Oroszország „súlyos következményekre” figyelmeztette Örményországot, amennyiben az alávetné magát a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának (ICC), amely szervezet nemrég elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – írja a Reuters.
Az azerbajdzsáni hatóságok 2022. december 12. óta tizenharmadik alkalommal állították le Hegyi-Karabah gázellátását - közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a kormány csütörtöki ülésén.
Azerbajdzsáni csapatok és örmények között tűzharc alakult ki vasárnap Azerbajdzsán vitatott Hegyi-Karabah régiójában, az azerbajdzsáni és örmény jelentések szerint legalább öt ember meghalt. Az örmény hatóságok riasztották az orosz békefenntartókat, akik nagy erőkkel vonultak a helyszínre – írta meg a Reuters.
Azerbajdzsán lassú etnikai tisztogatást követ el a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén - jelentette ki Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter kedden az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 52. ülésszakán.
Örményország béketervet küldött Azerbajdzsánnak a Hegyi-Karabah miatt a két ország között dúló konfliktus rendezésére – írja a Reuters a TASZSZ orosz hírügynökség nyomán.
Január 27-én egy fegyveres férfi hatolt be Azerbajdzsán teheráni nagykövetségére, és halálosan megsebesítette a biztonsági személyzet egy tagját. Bár az iráni hatóságok szerint személyes, és nem politikai okok állnak a háttérben, Azerbajdzsánban sokan azt gyanítják, az incidens a két ország közötti egyre romló viszonnyal függ össze. A viszony romlásához jelentősen hozzájárult, hogy Azerbajdzsán immár nyíltan is fölfedte, hogy milyen szoros viszonyt ápol Irán ősellenségével, Izraellel: január elején ugyanis először nevezett ki Azerbajdzsán nagykövetet a zsidó államba. Eközben Irán egyre szorosabbra fűzi a diplomáciai kapcsolatokat Azerbajdzsán régi ellenfelével, Örményországgal. A két volt szovjet tagköztársaság közötti hegyi-karabahi konfliktus és az izraeli–iráni konfliktus összefonódása veszélyes gyúelegyet képezhet a Közel-Kelet és a Dél-Kaukázus térségében.
Továbbra is nagyon feszült a helyzet a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de zömmel örmények lakta Hegyi-Karabahban, ahol magukat környezetvédelmi aktivistáknak nevező azeriek zárták el az Örményországból a konfliktusrégióba vezető egyetlen utat, a Lacini-folyosót. Jereván már „etnikai tisztogatás” szándékáról beszél, és a humanitárius helyzet valóban egyre súlyosabb a térségben. Bár Örményország többször fölszólította a vele hivatalosan szövetséges Oroszországot – amely katonáinak elvileg a békét kellene szavatolnia a területen –, hogy segítsen a folyosó megnyitásában, december közepe óta Moszkva is csak felszólításokig jutott, Baku pedig hallgat és nem tesz semmit. Egyre több jel utal arra, hogy a Kremlnek valójában a feszültség fönnmaradása az érdeke, miközben fölsejlik a háttérben egy titokzatos örmény-orosz oligarcha is, aki nemrég költözött Hegyi-Karabahba, és már miniszteri pozíciót is kapott a szakadár államban.
Oroszország csütörtökön kijelentette, Örményországot tartja a felelősnek azért, hogy a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régió ügyében megszakadtak az Azerbajdzsánnal folytatott tárgyalások. Örményország azt követeli Moszkvától, fegyveres erővel törje le az azeriek blokádját Hegyi-Karabahban, Oroszország viszont tárgyalásos módon rendezné a kialakult helyzetet. Az újabb konfliktus a szövetséges Moszkva és Jereván közötti súrlódások legújabb jele - írta meg a Reuters.
A 2022-es év legmeghatározóbb konfliktusa egyértelműen az ukrajnai háború volt, amely bár közvetlen kiterjedésében regionális háborúnak tűnik, hatása fölmérhetetlen az egész világpolitikára és a világgazdaságra, már csak azért is, mert lényegében egy Nyugat – élén az Egyesült Államokkal – és Oroszország közötti proxyháborúvá fejlődött. Azonban Ukrajnán kívül máshol is vannak súlyos konfliktusok a világban, igaz, a geopolitika nagy játékosai ezekben lényegesen kevésbé aktívan vesznek részt (például az afrikai konfliktusokban). Létezik azonban néhány robbanással fenyegető helyzet, amelyben fontos világpolitikai szereplők is vastagon érdekeltek, és ezen konfliktusok egyike-másika pedig akár már 2023-ban is eszkalálódhat.
Megbékélésre szólította fel Örményországot és Azerbajdzsánt pénteken Moszkvában az orosz külügyminiszter, azeri kollégájával tartott találkozóján. A külügyminiszteri értekezletre, amelyen a hegyi-karabahi helyzetet vitatták meg, meghívást kapott az örmény külügyminisztérium vezetője, Ararat Mirzoján is, de Jereván az Azerbajdzsán területén található, többségében örmények lakta szakadár beékelődésben kialakult újabb válság miatt lemondta a részvételt.
Jereván nem vesz részt az orosz, az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium péntekre tervezett háromoldalú tárgyalásán, amelyen a karabahi békeszerződés előkészítését vitatnák meg - írta csütörtökön internetes oldalán a moszkvai külügyminisztériumra hivatkozva a Kommerszant című orosz lap.
Aggodalmát fejezte ki a Dél-Kaukázusban kialakult humanitárius helyzetért Ferenc pápa, aki a háború leállítását sürgette Ukrajnában a Szent Péter téren mondott beszédében advent utolsó vasárnapján.
Baku hangosan kritizálja a Hegyi-Karabahban szolgálatot teljesítő orosz békefenntartókat, és napi szinten javítja ki az orosz védelmi minisztériumot, amiért az az örmény helységneveket használja az azeriek helyett Azerbajdzsán szakadár tartományában – írja az Eurasianet.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kétségbe vonta az Oroszország vezette katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) hatékonyságát a szervezet szerdai csúcstalálkozóján tartott nyitóbeszédében – írja a Reuters.
Az örmény védelmi minisztérium számolt be arról, hogy országuk haderejének egyik tisztje azeri lövések következtében sebesült meg az azerbajdzsáni határon - írja az orosz RIA Novoszty. Jóllehet a felek orosz kezdeményezésre 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek az összetűzések, legutóbb szeptemberben került sor katonák halálával járó összecsapásokra.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti feszültség enyhítéséről, amerikai közvetítéssel egyeztetett helyi idő szerint hétfőn a két kaukázusi ország külügyminisztere Washingtonban, nem sokkal azután, hogy az örmény–azeri határról újabb összecsapásokat jelentettek.
Az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett szállt síkra a hétfőn Szocsiban kiadott közös nyilatkozatában Vlagyimir Putyin orosz elnök, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri államfő.
Miközben a nyolc hónapja zajló orosz-ukrán háború lezárása kérdéses, hogy mikor jön el, egy másik, régebb óta húzódó konfliktus lezárását sürgette személyes tárgyalásai során Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a hegyi-karabahi konfliktus rendezése érdekében mindkét ország vezetőjét bő két-két órás tárgyaláson fogadta hétfőn Szocsiban, hogy így mozdítsa elő a rendezést és ki is mondta, hogy le kell zárni az említett konfliktust. A tervek szerint a kétoldalú tárgyalásokat egy hármas csúcstalálkozó követi majd a fekete-tengeri városban.
Azerbajdzsán pénteken visszautasította Emmanuel Macron francia elnök kijelentéseit az örmény–azeri konfliktusról, amelyekben a bakui vezetést hibáztatta. Oroszországot szintén megvádolta Macron, amire Vlagyimir Putyin orosz elnök is reagált.
A határon fennálló feszültségek kezelése érdekében Azerbajdzsán azt javasolta Örményországnak, hogy a tervezett határkijelölési tárgyalásokat novemberről októberre hozzák előre - derült ki a bakui külügyi tárca vasárnap késő esti közleményéből.