Elfogadta a kormány a Nemzeti Hidrogénstratégiát, Magyarország ezzel nagy lépést tett az innovatív, fenntartható, zöld gazdaság irányába - írta a közösségi oldalán szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Erős figyelmeztetést adott ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely úgy gondolja, hogy a 2050-es klímacélok teljesítéséhez radikális változtatásokra lenne szükség, és egyre kisebb az esély arra, hogy sikerrel járjunk.
A Linde Gáz Magyarország és az MVM Energetika stratégiai keretmegállapodást írt alá tiszta hidrogén projektek mielőbbi hazai, közös megvalósítása érdekében 2021.május 14-én. Többek között a megállapodás fókuszába tartozik a karbonmentes hidrogén elektrolízissel történő előállítása, a közlekedés zöldebbé tétele, az infrastruktúra fejlesztése, illetve az ipari felhasználások dekarbonizációja.
A hidrogéngazdaság a magyar cégek, így a naperőművek számára is nagy lehetőségeket rejt. Az új ágazat létrejöttének ugyanakkor feltétele a teljes értéklánc és a megfelelő infrastruktúra kifejlődését támogató szabályozás megalkotása. Világszerte mind több ország fogadta el saját nemzeti hidrogénstratégiáját, de Magyarországon ez továbbra is várat magára, miközben máris elmaradásban vagyunk Nyugat-Európához képest a hidrogéntechnológiák szempontjából.
A hidrogén felhasználása a 2030-as évekre rendkívül szerteágazóvá válhat az energetikában, az iparban (hő- és alapanyag), a közlekedésben vagy a lakossági-kereskedelmi hűtés-fűtésben egyaránt, így az atomenergia segítségével termelt hidrogén növelheti a jövőbeni hazai ellátásbiztonságot, csökkentheti az import igényt, és hozzájárulhat a karbonsemleges hidrogén hazai előállításához. De vajon mely feltételek mellett célszerű Magyarországon a 2030-as évek második felében a paksi atomerőmű által termelt villamos árammal vízbontással hidrogént előállítani?
A 2050-re kitűzött klímacélok elérése érdekében Európa a hidrogénnel kapcsolatos beruházások kapcsán az élre tört, itt található a globális projektek fele, amelyek elsősorban a környezetbarát, zöld hidrogénre fókuszálnak. Az évtized során így jelentős mennyiségű pénz áramolhat a terület felé a korábbiakhoz képest.
Az elektromosautó-gyártók után úgy tűnik, megérkezett az újabb piaci őrület is, amely a hidrogénnel kapcsolatos cégeket érinti. Sokan nagy jövőt jósolnak ennek az energiahordozónak, amelynek rendkívül széles körű a felhasználási lehetősége az üzemanyagoktól az elektromos berendezésekig. Ehhez pedig megfelelő a politikai támogatottság is, mivel szerepe lehet a klímasemlegesség eléréseben, ugyanakkor egyelőre elég költséges alternatíva. A befektetőket azonban ez egyáltalán nem zavarja, ugyanis zsákolják a hidrogénes cégek részvényeit.
2011 után új, földgázzal üzemelő nagyerőmű jöhet Magyarországon a Magyar Villamos Művek Zrt. tervei szerint. A következő szűk másfél évtizedben mintegy 2000 MW gázerőmű épülhet Magyarországon, de ezzel, a paksi bővítéssel és a várható jelentős naperőmű-fejlesztésekkel is 20 százalék közelében maradhat az import aránya a hazai áramellátásban.
Összesen nyolcmilliárd forint támogatásban részesülnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációs pályázatának nyertesei úgynevezett power-to-gas technológiák fejlesztésére. A támogatott projektek között akad olyan, amelynek keretében napenergiával termelt hidrogént kevernek a gáztárolóba besajtolt és kitermelt földgázáramba, egy másik nyertes pedig zöld hidrogén közlekedési célú értékesítését is tervezi. A pályázatok kapcsán ugyanakkor számos kérdés is felvetül.
Olcsó és karbonsemleges elektromos energiára van szükség ahhoz, hogy megvalósuljon a dekarbonizáció, ehhez azonban olcsó energiatárolási megoldás kell, amit a Stefan Reichelstein, a Stanford GSB professzora szerint a hidrogén hozhat el. Hasonlóképpen vélekedett a Hydrogen Europe titkára is, aki szintén előadott a Portfolio Energy Investment Forum 2020 online konferenciáján az MVM csoportszintű technológiai innovációs igazgatója mellett.
A francia repülőgépgyártó Airbus a napokban tette közzé három hidrogén meghajtású gépének részletes tervét, előreláthatólag 2035-ben kerülnek majd bevezetésre a klímasemleges repülők. A három modell bár méretben és stílusban különbözik, de mind nulla károsanyag-kibocsátással fognak üzemelni, a fő hajtóerejük a hidrogén lesz.
Miközben továbbra is vita tárgyát képezi, mennyiben nevezhető tiszta energiaforrásnak, továbbá hogy milyen és mekkora szerepet tölthet be a nukleáris energia a jövő globális energiarendszerében, több ország is tisztahidrogén-termelésre fogná atomerőműveit. Ezzel nem csak az energiarendszer karbonmentesítését, hanem atomerőműveik gazdaságos hasznosítását is elő kívánják segíteni, melyek a jelenleg elterjedt, földgázalapú előállítási formához képest viszonylag tisztán, valamint - állításuk szerint - versenyképes áron lennének képesek elektrolízissel hidrogént termelni.
Az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben bemutatta hidrogén-energetikai stratégiáját, amely a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok megvalósulását segítené elő.
Megalakult a Nemzeti Hidrogéntechnológiai platform, a szervezet létrehozásában a Valor Hungariae Zrt. mellett társszervezői szerepet vállalt az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat (ELKH) és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület.
Magyarország sikeres úton halad, hogy fölgázellátását minél jobban diverzifikálja. Azonban a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség eléréséhez a gáziparnak is radikális átalakulásra van szüksége. Villamosenergiával az összes energetikai problémát nehéz kezelni, azonban a hidrogén a földgáz igen jó környezetbarát alternatívája lehetne a jövőben. Az új típusú gáz szabályozásának előkészítésén már lázasan dolgoznak Brüsszelben, melyet Magyarországnak nagyon komolyan kellene vennie, és aktív szerepet vállalnia benne azért, hogy minél jobban tudjuk érvényesíteni a régiós és saját érdekeinket a nem is olyan távoli jövő kapcsán.
Bemutatták a világ első hidrogén üzemanyagcella meghajtású, személyszállításra is alkalmas, magyar-amerikai együttműködésben fejlesztett légi járművet a Bács-Kiskun megyei Jakabszálláson szerdán.
Közvéleménykutatást végeztek az olajtársaságok szakértői és vezetői körében, mely alkalomból több mint 1000 embert kérdeztek meg. A válaszadók nagyrésze szerint a bizonytalan gazdasági környezet és olajárak ellenére növelheti a szektor a zöldenergiába tett beruházásait, és emellett jelentősen emelkedett a hidrogén népszerűsége a tavalyi évhez képest.
A brit kormány támogatásával Budapesten tartották az első olyan nagyszabású regionális műhelytanácskozást, amelynek résztvevői a hidrogén alapú energetika és közlekedés közös fejlesztési lehetőségeit egyeztették. A rendezvényen - amely a Jedlik Ányos Klaszter és a Magyar Hidrogén Tüzelőanyag-cella Egyesület szervezésében, valamint a Visegrad Fund partneri közreműködésével zajlott le - hét közép-európai ország (Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Bulgária), illetve az Európai Unió „Hydrogen Europe” szervezetének képviselői vettek részt a brit partnerekkel együtt.
10 év múlva a tervek szerint Kína, Japán és Dél-Korea utcáin millió számmal találkozhatunk majd hidrogénhajtású járművekkel. Azonban az alternatív energiával működő autók versenyének jelenlegi állása szerint egyelőre az elektromos járművek diadalmaskodnak az üzemanyagcellás meghajtásúakkal szemben, melyben a Teslának jelentős szerepe van. Rengeteg kritikus szerint a hidrogén technológia örökké a fiókban maradhat, azonban a támogatók legfőbb érve, hogy az eddig felfedezett legtisztább közlekedési technológiáról van szó, és a töltőállomások elterjedésével teret kaphat a szélesebb körű használata is.
A hidrogén alapú energetikai technológiák fejlesztésére és közös európai hidrogénpiac mielőbbi létrehozását sürgeti az Európai Unióban Hollandia, mivel szerinte csak így lehet esély a közös klímavédelmi célok elérésére. Németország pedig közölte, globális piacvezetővé kíván válni a hidrogén-technológiák fejlesztésében, amelyeket a következő top exportcikkeivé kíván tenni, és már építi a világ legnagyobb, elektrolízissel hidrogént előállító üzemét. A hidrogén a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a hiányzó láncszemet jelentheti az energiarendszer tiszta forrásokra történő átállításában, különösen azon területeken, ahol a fosszilis üzemanyagokkal szemben mindeddig nem sikerült valódi alternatívákat felmutatni. A hidrogén széleskörű hasznosításáig azonban még meg kellene oldani néhány problémát.
Facebook, TikTok, Instagram és YouTube: a Z generáció játszótere.
Az Egyesült Államok magát ütötte meg, Európának komoly gesztust tehetett.
Az érintett gazdálkodók fizetési moratóriumot kapnak hitelszerződéseik után.
Ez nagyon fog fájni a washingtoni kormányzatnak.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
