Az Európai Unió valamennyi kereskedelmi csomópontjára kiterjeszti a gázárplafon-rendszerét. Brüsszel szerint a lépés még szélesebb körű védelmet nyújt a magas és ingadozó gázárakkal szemben.
Az az agrárvállalkozás, amely elszalasztotta áthárítani a vevőire a megugrott energiaköltségeit, az a lefelé menő energia- és input árak időszakában már nem tudja ezt megtenni, így bajba kerülhet pénzügyileg – hangzott el a Portfolio Agrárium 2023 című konferenciáján Kecskeméten. A Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciája átfogóan járja körül az energiaárak kilátásait és a felelős energiabeszerzési stratégiákat, valamint az energiahatékonysági és megújuló energiás irányokat. Regisztráljon most a konferenciánkra!
Egy húsbavágó anyagi ok a legfontosabb abban, hogy a kormány úgy döntött: megtartja a tavaly nyáron megvett különleges földgázkészletet. A Portfolio kalkulációi szerint ugyanis a mostani állapot szerint durván 760 milliárd forintos pénzügyi vesztesége van az ügyleten, és azért, hogy ezt ne kelljen realizálnia, inkább nem nyúl a gázkészlethez és cserébe tovább kell fizetni a mögötte lévő bankhitelek kamatát. A gázkészlet megtartása közben két másik fontos céljának elérésében segíti a kormányt: sokkal könnyebben tudja elérni az uniós gáztároló feltöltési kötelezettséget, ráadásul történelmi csúcson lévő védett gáztartalékkal néz szembe a bizonytalan gázellátási kilátásokkal.
Ha az uniós gázársapka kezelése tényleg fejfájást okoz a magyar állami cégnek, és szükségesnek látszik, akkor módosulhat a hosszútávú orosz-magyar gázvásárlási szerződés – jelezte a RIA Novosztyinak adott, csütörtökön megjelent interjúban a Budapestre akkreditált orosz nagykövet. Jevgenyij Sztanyiszlavov a Paks II. projekt kapcsán is fontos dolgot mondott, azt ebben a külön cikkünkben írtuk meg.
A kormány úgy döntött, hogy a biztonsági gázkészlet mellett a tavaly beszerzett különleges készlet is a hazai tárolókban marad. A korábbi 1,2 milliárd helyett így összesen több mint 1,9 milliárd köbméter védett állami földgáztartalék segíti a megfelelő felkészülést az ősszel kezdődő újabb fűtési szezonra – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
A magyar háztartások 40 százaléka tervez energiatakarékossági beruházásokat, tavaly július óta pedig 10 százalékkal többen költenének energiahatékonysági korszerűsítésre otthonukban - derült ki a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb kutatásából.
Legfrissebb olaj- és gázipari szektorelemzésében a korábbi 2860 forint után 2950 forintra emelte a Mol célárát az Erste elemzője, emellett Tartásról Felhalmozásra minősítette fel a szakértő az olajcéget. A rendkívüli osztaléknak köszönhetően a tavalyi sikeres év után 16 százalékos osztalékhozamra számít az elemző.
2022. IV. negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a szezonális hatások kiszűrésével a negyedéves GDP -7,5 %-a volt - áll a Magyar Nemzeti Bank mai jelentésében. A friss adatok megerősítik azt a várakozást, hogy tavaly év végén még nem nagyon látszódott a külső egyensúly javulása, így óriási volt a külső egyensúlytalanság. A brutális romlás az energiaárak elszállása miatt megugró importra vezethető vissza, ami egyben jó hír is: az azóta bekövetkezett jelentős gázáresés hatására az idén jelentősen csökkenhet az ország finanszírozási igénye.
Idén év végéig meghosszabbítják Spanyolországban és Portugáliában az áramtermelési célú nagykereskedelmi gázra vonatkozó ársapkát, hogy az áramárakat kordában tartsák, az emögötti állami támogatást pedig elfogadja az Európai Bizottság – számolt be a fejleményről Teresa Ribera spanyol energiaügyi miniszter.
Oroszország ukrajnai inváziója és az energiaárak ugrásszerű növekedése következtében az Európai Unió földgázkereslete 2022-ben 55 milliárd köbméterrel, azaz 13 százalékkal csökkent a 2021-es fogyasztáshoz viszonyítva, ilyen meredek visszaesésre még soha nem volt példa ezelőtt - csak hogy kontextusba helyezzük, a csökkenés több mint 40 millió háztartás ellátásához szükséges gázmennyiségnek felel meg. Mik voltak az alacsonyabb kereslet fő mozgatórugói? A Nemzetközi Energiaügynökség szakértői a legújabb elemzésükben azt értékelik, hogy az energiaszerkezetben bekövetkezett változások, a gazdasági tevékenység, az időjárás, a viselkedésbeli változások és egyéb tényezők hogyan és milyen mértékben voltak felelősek a földgázfogyasztás drámai változásáért.
A régióban az infláció letörésében komoly támaszt nyújt az energiaárak 80 százalékos csökkenése a tavaly nyári csúcspont óta, így a magyar gazdasági kilátások is javultak. Azonban egy újabb drágulás az energiapiacokon magával ránthatja a régiós gazdaságokat, miközben az uniós források hiánya egyre égetőbbé válik. A cseh és a lengyel gazdasági kilátásokkal összevetve is több a lefele mutató kockázat Magyarországon - írják a Schroders szakértői, akik szerint elég valószínű, hogy valamelyik kockázat bekövetkezik és lerántja a magyar gazdaságot.
A PSB Analytics adatelemző cég a Telegram-csatornáján közölte, hogy az Oroszországból az EU-ba irányuló földgázszállítások mennyisége idén februárban 59,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Németország mostanra gyakorlatilag függetlenné vált az orosz energiahordozó-exporttól, a folyamat az elemzők által vártnál és a kormány terveinél is sebesebben ment végbe. Ezt a bravúrt más európai országok is véghez vitték, ám Németország sikerét felértékeli, hogy mindössze egy évvel ezelőtt még mindenki másnál nagyobb mennyiségben támaszkodott az orosz gázra, és az elkészült, de végül valószínűleg már soha üzembe nem álló Északi Áramlat II. gázvezeték révén még fokozni is tervezte függőségét. A kép csalóka, mert az enyhe időjárással az országnak egész Európával együtt szerencséje volt, energiaellátásában pedig még mindig jelentős, orosz forrásból betárolt földgázra támaszkodik, de Berlin várakozásai szerint a német energiaválság 2024-ig végleg leküzdhető lesz.
A Silicon Valley Bank március 10-i bedőlése óta elképesztő kilengéseket láthatunk a világ tőzsdéin, és míg a vezető részvényindexek hol a földbe állnak a bankválság recessziót előidéző potenciálja miatt, hol kilőnek az amerikai jegybank enyhülését előirányozva, addig az energiapiacon egyértelműen lefelé indult el a menet. A gázár és az áramár beesése mellett a legnagyobb mértékben az olajat ütötték meg a befektetők, ennek viszont a bankválság mellett más okai is vannak. De mire lehet számítani a jövőben, hogyan fog alakulni a kereslet és a kínálat a "fekete arany" iránt egy esetleges recessziós környezetben, milyen árfolyamra számítanak a legbizakodóbb elemzők?
A február végi határidőig mintegy 1200 állami, önkormányzati és egyházi intézmény, alapítványi egyetem jelentkezett az áramár fixálási lehetőségre, amely intézmények összesen több, mint 20 ezer fogyasztási helyen kapják majd áprilistól év végéig rögzített áron az áramot – közölte az adatok összesítése után pénteken az Energiaügyi Minisztérium.
A mélyrehatónak ígért reformlépések helyett inkább hasznos kiegészítő intézkedésekre tett javaslatot kedden bemutatott árampiaci intézkedéscsomagjában az Európai Bizottság, amely többek között azt igyekszik elérni, hogy a hullámzó gázárak minél kevésbé rángassák az áramárakat, és így kiszámíthatóbb, lehetőleg alacsonyabb áramszámlákat kaphassanak a fogyasztók. Ennek egyik eszköze a hosszú távú áramvásárlási szerződésekre buzdítás, amelyekről több előadás is lesz a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 című áprilisi konferenciánkon, a részletek ide kattintva érhetők el.
Az elmúlt hónapok trendjébe illeszkedve tovább esik a földgáz ára a holland gáztőzsdén. Pénteken még a francia atomerőmű-termelési aggályok miatt meredeken emelkedett a kurzus, ezt a felpattanást azonban már szinte le is dolgozta a gázár, a ma és tegnap látott esés többek között a Silicon Valley Bank összeomlása miatt megnövekedett rendszerkockázatok hatásának tudható be.
Pénteken több hétnyi trendszerű áresés után emelkedtek a holland TTF fronthavi gázszerződéseinek árai. Az 50 euró körüli árszintekhez azért térhettek vissza, mert a francia atomerőművek termelésével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel.
Már éves alapon csak 16,7 százalék volt a februári cseh inflációs adat. Magyarországon a januári 25,7 százalék után csak 25,4 százalékra lassult az áremelkedés üteme.
Januárban a KSH előzetes adatai szerint 165 millió eurós hiány alakult ki a magyar külkereskedelmi mérlegben, jóval kevesebb, mint a tavalyi extrém hónapokban, sőt, a mai adat kissé alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél is.