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI érdeklődésére.

Új aggodalmak borzolják a kedélyeket az amerikai bankoknál

Most éppen a nem teljesítő jelzálogkötvények visszavásárlásának kikényszerítése van terítéken az amerikai jelzálogpiacon. Az állami tulajdonban lévő jelzálogfinanszírozó társaságok igyekeznek elérni azt a céljukat, hogy az amerikai jelzáloghitelező bankok vásárolják vissza a nem teljesítő hitelállományuk mögött álló jelzálogkötvényeket - írja a Financial Times.

Itt az MNB bejelentése: új világ jön a lakossági hiteleknél

Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank. Három intézkedéssel korlátozzák a túlzott lakossági hitelfelvételt: 1. bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót, 2. újraszabályozzák a hitelfedezeti mutatót és 3. a legális jövedelem igazolására lesz szükség a hitelfelvételhez. Az MNB szerint az új szabályozás nem igazán veti vissza a lakossági hitelezést, új eszközt ad azonban a jegybank kezébe, ha a lakosság eladósodási folyamata később túlzottá válna.

Nem jut hitelhez az orosz kormány

Az orosz kormány több mint egy hónapja kénytelen szüneteltetni kötvényárveréseit, részben azért, mert a befektetők túl magas hozamot várnak az ukrán válság miatt.

Devizahiteles vihar előtt: visszasírjuk még e számokat?

Egyelőre a devizahiteles csomag árnyékában is hiteleznek a magyar bankok: júniusban például 48%-kal több lakáshitelt helyeztek ki, mint egy évvel korábban. Félő azonban, hogy a devizahiteles ügy miatt várható brutális tőkeveszteség hamarosan jelentősen visszaveti a magyar hitelpiacot.

Addig is az MNB friss, júniusi adataiból többek között az alábbiak derülnek ki:

• A lakáshitelezés után a személyi kölcsönök kihelyezése nőtt a leginkább, 28%-kal.
• Egy átlagos lakáshitelt 7,5%-os THM-mel vettek fel az ügyfelek, pedig 5% alatti konstrukciók is elérhetők.
• Egy újonnan lekötött, átlagos forintbetét júniusban már csak 1,8%-os kamatot ígért.
• A vállalati hitelezés felpörgött júniusban az előző hónapokhoz képest, de még mindig alacsonyabb a vállalati hitelállomány, mint egy éve, a növekedési hitelprogram kezdetén.

Magyarok soha nem látott tömegei tolonganak a BAR-listán

Elképesztő magasságba emelkedett az év közepére a pénzügyi bajba sodródott, és ezért a Központi Hitelinformációs Rendszerbe került hiteladósok mulasztásainak a száma. Június végéig már 1,855 millió darab élő szerződéssel követtek el mulasztást az adósok. Bár erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre statisztika, ez becsléseink szerint több mint 800 ezer, döntően kis összegű tartozással megcsúszott adóst jelenthet. A sokak által BAR-listaként ismert rendszer 2,7-szer annyi mulasztást mutat, mint a válság elején, és 9%-kal többet, mint fél évvel ezelőtt. Mindez az anyagi nehézségek között élők helyzetének romlására utal, de valószínű az is, hogy az adósmentő csomagok folyamatos lebegtetése sem erősítette a lakosság fizetési fegyelmét.

Egy csapásra teljesül Orbán álma - Mibe fog fájni nekünk az MKB?

Talán hihetetlen, de igaz: az MKB megvásárlásával gyakorlatilag teljesül Orbán Viktor régi célja, hogy a magyar bankszektor legalább 50%-a magyar irányítás alá kerüljön. De vajon mit akar a kormány a bankkal, és mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az irdatlan nagy veszteségeket felhalmozott bank működtetése? Esetleg jó üzletet csinált a magyar állam? 10 kérdés és 10 válasz formájában járjuk körbe az MKB megvásárlását.