Az amerikai bevásárlóközpontok évek óta szenvednek amiatt, hogy egyre többen inkább online vásárolnak, ez pedig a hedge fundosoknak is szemet szúrt. A spekulánsok elkezdték shortolni a plázáknak nyújtott hitelekkel fedezett értékpapírokat - hasonlóan ahhoz, mint amikor a 2008-as válság előtt rárepültek a lakossági jelzáloghitel-piacra.
Ismét elkezdődött a magyar lakosság eladósodása abban az értelemben, hogy tavaly nyár óta több hitelt veszünk fel, mint amennyit törlesztünk. Egyetlen ábrán szeretnénk azonban érzékeltetni, milyen nagy a különbség a 2008 előtti hitelbuborék és a mostani helyzet között.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két hónapot szán a "fogyasztóbarát lakáshitel" minősítésről szóló konzultációkra, és ezután alakítja ki végleges javaslatát a programról - közölte Binder István felügyeleti szóvivő az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.
Magyarországon az utóbbi években több lépés is ösztönözte a vállalatok hitelfelvételi aktivitását (például a jegybanki alapkamat-csökkentése és alacsony szinten tartása; a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram, továbbiakban NHP). A beruházási hajlandóságot befolyásoló tényezők közül alapvetően három tényezőt elemünk ki: a kamatfelár, illetve a kamatkörnyezet alakulása, az intézményi és a szabályozási környezet minőségét, és az üzleti szektor konjunkturális helyzetét és kilátásait. Rövid elemzésünk a vállalati hitelfelvételt és beruházási hajlandóságot meghatározó tényezőkkel foglalkozik. (A teljes anyag itt érhető el.)
Ha teljesül az MNB tegnap napvilágot látott elképzelése, akkor ősztől jóval olcsóbban és egyszerűbb feltételekkel vehetünk fel lakáshitelt, mint eddig. Ez kivárásra késztetheti a hitelt felvevő lakásvásárlók egy részét, hazavágva a bankok következő néhány havi hitelkihelyezését. Egyébként erősen indult az év a lakossági hitelezésben: az új lakáshitelek volumene 64%-kal, a személyi hiteleké pedig 54%-kal nőtt egy év alatt; igaz, a tavaly év eleji bázis kifejezetten alacsony volt. A bankszektor friss, januári adatait elemezzük.
Az EU-támogatások tömeges megjelenése az elmaradó beruházások megvalósítását húzhatja maga után, felpörgetve a bankhitelek iránti keresletet idén - véli Takács Zoltán, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese. A bankszakember a Növekedési Hitelprogram kivezetése után előálló helyzetről is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában. A kkv-kért folytatott verseny következő szakasza a kockázati kondíciókban jelentkezik, azonban ez veszélyes üzem, könnyen lehet növelni akár már rövid távon is a nem fizető portfóliót - figyelmeztetett.
Nem nyugszik bele az MNB, hogy (szerinte) túl drágák a lakáshitelek Magyarországon: ősztől "fogyasztóbarát" minősítést kapnának azok a hiteltermékek, amelyek megfelelnek a jegybank szigorú kritériumainak. Diszkriminálnák ezzel a ma elérhető ajánlatok döntő többségét, ugyanis csak a 2,5 százalékpontnál kisebb kamatfelárral bíró, fix kamatozású lakáshitelek esnének át a rostán - legalábbis az aktuális elképzelés szerint. A jegybank megismert javaslatait e ponton irreálisnak tartják, sok más szempontból viszont üdvözlik banki forrásaink, ugyanis egyszerűbbé és átláthatóbbá válna a hitelfelvétel.
Az OTP a lakáshitelek 29%-át, a Fundamenta a 22%-át, a K&H pedig a 16%-át nyújtotta tavaly - derül ki saját számításunkból.
A Növekedési Hitelprogram március 31-ei lezárása és az MFB Pontokban értékesített visszatérítendő EU-források kiszorító hatása ellenére további növekedést tervez a bankszektor idén a kis- és középvállalkozások hitelezésében. Bár van mitől tartaniuk, attól nem félnek tehát a bankok, hogy az EU-források elveszik a kenyerüket. Az MNB felé 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak a bankok 2017-re a tavalyi több mint 300 milliárdos növekedés után. Idén minden eddiginél jobban felértékelődhet a hitelgarancia intézménye, ezért három banki vezető mellett a Garantiqa vezérét is megkérdeztük, mi várható a kkv-hitelek piacán.
Bár havonta akár 25 ezer forintot is kaphatnak hitelük visszafizetéséhez, akik belépnek a magáncsődbe, eddig ezzel a lehetőséggel senki sem élt. Március elejéig egyébként mindössze 758-an jelentkeztek be ebbe az adósságrendezési eljárásba, ez másfél év siralmas eredménye.
Lendületben a faktoring Magyarországon: tavaly 31%-kal 1572 milliárd forintra emelkedett a faktorált forgalom.
Nem látunk olyan veszélyt, hogy jelentősen visszaesne a kkv-hitelezés a Növekedési Hitelprogram március végi kivezetésével, de az átállást kiemelten figyelni fogja a Magyar Nemzeti Bank - jelezte az intézmény alelnöke a Világgazdaság mai konferenciáján. Nagy Márton szerint annál zökkenőmentesebb lesz az átállás, minél inkább hosszú futamidejű és lehetőleg fix kamatokú hiteleket nyújtanak a bankok, és erre érdemes törekedniük - tette hozzá. Az alelnök újra elmondta, hogy az MNB megítélése szerint idén sincs szükség állami devizakötvény kibocsátására külföldön, és ez segíti, hogy még tovább tudjon csökkenni az államadósság devizaaránya. Nagy Márton a konferencia keretében után rögtönzött sajtótájékoztatót is tartott:
Kicsivel több mint két éve, 2015. február 9-én többek között azt vállalta a kormány az EBRD-vel kötött szándéknyilatkozatában, hogy nem tesz újabb korlátozó intézkedéseket az árverezésekre és kilakoltatásokra. Ma azonban várhatóan arról dönt az Országgyűlés, hogy nem lehet a lakóingatlanokat a forgalmi érték alatt árverezni, vagyis lényegében megszegi ezt a sorsfordító megállapodást.
Nagy lendülettel ugrottak rá a vállalkozások a minap megnyílt bő 100 milliárd forintos, hitellel kombinált, uniós pályázati konstrukcióra, de érdemes jól átgondolni, hogy pontosan mibe is vágják a fejszéjüket a cégek. Az, hogy nagyobb részt hitelt kapnak a nyertesek, sok következménnyel jár, és az ügyintézés egy-két buktatót is rejthet. Érdemes tehát az egész folyamattal teljesen tisztában lenni, nehogy teljesíthetetlen kötelezettségekkel szembesüljön a cégvezető.
Túlteljesítették tavaly év eleji vállalásaikat a bankok: a vállalt 195 milliárd forint helyett több mint 300 milliárd forinttal növelték tavaly kkv-hitelállományukat - közölte ma az MNB. Fellendülőben az új kihelyezések, élénkül a hitelkereslet és enyhülnek a hitelfeltételek a legtöbb hitelezési szegmensben. Az idei évre 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak a bankok.
Kontraproduktívnak, sőt kifejezetten károsnak tartják banki forrásaink azt a ma bejelentett és be is nyújtott törvényjavaslatot, amely csak a becsértékükön vagy afölött engedné árvereztetni a régóta nem fizető jelzáloghitelesek ingatlanát. Egy ilyen szabály ugyanis a hitelezés mellett a bajba került adósok helyzetén is sokat ronthatna, és az egyéb hitelezőket (NAV, önkormányzatok, társasházak, közműszolgáltatók) is kedvezőtlen pozícióba hozná.
Bár a korábbi évek negatív tapasztalatai - elsősorban a devizahiteles válság - hatására továbbra is kissé bizalmatlanul áll a lakosság a hitelfelvételhez, a lakáspiac fellendülésével párhuzamosan egyértelműen nő a lakáshitelek vonzereje. A lakásvásárlók számára kedvező hír, hogy 2016-ban az új lakáshitelek átlagos THM-je az egy évvel korábbi 5,8%-ról 5,3%-ra csökkent, egyedi konstrukciók révén pedig ennél kedvezőbb feltételekkel is hitelhez lehet jutni. 2017-ben olyan speciális, alacsony kamatozású hitelek is megjelentek a piacon, amelyekkel akár 2,7%-os THM-mel is vásárolhatunk új lakást.
Megugrott a pénzügyi intézmények által kényszerértékesített lakások száma a tavalyi év második felében - mutatják az MNB friss adatai. 2013 eleje óta 2124 lakás került kalapács alá, ennek 39%-a a tavalyi második félévben. A Nemzeti Eszközkezelő 26 ezer lakás megvásárlását zárta le 2016 végéig, több mint 100 ezer nem fizető jelzáloghiteles helyzete pedig megoldatlan.
Az EBRD mintegy 40 milliárd forintnyi OTP-s jelzáloglevél megvásárlását tervezi három év alatt - közölte a nemzetközi intézmény, miután az OTP Jelzálogbank 37 milliárd forint értékben sikerrel zárta második idei kibocsátását.
A bankok tudnak és készek is hitelezni, így a hitel nélküli növekedés évei után a vállalati és a lakossági hitelezés is komoly hajtóereje lehet a magyar gazdaság növekedésének - mondta ma Hendrik Scheerlinck vezérigazgató. A lakossági és a vállalati üzletágat is átformálja a digitalizáció, a K&H menedzsmentje ma sajtótájékoztatón ismertette a bank piaci várakozásait.
Életéről és a hatalommal folytatott küzdelméről is vall önéletírásában a tavaly elhunyt Alekszej Navalnij.
Már az első 100 napban sor kerülhet a nagy találkozásra.
Nem sok lehetőség maradt a védők számára.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
