Oroszország bármikor újra tudná indítani a gázszállítást az Északi Áramlat vezetéken, ha akarná, a műszaki hibára való hivatkozás csupán „színjáték” – mondta Olaf Scholz német kancellár a Bloomberg szerint. Németország vezetője úgy véli, hogy az orosz vezetés csupán zsarolja Európát.
Csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik a szokásos Kormányinfó, Orbán Viktor szerint ma maratoni kormányülést tartanak.
Csehország le akarja venni az orosz gázárakra kivetendő ársapka kérdését az európai energiaügyi miniszterek pénteki rendkívüli tanácskozásának napirendjéről - mondta szerdán Jozef Síkela ipari miniszter, aki politikai eszköznek és nem megoldásnak nevezte azt.
Pénteken jelentette be Oroszország, hogy nem indítja újra a gázszállítást az Északi Áramlat-1 vezetéken, a hírből már borítékolható volt, hogy most a hét elején ismét emelkednek majd a gázárak, ami be is következett.
A Gazprom bejelentése szerint mégsem indul újra a gázszállítás a Németországba tartó Északi Áramlat 1 gázvezetéken – írja a BBC.
Nem a gáz, hanem az árampiacon javasol árplafont bevezetni az Európai Bizottság, de ott is csak a megújuló, nukleáris és lignites alapú áramtermelők értékesítési árára és az így beszedett plusz pénzt a kiválasztott fogyasztói csoportok energiaköltségeinek támogatására szánná – derült ki abból a 23 oldalas anyagból, amelyet a Politico birtokába jutott. Az anyag azt is jelzi, amelyről nyilvánosan is beszélt egy tegnapi EP szakbizottsági meghallgatáson az energiaügyi főigazgató-helyettes, miszerint a gázhoz hasonlóan az árampiacon is javasol a Bizottság egy közös uniós fogyasztáscsökkentési tervet, hogy ez is lefelé húzza az elképesztő magasságokba emelkedő áramárakat. Arról egyébként, hogy a 15%-os közös uniós gázfogyasztás csökkentési terv hogyan valósul meg és végső esetben a tagállamok közötti kisegítés mennyire reális terv, éppen a ma megjelent exkluzív Portfolio interjúban beszélt Horváth Péter János, az Energiahivatal elnöke.
Bár az oroszok kommunikációja alapján számos európai ország arra készült, hogy szombat hajnalban nem fog újraindulni az Északi Áramlat 1-en az orosz gázszállítás Németország felé, de a vezetéküzemeltető ma reggeli adatközlése afelé mutat, hogy mégis. A kedvező fejleményre már a péntek reggeli kereskedésben szakadni kezdtek a gázárak, de közben ott maradt a bizonytalanság is a piacon, hiszen a Gazprom 42 naponta le fogja állítani a portovajai kompresszor állomás egyetlen üzemelő turbináját, így október közepén várhatóan ismét leáll az Északi Áramlat 1, amikor már a tél felé közeledünk.
Az elmúlt napokban több olyan üzenet is érkezett Oroszországból, amelyek erőteljesen utalnak arra, hogy valamilyen technikai, vagy szankciós okra hivatkozva nem fog szombaton hajnaltól újraindulni az Északi Áramlat 1 vezetéken az orosz gázszállítás Németország felé. Ez nem lepné meg teljesen az európai uniós tagállamokat, hiszen eddig is benne volt ez a forgatókönyv a pakliban, mindenesetre jócskán nehezítené a téli hónapokban a zavartalan gázfelhasználást, ugyanis hiába vannak most látszólag jó magasra feltöltve az európai gáztárolók, hiszen az elmúlt években zavartalan orosz szállítások mellett apadtak azok le a tél végére alacsony szintre.
Minden ötödik cseh vállalat tervez leépítéseket a megnövekedett energiaköltségek miatt a második fél évben.
Ha nem zárják el teljesen a földgázt Moszkvában, akkor lehet számolgatni, hogy melyik vészhelyzeti eljárás segítségével lehet beosztani télre a szűk mennyiséget – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa az Info Rádiónak.
Elisabeth Borne francia miniszterelnök egy interjúban beszélt arról, hogy a legrosszabb téli forgatókönyv esetén előfordulhat, hogy területenként gördülő rendszerben két órákra le kell kapcsolni a villanyt a francia háztartások egy részében – számol be a hírről az Euronews.com.
Mind a magyar, mind az európai uniós gáztartalékok átléptek mostanra egy kulcsfontosságú szintet, amit jóval későbbre határoztak meg kötelező minimumként a tagállamok, így ez első ránézésre megnyugtatónak tűnik. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években zavartalan orosz gázszállítások mellett apadtak le a tavaszra a tárolók, most viszont ezt egyáltalán nem lehet biztosra venni. Éppen ezért nem lehet egyelőre kijelenteni, hogy elmúlt volna annak veszélye, hogy a tél második felében esetleg gázellátási zavarok lesznek Európában. Ezt a kockázatot nyilván csökkenti az, hogy az elképesztően magas gázárak mellett jócskán mérséklődik a gázfogyasztás, illetve sorra születnek a nem-orosz hátterű gázmegállapodások. Magyarország egyébként a tagállamok között a negyedik legjobban áll a fogyasztásarányos betárolás terén, de közben az is igaz, hogy a Portfolio adatai szerint az elmúlt években rendszerint jobban álltunk a mostani állapotnál, hiszen most kb. 111 őszi-téli napra elengedő a betárolt gáz, míg az elmúlt öt év átlagában ilyenkor 26 nappal többre elegendő tartalékunk volt.
A nyugati országok által elrendelt szankciókon kívül semmi sem akadályozná az orosz gázszállítás újraindítását az Északi Áramlat 1-en azután, hogy holnaptól karbantartás miatt leáll a szállítás – jelezte kedden újságíróknak Dmitrij Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő által elmondott üzenet könnyen érthető úgy is, mint annak kommunikációs előkészítése, hogy a háromnaposra tervezett karbantartás után miért nem fog újraindulni a gázszállítás ezen a kulcsfontosságú útvonalon.
Miután hétfőn fontos energiapiaci üzeneteket mondott az Európai Bizottság elnöke és a német gazdasági miniszter, elkezdtek szivárogni a részletek arról, hogy miféle vészhelyzeti beavatkozásról lehet szó a gáz- és árampiacon. Egyelőre úgy tűnik, hogy kétlépcsős terv várható, amelynek első lépcsőjében rövid távon árplafont vezetnének be a tőzsdén elszabaduló gázárakra, hogy ezzel megfékezzék az áramárak exponenciális emelkedését is, a második lépcsőben pedig az árampiaci árképzési modellbe nyúlnának bele, közben pedig számos áramtermelő cég extraprofitját uniós szinten is megadóztathatják. Az is kiszivárgott, hogy immár a németek is támogatnák az első beavatkozást a jövő heti rendkívüli energiaügyi találkozón, és a gyors ütemben töltődő európai gáztárolók mellett ez is fontos szerepet játszik abban, hogy a tegnapi szakadás után ma esnek tovább az európai gázárak.
Az egekbe szökő villamosenergia-árak jól rávilágítanak az uniós energiapiac működésének korlátaira, hiszen a piacot nem a mostani körülményekre fejlesztettük ki, ezért most „egy sürgősségi beavatkozáson és a villamosenergia-piac strukturális reformján” dolgozunk – jelentette be a szlovéniai Bledben tartott stratégiai fórumon Ursula von der Leyen.
Miután a német gazdasági miniszter vasárnap már jelezte a hírt, hogy a vártnál gyorsabban telnek a németországi gáztárolók, hétfőn ráerősített erre a német hálózati ügynökség elnöke. Ez elsőre örvendetes hírnek tűnik, és a gázárak mai esésében is szerepe van, de közben azzal is összefügg, hogy az egyébként elképesztően magas energiaárak mellett egyre több háztartás és cég fogja vissza a fogyasztását, így több gáz jut a tárolókba, azaz a hír valójában a kialakulóban lévő német recesszió egyik indikátora is.
A Gazprom mai közlése szerint már 91,4%-osra sikerült feltöltenie az oroszországi gáztárolókat augusztus 24-re, ami azért fontos, mert korábban az orosz gázmonopólium azt közölte, hogy elsődlegesnek tekinti a saját tárolók feltöltését a gázexporthoz képest. Így tehát a tárolók már csaknem teljesen tele vannak Oroszországban, mégsem hallunk olyan orosz törekvésekről, hogy megnövelnék az európai vezetékes gázexportjukat, sőt éppen jövő szerdától tervezik leállítani az Északi Áramlat 1-et karbantartás miatt. Így ez és egyéb európai energiakínálati okok továbbra is rendkívüli magasságban tartják a gázárakat, azok pedig még tovább srófolták mára az áramárakat.
Főként az orosz gázszállítások körüli aggodalmak és a téli betárolás folytatódása miatt szerdán és csütörtökön is komoly gáz- és emiatt áramár emelkedés alakult ki az európai tőzsdéken. Csütörtökön a szeptemberi lejáratú gáz ára a holland tőzsdén átlépte a 300 eurós szintet, a novemberi már 320 euró körül jár megawattóránként, azaz nyugodtan mondhatjuk, hogy a sztratoszférába ugrottak a gázárak, amelyek az áramárakat is magukkal húzták. A piac napok óta a szétesettség jeleit kezdi mutatni, az árjegyzésekben elképesztő turbulencia van, és inkább csak a rossz hírekre reagál a piac újabb és újabb áremelkedéssel. Ezeket és a rendkívül magas energiaárak óriási állami, magánszektori és lakossági terheit látva felmerült a cseh soros elnökségben, hogy össze kell hívni egy rendkívüli uniós szakminiszteri találkozót, amelyen az árplafonok kérdését is komolyan meg kell fontolni.
Németország középületei hűvösebbek és az utcák sötétebbek lesznek ezen a télen a kabinet által szerdán jóváhagyott energiatakarékossági intézkedések értelmében - írja a Reuters. Az új intézkedések részei az ország gáztartalékainak védelmére tett erőfeszítéseknek, hogy ellensúlyozzák az Oroszországból érkező visszafogott gázszállításokat.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
