Norvégiával folytat hosszú távú gázvásárlási tárgyalásokat Csehország, mert az előző 20 éves szerződés lejárt – jelezte egy keddi oslói energetikai konferencia keretében a Reutersnek Jozef Síkela.
Most szerdán aláírja az azeri Socar és a szerb Srbijagas a gázvásárlási szerződést és az év vége előtt elindul Szerbia irányába az azeri gázvásárlás – jelentette be a szerb és az azeri energiaügyi miniszter. Közben az is kiderült, hogy magasrangú amerikai delegáció járt tegnap Belgrádban, és amerikai cégek érdeklődnek szerbiai energetikai befektetések iránt.
Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben – derült ki az Eurostat friss adataiból. Ez arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és csak egy kisebb részük tudta kihasználni a piaci áramárak esését. A villamos energia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is. Így tehát egyszerre két irányból érkező nyomás mellett kellett teljesíteniük a cégeknek, ami bizonyára hatással volt az árazási magatartásukra, és Európa legmagasabb inflációs rátájára is.
Idén eddig már 1,4 milliárd köbméter plusz orosz gázt vásárolt Magyarország a 4,5 milliárd köbméteres hosszú távú szerződésen felül, és ha fenntartja ezt a felpörgetett vásárlási ütemet a Török Áramlaton keresztül, akkor év végéig további 0,85 milliárd köbmétert vásárolhat – derül ki a Portfolio számításaiból. Úgy tudjuk, hogy a minapi pekingi látogatáson az orosz vezetés megkérte a magyart, hogy éljen a plusz orosz gáz vásárlásának lehetőségével, és erre a megállapodásra Alekszej Miller Gazprom-vezér is utalást tett a hétvégi nyilatkozatában.
Elégedett a hosszú távú magyar-orosz gázszerződéssel Magyarország és nem tervezi csökkenteni az orosz olajvásárlásokat a Barátság II. vezetéken át amiatt, hogy az ukránok a nyár során kétszer is jelentősen megemelték a tranzitdíjat – ezeket nyilatkozta péntek este az orosz TASZSZ hírügynökségnek Szijjártó Péter.
A tavalyi tapasztalatokra figyelemmel újította meg a földgázellátás esetleges zavarainak kezelését célzó előírásokat az Energiaügyi Minisztérium – derült ki a tárca csütörtök késő esti közleményéből, amellyel párhuzamosan megjelent a Magyar Közlönyben egy friss kormányrendelet. Ennek lényege, hogy kilenc főbb területen frissítette, átalakította a földgázellátási szabályrendszert a kormány.
Egyszerűen reménytelen, hogy újra kössük a 2024 végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit megállapodást, hiszen a háború mellett a kétoldalú tárgyalások lehetetlenek, így 2025 elejétől a magyar-orosz gázszerződés egy része is ki fog esni – gyakorlatilag ezt üzente az ukrán energiaügyi miniszter.
Moszkvai idő szerint ma délután 3-kor részt vesz a Szentpétervári Gazdasági Fórum "Energia a 21. századnak: A jelen kihívásai, mint a holnap lehetőségei" című energetikai témájú panelbeszélgetésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A magyar MVM CEEnergy és az azeri SOCAR képviselője (címlapképünkön) pénteken aláírt megállapodása alapján „100 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra Azerbajdzsánból, amelyet az azeri fél még az év végéig leszállít a részünkre” - jelentette be Facebook-oldalán Szijjártó Péter.
Nem hagyatkozhatunk az orosz gázszállításokra, gyorsan le kell válnunk róluk – ezt jelentette ki egy csütörtöki közleményben az osztrák energiaügyi miniszter.
Sok vállalkozás kényszerült arra tavaly ősszel, hogy az éppen elérhető ajánlatot elfogadva szerződött le az új gáz-, és áramévre, akár nagyon magas árszinten beégetve az energiaköltségét, amely problémát a kormány is megvizsgálta, és a múlt csütörtöki bejelentés szerint 14 ezer kkv-s és egyéb szerződésbe be is avatkozhat az árak leszorítása érdekében. Közben számos más kkv a vészhelyzeti ellátás keretében figyeli, hogy mikor és hogyan tudná jobban tervezhetővé tenni az ingadozó energiaköltségeit, mások pedig a saját ipari telephelyükön gondolkodnak naperőművi fejlesztésben az önellátás érdekében – megannyi élethelyzet, így megannyi stratégia lehet ezekre üdvözítő. Éppen ezek átbeszélésére, a gyakorlati és jogi tanácsok körbejárására szolgál a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciája, amelyen a hosszabb távú áramvásárlási szerződések és az energiaköltségeket tudatosan csökkentő energiahatékonysági megoldások témaköre is a terítéken szerepel. Még nem késő jelentkezni a konferenciára, amelynek részletei itt érhetők el, jelentkezni pedig itt lehet.
A távhőkassza pozitív egyenlegének megőrzése érdekében a rezsialapból kivett 100 milliárd forintos tétel csak az egyik ága a tegnapi kormánydöntéseknek, ami a távhőszektort érinti; a Magyar Közlönyben ugyanis felbukkant egy másik, szintén komoly kihatású kormányrendelet is. Utóbbi gyakorlatilag azt mondja ki, hogy a rendelet erejénél fogva semmis (!) az összes olyan gázszerződés, amit nem az MVM kötött a távhőtermelőkkel az októbertől induló átmeneti gázévre, és az állami cégnek kell az összes távhőtermelőt ellátni, ami mögött a cég már le is kötötte a szükséges gázmennyiséget. Ez azt jelenti, hogy az idén első háromnegyed évre leszorított nem-lakossági távhőárak októbertől még tovább süllyedhetnek, aminek örülhetnek a távhőt felhasználó önkormányzatok és egyéb intézmények, viszont a már szerződéssel rendelkező energiakereskedők moroghatnak emiatt. A gázpiaci energiabeszerzés kulcstéma lesz a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el, jelentkezni pedig itt lehet.
Öt nagy nyugati gázszolgáltató céggel kötöttünk megállapodást, így még az olyan nagyobb válságforgatókönyvek sem okoznának bajt Szlovákiában, ha megszakadna az orosz gázszállítás Ukrajnán át – jelentette be kedden a szlovák gazdasági miniszter. Mindez azt jelenti, hogy északi szomszédunk gyakorlatilag képes lenne kezelni az ukrán tranzit megszakadását, azaz az orosz gázról való teljes leválást, míg Magyarország tegnapi átfogó anyagunk alapján ettől még messze van, illetve komoly ellátásbiztonsági kérdéseket vetne fel az orosz gázszállítás leállása Ukrajnán és Törökországon át.
Az orosz szállító megbízható és semmi esetre sem akarunk lemondani róla; az orosz szállító megbízhatatlan és sok gazdasági kárt okozott – e két állítás néhány órán belül ugyanazon a budapesti gázpiaci konferencián hangzott el hétfőn egy magyar és egy szlovák illetékes szájából, és az esemény több másik nagy ellentmondásra és kihívásra is rávilágított. Így például arra, hogy bár a magyar kormány törekszik az orosz gázbeszerzés kiváltására, de arra hivatkozik, hogy ez nem csak rajta múlik, miközben szakértők szerint tehetne többet is a leválás felé vezető úton. Közben elképzelhető, hogy az orosz gáz egy részéről automatikusan leválik Magyarország azzal, ha a 2024 végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit megállapodást nem újítják meg a felek, ugyanis Ukrajnán és Szlovákián át veszünk évi 1 milliárd köbmétert. A következő pár hónapban még remélhetőleg zavartalanul érkezik hazánkba az orosz gáz, de óriási kérdőjelek vannak akörül, hogy mi lesz az azt követő 3-4 évben, azaz sikerül-e azt az időszakot megrázkódtatások nélkül átvészelni, mire beérik Európa-szerte a sokféle vezetékes- és LNG-beruházás hatása és jelentősen javul a gázellátási helyzetünk. Aztán ha ezzel a kihívással megvagyunk, akkor vakarhatjuk a fejünket, hogy honnan és miből fogjuk ellátni a három új gázerőművet, ami jelentősen növelheti az ország gázfogyasztását.
Egy hosszú távú gázvásárlási szerződést fog kötni Magyarország és Azerbajdzsán, amelynek keretében évente kb. 2 milliárd köbméternyi mennyiséget fogunk vásárolni – jelentette be a Türk Államok Szervezete energiaügyi minisztereivel folytatott budapesti tanácskozás keretében csütörtökön Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ezzel lényegében a középértékét jelentette be annak az 1-3 milliárd köbméternyi sávnak, amiről két kormánytag a közelmúltban beszélt, és így az éves magyar gázfelhasználás bő 20%-a, az éves orosz-magyar szerződés közel fele jöhet majd Azerbajdzsánból.
Ha az uniós gázársapka kezelése tényleg fejfájást okoz a magyar állami cégnek, és szükségesnek látszik, akkor módosulhat a hosszútávú orosz-magyar gázvásárlási szerződés – jelezte a RIA Novosztyinak adott, csütörtökön megjelent interjúban a Budapestre akkreditált orosz nagykövet. Jevgenyij Sztanyiszlavov a Paks II. projekt kapcsán is fontos dolgot mondott, azt ebben a külön cikkünkben írtuk meg.
Az orosz gáz továbbra sem nélkülözhető, a hosszútávú magyar-orosz gázszerződés az "energiaellátás biztonságának záloga", és bár talán nem lesz a tavalyihoz hasonló kilengés a gáz árában idén, de nyárra a jelenleginél magasabb lehet az ár – többek között ezeket mondta a Mandiner hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter az MTI összefoglalója szerint azt vázolta, hogy 2030-ra a korábban megcélzott 6 GW helyett akár 10-12 GW is lehet a Magyarországon beépített napelemes kapacitás és az új kapacitások hálózati csatlakoztatására hamarosan újra lesz lehetőség, akár még idén. A miniszter a Paks II. körüli bizonytalanságok kapcsán leszögezte, hogy a magyar kormány nem akarja leállítani a projektet, azaz nem akarja elkövetni szerinte azt a hibát, mint a finnek.
Két egymást követő napon két magyar kormánytag is egyértelmű aggódását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Török Áramlatot is felrobbanthatják, illetve valamilyen szabotázs érheti, és így a miniszterelnök szavai szerint a magyar gazdaság ütőerét érné támadás.
Április 30-ig maradnak a jelenlegi árak a lakossági piaci ár tekintetében is, utána pedig attól függően, hogy mit, mennyiért tudtunk beszerezni, lehet majd új árat megállapítani - jelentette ki a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: "nyilván most, amikor olcsóbb a gáz, akkor próbáljuk mi is lekötni hosszú távra a gázszerződéseket". De mit is jelent ez pontosan, és valóban várható-e a lakossági piaci ár csökkentése április 30. után?
Már idén 100 millió köbméternyi azerbajdzsáni földgáz érkezhet Magyarországra, és aztán évi 1-2 milliárd köbmétert kitevő hosszú távú gázvásárlási szerződést kötünk Azerbajdzsánnal – ezt jelentette be egy mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter.
Párizs fortyog a dühtől, de lenyelheti a békát.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az is kiderült, mi volt a támadás célpontja.
Fontos változásokat hozhat az új pénzforgalmi szabályozás.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
