Az biztos, hogy már közel állunk hozzá egy német lap értesülései szerint. Ugyanis a legújabb hírek már arról szólnak, hogy az EKB tőkekivonási korlátozást vezetne be a görög bankbetétekre. Mindeközben az EKB és a görög kormány már cáfolta is a hírt.
Két héttel meghosszabbította az Európai Központi Bank a görög bankoknak nyújtható sürgősségi likviditási segítséget (ELA), azonban annak keretén csupán 3 milliárd eurót emelt, ami így 68 milliárd eurót tesz ki.
A görög parlament szerdán megválasztotta államfőnek Prokopisz Pavlopuloszt. Ő a 85 éves Karolosz Papuliaszt követi az államfői székben, akinek március 13-án jár le a második ötéves mandátuma. Az államfő mindössze reprezentatív hatáskörrel bír Görögországban.
A németek nyomást próbálnak gyakorolni az Európai Központi Bankra, hogy ne terjessze ki tovább a sürgősség hitelkeretét Görögország számára - jelentette a Reuters belső jegybanki forrásokra hivatkozva. Ha ebben sikerrel járnának, azzal a görögöket azonnal térdre kényszerítenék, vagyis rögvest bele kéne menniük a számukra nem tetsző hitelprogram kiterjesztésébe.
Bár alapvetően csalódást keltő tárgyalásokon vannak túl a felek, mégis van néhány halvány jel, amelyek szerint az utolsó pillanatban születhet valamiféle megállapodás Görögország és az Európai Unió között. A megállapodás a görög bankoknak sem ártana, tekintve, hogy múlt héten új erőre kapott a betétkivonási hullám.
Hétfő délután 3 órától este 7-ig tárgyalt a görög pénzügyminiszter és euróövezeti kollégái. Az álláspontok a nyilatkozatok alapján nem közeledtek, alapvető eltérések vannak, a tárgyalások így megint eredmény nélkül zárultak. Beszámolók szerint gyakorlatilag az egyeztetés félbeszakadt tegnap, a pénzügyi vezetők csalódottak. Ma 11 órától ülésezik Brüsszelben az európai uniós pénzügyminisztereket tömörítő ECOFIN Tanács, ahol az eredeti napirendi pontokon túl minden bizonnyal a görögökről is szó lesz.
Fontosabb részletek
A jelenleg futó görögországi mentőprogram uniós lába február végén lejár.
Az Eurócsoport ragaszkodik ahhoz, hogy a görög kormány konkrét elképzeléseinek kidolgozásáig hosszabbítsák meg a jelenlegi programot.
A görög pénzügyminiszter viszont ultimátumot emleget.
Újabb 5 milliárd eurónyi szükséghitelt biztosított görög bankok számára az Európai Központi Bankt, enyhítendő a betétek kiáramlásából származó likviditási feszültséget - írja a Financial Times.
Kampánybeszédet intézett pénzügyminiszter társaihoz a tegnap esti Eurócsoport ülésen a görög pénzügyminiszter és a több mint hét órán át tartó egyeztetés a süketek párbeszédéhez hasonlított. Végül a görögöknek szánt gesztus jegyében néhány kedvező mondatot hozzáillesztettek volna a közös nyilatkozathoz, és úgy tűnt, hogy minden rendben, de végül a görög kormányfő megfúrta a szöveget, így elmaradt a nyilatkozat - írja saját brüsszeli értesülései alapján a Bruxinfo.
Szerdán rendkívüli tanácskozást tartottak az euróövezet pénzügyminiszterei, ahol Görögország volt a téma. Az egyeztetésen részt vett az IMF vezérigazgatója is. A hírek szerint a felek egy későbbi megállapodás részleteiről nem beszéltek és még a hogyan tovább menetrendjéről sem tudtak megállapodni.
Fontosabb részletek
Rendkívüli euróövezeti pénzügyminiszteri találkozót tartottak Brüsszelben Görögország miatt.
Azt várták a pénzügyi vezetők Athéntól, hogy bemutassa elképzeléseit.
Végső egyezségre maguk a pénzügyminiszterek sem számítottak előzőleg, ebben a tekintetben tehát nincs meglepetés.
A tervek szerint viszont meg akartak állapodni a későbbi menetrendről, azonban ez nem jött össze.
A korábbi mentőcsomag uniós lába február 28-án jár le, annak meghosszabbítását a görögök nem fogadják el, mert nem akarják folytatni a trojka által elvárt intézkedéseket.
Nem indították túl jól a szerdai kereskedést a tengerentúli részvénypiacok. A kereskedés felénél megérkezett a pozitív fordulat, viszont végül ez a lendület sem volt elég: vegyesen zárták a napot az indexek.
Kedd éjfél után megnyerte a bizalmi szavazást a görög parlamentben az új, a nemzetközi mentőcsomag bizonyos intézkedéseinek visszafordításával kampányoló kormány, így ezzel a mandátummal ül ma Brüsszelben tárgyalóasztalhoz az új görög pénzügyminiszter, holnap pedig a kormányfő az EU csúcstalálkozón. Közben a pénzügyi tárcavezető egy ma reggeli német lapban ismét az adósság részleges leírásával fenyegetett, és részben ennek hatására, részben a hitelminősítők figyelmeztetésére újra zuhannak a görög piacok ma délelőtt.
Az S&P és a Fitch is aggodalmát fejezte ki négy görög bank hosszú távú hitelbesorolását illetően, ha az ország nem tud a pénzügyi kérdésekben dűlőre jutni az Európai Központi Bankkal - írja a Reuters.
A görögök által rendszeresen hangsúlyozott, az eurózóna országaival kötendő "áthidaló program" nem júniusig, hanem augusztus végéig tartana és mintegy 10 milliárd eurót szeretnének addig "összeszedni" a görögök, hogy az addig lejáró adósságukat törleszteni tudják - írja a Bruxinfo az AFP athéni tudósítójára hivatkozva. Utóbbi információi szerint a görög kormány szeptember elsejétől reméli hatályba helyezni a módosított feltételű törlesztésre vonatkozó - hitelezőivel kötendő - új megállapodást. Közben a vasárnapi görög kormányfői és pénzügyminiszteri nyilatkozatok Európa-szerte heves indulatokat váltottak ki, így igen rossz légkörben készülnek a felek a görög adósságról szóló, kulcsfontosságú szerdai brüsszeli Eurócsoport tárgyalásokra.
Az új görög kormány programja egyetlen uniós állampolgárnak sem jelent többletterhet - hangoztatta hétfőn Bécsben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, miután megbeszéléseket folytatott Werner Faymann osztrák kancellárral.
Egyre feszültebbnek tűnik az Európai Unió és Görögország párbeszéde, legújabban az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szólalt meg kemény hangvételben. Szerinte a görögök nem remélhetik, hogy az eurózna engedni fog a görög miniszterelnök, Alexis Ciprasz akaratának.
Görögországnak várhatóan távoznia kell az euróövezetből, mert további tagsága sem a görög gazdaság, sem a valutaunió érdekeit nem szolgálja - mondta vasárnap a BBC-nek Alan Greenspan. Az amerikai Fed volt elnöke szerint nehéz elképzelni, hogy sok csalódás után ki adna még hitelt a görögöknek, így viszont csőd és kilépés lesz a folyamat vége. A Grexit legalább 20 százalékos esélyére múlt héten a ZEW német vezető kutatóintézet is felhívta a figyelmet. Közben viszont vasárnap a görög pénzügyminiszter azzal fenyegetett, hogy ha ők kilépnek, akkor lesznek követőik, így az egész eurózóna összeomlik. Egyúttal az olasz és a portugál adóssághelyzet fenntarthatatlanságára is célzott, ami újra előhozhatja az eurózóna szétesésével kapcsolatos félelmeket.
Az elmúlt két hétben több nyugat-európai nagyvárosban elmondott, a piacokat és a politikai vezetőket nyugtató beszédek után odahaza a görög parlamentben újra a népszerűbb üzeneteket hangoztatta felszólalásában vasárnap Alekszisz Ciprasz. A görög kormányfő úgy fogalmazott, hogy nem akarja meghosszabbítani a február 28-án lejáró, az EU felőli nemzetközi mentőcsomagot, de egy áthidaló támogatási programot szeretne elérni, közben pedig a megszorítások néhány jelképes, illetve kevésbé jelképes intézkedéséből visszalépne.
Görögország eddig sem tagadta, hogy kiélezett pénzügyi helyzetben van, azonban a gazdasági miniszter szombati nyilatkozata még súlyosabb helyzetre utal. A Wall Street Journalnak ugyanis azt mondta Jeórjiosz Sztathakisz, hogy már márciusban likviditási gondok lehetnek. Lényegében ezzel fenyegeti most Athén a nemzetközi szervezeteket. A görög pénzügyminisztérium viszont szinte azonnal csillapítani igyekezett az aggodalmakat.
A korábbi, szintén bóvlit jelentő B kategóriából B- osztályzatba sorolta át Görögország adósságát a Standard & Poor's, figyelmeztetve, hogy a likviditási feszültségek behatárolják azt az időtartamot, ameddig meg kell egyeznie hitelezőivel az új görög kormánynak. Ezt követően, az amerikai piaczárás után jelentette be a Moody's Investors Service: leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá veszi a görög besorolást.