A Kreml hétfőn kijelentette, hogy nem tudja megjósolni, hogy milyen következményekkel jár az orosz gáz Európába történő szállítására az ukrán Naftogaz által kezdeményezett új választottbírósági eljárás - írta meg a Reuters.
Azért léptünk be a szénhidrogén kutatási-termelési tevékenységbe, mert ez a kockázatcsökkentés mellett az értéknövelést is célozza, továbbá támogatjuk a kormány hazai földgázkitermelés növelési törekvéseit és így az ellátásbiztonság fokozását is – mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Fritsch László. Az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója a Nyékpusztán elindult kutatás kapcsán elárulta, hogy „a fúrás és az azt követő termelési teszt műszaki és geológiai szempontból pozitívnak mondható”. A hazai téli gázellátási kilátások kapcsán pedig leszögezte, hogy „a földgázszállítások szerződésszerűen, ütemezetten zajlanak. A hazai ellátás a jelenleg rendelkezésre álló készletekből is több hónapra biztosított.”
Jövő kedden előállhat az Európai Bizottság az orosz vezetékes gázszállításokra vonatkozó ársapka javaslatával, egy átfogó gázár sapka rendszer részeként, amely arra is figyel majd, hogy ne kerüljön veszélybe az orosz gáztól erősen függő országok gázellátása – ez rajzolódik ki a pénteken lezajlott rendkívüli brüsszeli energiaügyi miniszteri találkozó alapján. Az egyre biztosabbnak tűnik, hogy árbevételi korlátot kapnak a nyakukba a nem fosszilis energiahordozóból áramot előállítók, szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie az olaj- és gázipari szereplőknek a profitjukból, önkéntes áramfogyasztás csökkentési intézkedések is várhatók és az energiaszolgáltatók likviditási jellegű megsegítése jönni fog.
„Kemény és komoly tárgyalások” segítségével sikerült elérnünk azt, hogy a Gazprom a hosszú távú szerződésben vállalt mennyiségeken felül további napi 5,8 millió köbméternyi gázt szállítson Magyarországra, és ennek segítségével „biztosítani tudjuk a télen, hogy mind a háztartásokat, mind az ipart el tudjuk látni” – jelezte az uniós energiaügyi miniszterek mai brüsszeli ülésének nyilvánosan közvetített részében Szijjártó Péter.
Nem kapott széleskörű támogatást az orosz gázra irányuló ársapka javaslata, inkább más irányba mozdulhat az Európai Unió – jelezte két diplomata a most is zajló rendkívüli energiaügyi tanácsülésről a Reutersnek.
„Az az elképzelés, amely kizárólag az orosz vezetékes földgázra vezetne be egy ársapkát, teljes mértékben ellentétes az európai és benne a magyar érdekekkel, hiszen ha kizárólag az orosz földgázra vezetnének be egy árkorlátozást, akkor az teljesen evidens módon az orosz gázszállítások azonnali megszűntetésével járna. Ehhez nem kell Nobel-díjasnak lenni, hogy az ember kitalálja” – figyelmeztette a pénteki rendkívüli uniós energiaügyi miniszteri találkozó előtt kollégáit Szijjártó Péter.
Bár az Európai Bizottság elnöke a szerdai ötpontos csomagban bejelentette az orosz gázszállításokra vonatkozó árplafon tervét is, de ez nincs benne abban az előzetes írásos javaslatban, ami aztán a tagállami illetékesek elé került – írta meg a Reuters a birtokába került anyag alapján. Nemcsak ez mutat abba az irányba, hogy a nagy hanggal bejelentett tervek és a konkrét megvalósítás között lehetnek eltérések, hanem az is, hogy a 200 eurós áramár plafont nem előzetesen szabnák meg a tőzsdei ügyletkötés során, hanem utólag, azaz a tőzsdén már megkötött ügyletek árában érvényesítenék a pénzügyi elszámolás során.
Oroszország bármikor újra tudná indítani a gázszállítást az Északi Áramlat vezetéken, ha akarná, a műszaki hibára való hivatkozás csupán „színjáték” – mondta Olaf Scholz német kancellár a Bloomberg szerint. Németország vezetője úgy véli, hogy az orosz vezetés csupán zsarolja Európát.
Csehország le akarja venni az orosz gázárakra kivetendő ársapka kérdését az európai energiaügyi miniszterek pénteki rendkívüli tanácskozásának napirendjéről - mondta szerdán Jozef Síkela ipari miniszter, aki politikai eszköznek és nem megoldásnak nevezte azt.
Pénteken jelentette be Oroszország, hogy nem indítja újra a gázszállítást az Északi Áramlat-1 vezetéken, a hírből már borítékolható volt, hogy most a hét elején ismét emelkednek majd a gázárak, ami be is következett.
Nem a gáz, hanem az árampiacon javasol árplafont bevezetni az Európai Bizottság, de ott is csak a megújuló, nukleáris és lignites alapú áramtermelők értékesítési árára és az így beszedett plusz pénzt a kiválasztott fogyasztói csoportok energiaköltségeinek támogatására szánná – derült ki abból a 23 oldalas anyagból, amelyet a Politico birtokába jutott. Az anyag azt is jelzi, amelyről nyilvánosan is beszélt egy tegnapi EP szakbizottsági meghallgatáson az energiaügyi főigazgató-helyettes, miszerint a gázhoz hasonlóan az árampiacon is javasol a Bizottság egy közös uniós fogyasztáscsökkentési tervet, hogy ez is lefelé húzza az elképesztő magasságokba emelkedő áramárakat. Arról egyébként, hogy a 15%-os közös uniós gázfogyasztás csökkentési terv hogyan valósul meg és végső esetben a tagállamok közötti kisegítés mennyire reális terv, éppen a ma megjelent exkluzív Portfolio interjúban beszélt Horváth Péter János, az Energiahivatal elnöke.
Bár az oroszok kommunikációja alapján számos európai ország arra készült, hogy szombat hajnalban nem fog újraindulni az Északi Áramlat 1-en az orosz gázszállítás Németország felé, de a vezetéküzemeltető ma reggeli adatközlése afelé mutat, hogy mégis. A kedvező fejleményre már a péntek reggeli kereskedésben szakadni kezdtek a gázárak, de közben ott maradt a bizonytalanság is a piacon, hiszen a Gazprom 42 naponta le fogja állítani a portovajai kompresszor állomás egyetlen üzemelő turbináját, így október közepén várhatóan ismét leáll az Északi Áramlat 1, amikor már a tél felé közeledünk.
Az elmúlt napokban több olyan üzenet is érkezett Oroszországból, amelyek erőteljesen utalnak arra, hogy valamilyen technikai, vagy szankciós okra hivatkozva nem fog szombaton hajnaltól újraindulni az Északi Áramlat 1 vezetéken az orosz gázszállítás Németország felé. Ez nem lepné meg teljesen az európai uniós tagállamokat, hiszen eddig is benne volt ez a forgatókönyv a pakliban, mindenesetre jócskán nehezítené a téli hónapokban a zavartalan gázfelhasználást, ugyanis hiába vannak most látszólag jó magasra feltöltve az európai gáztárolók, hiszen az elmúlt években zavartalan orosz szállítások mellett apadtak azok le a tél végére alacsony szintre.
Ha nem zárják el teljesen a földgázt Moszkvában, akkor lehet számolgatni, hogy melyik vészhelyzeti eljárás segítségével lehet beosztani télre a szűk mennyiséget – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa az Info Rádiónak.
Elisabeth Borne francia miniszterelnök egy interjúban beszélt arról, hogy a legrosszabb téli forgatókönyv esetén előfordulhat, hogy területenként gördülő rendszerben két órákra le kell kapcsolni a villanyt a francia háztartások egy részében – számol be a hírről az Euronews.com.
Mind a magyar, mind az európai uniós gáztartalékok átléptek mostanra egy kulcsfontosságú szintet, amit jóval későbbre határoztak meg kötelező minimumként a tagállamok, így ez első ránézésre megnyugtatónak tűnik. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években zavartalan orosz gázszállítások mellett apadtak le a tavaszra a tárolók, most viszont ezt egyáltalán nem lehet biztosra venni. Éppen ezért nem lehet egyelőre kijelenteni, hogy elmúlt volna annak veszélye, hogy a tél második felében esetleg gázellátási zavarok lesznek Európában. Ezt a kockázatot nyilván csökkenti az, hogy az elképesztően magas gázárak mellett jócskán mérséklődik a gázfogyasztás, illetve sorra születnek a nem-orosz hátterű gázmegállapodások. Magyarország egyébként a tagállamok között a negyedik legjobban áll a fogyasztásarányos betárolás terén, de közben az is igaz, hogy a Portfolio adatai szerint az elmúlt években rendszerint jobban álltunk a mostani állapotnál, hiszen most kb. 111 őszi-téli napra elengedő a betárolt gáz, míg az elmúlt öt év átlagában ilyenkor 26 nappal többre elegendő tartalékunk volt.