Egy hónappal azután, hogy augusztustól Szlovénia is elkezdte vásárolni az azeri földgázt, szeptember 1-től Horvátország is erre az útra lépett, így a térségünkben már a tizedik ország vásárol Azerbajdzsántól.
Németország 2025-től eltörli a gázexport díjat, amely egyre inkább drágította a nyugati irányú gázbeszerzést a kelet-közép-európai országok, így Magyarország számára, és így az orosz vezetékes gáz irányába tolta a térséget – jelentette be a mai brüsszeli energiaügyi tanácsülésre időzítve Sven Giegold német gazdasági és klímaügyi államtitkár.
A Gazprom orosz gázipari óriás 2023-ban 629 milliárd rubel (6,9 milliárd dollár) nettó veszteséget könyvelt el, ez több mint két évtizede az első mínuszos éve. A CNN beszámolója szerint ez főként az ukrajnai konfliktus következtében visszaesett európai eladásokkal áll összefüggésben.
A globális gáztermelés idén 2,8 százalékkal, 4162 milliárd köbméterre nőhet – áll a Gázexportáló Országok Fórumának (GECF) hétfői közleményében.
Az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együtt kilencéves mélypontra, 3 milliárd köbméterre süllyesztette a magyar lakossági gázfogyasztást 2023-ban – derült ki az előzetes 2023-as adatokból. Eközben a nem-lakossági gázfogyasztás az elmúlt évtized egyik legmagasabb szintjére, 5,5 milliárd köbméterre ugrott, a magyar gázkitermelés trendje pedig ismét emelkedést mutat az új gáztalálatok nyomán. Az is érdekes, hogy miközben a lakossági spórolás miatt a teljes magyar gázfogyasztás 8,5 milliárd köbméterre, sokéves mélypontra bukott, addig a magyar gázimport magas szinten, 10 milliárd köbméternél stagnált, és így a tárolók „csurig” töltése mellett a magyar gázexport is megugrott.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt javasolja, hogy 2024-ig hosszabbítsák meg az ország földgázexportjának tilalmát.
Korai lenne bármit mondani „a jelenlegi helyzetben” a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékek jövőjével kapcsolatban – ezt a sejtelmes kijelentést tette szerdán Alekszander Novak. Az orosz miniszterelnök-helyettes szavai arra utalnak, hogy az orosz vezetés nem tett még le az európai gázexportról ezen a fontos útvonalon keresztül, és így arról sem, hogy a négyből három felrobbantott vezetéket valahogy megjavítsa a háború lezárása után.
Az idei második negyedévben nettó 18,6 milliárd rubel (197 millió dollár) veszteséget termelt az orosz Gazprom a tavalyi hasonló időszaki 1030 milliárd rubelnyi nettó nyereség után, miután összeomlott a nagy orosz gázexportőr cég európai piaci értékesítése, és a gázárak is a mélybe szakadtak.
A Gazprom profitja több mint 40 százalékkal 1,2 ezer milliárd rubelre (15,8 milliárd dollár) csökkent tavaly, többek között az év második felében végrehajtott adóemelésnek is köszönhetően - közölte nemrég az orosz energiaipari óriáscég. A vezetőség azt is elárulta, hogy nem fogja az egész évre kifizetni a korábban bejelentett osztalékot.
A G7-ek és az EU tisztviselőinek csúcstalálkozóján döntést született arról, hogy megtiltják az orosz gázimportot azokon az útvonalakon, amelyeken Moszkva korábban már leállította a szállítást. Ez az első eset, hogy a nyugati hatalmak blokkolják a vezetékes gázkereskedelmet Ukrajna lerohanása óta – számolt be róla a Financial Times.
A geopolitikai körülmények és a szankciók miatt Oroszország vezetékes gázexportja a FÁK-országokon kívüli államokba a felére csökkenhet, 100 milliárd köbméterről 50 milliárd köbméterre 2023-ra egy orosz belső kormányzati jelentés szerint. A csökkenés ellensúlyozására a hazai fogyasztás növelését, több kis LNG-üzem építését és az ipari ágazatok fejlesztését tervezik, de ez hosszú évek után válhat csak valósággá. A szankciók nagyon megütötték már az orosz bevételeket a titkos jelentés szerint. Közben az orosz sajtó egyre jobban fél egy Török Áramlat ellen végrehajtott merénylettől.
Furcsa kettősség jellemezte az elmúlt három napot a kínai elnök moszkvai látogatása során, mert míg Vlagyimir Putyin orosz elnök minden megszólalásában konkrétan vázolta az oroszok nagyratörő kínai gázeladási terveit, addig Hszi Csin-Ping kínai elnök inkább távolságtartóan és konkrétumok említése nélkül letudta az egész témát. Ez is rávilágít arra, hogy az EU-s gázpiacot szinte teljesen elveszítő Oroszország mennyire rá van szorulva arra, hogy Kína minél hamarabb, minél nagyobb mennyiségben vegye meg az orosz gázt akár vezetékes, akár cseppfolyósított formában, mert különben az orosz gázkitermelés és az exportbevételek nagyon megsínylik az ukrajnai háború következményeit. Egy kínai gázpiacra szakosodott elemző emiatt úgy látja, hogy "Oroszország jelenleg valószínűleg kétségbeesettebben akar gázt eladni, mint amennyire Kínának szüksége van".
Példátlan átalakulás zajlott le a szemünk előtt, hiszen az orosz-ukrán háború előtt az Európai Unió gázimportjának 45-50%-a Oroszországból jött, de ez idén januárra 8% körülre zuhant a Portfolio kalkulációi szerint, azaz a súlyos függőségi helyzet után szinte pillanatok alatt levált a közösség az orosz gázról. Ez egyúttal drasztikusan csökkentette az oroszok zsarolási potenciálját is a háborúban és az uniós szankciós döntésekben, igaz nem minden tagállamban megy ilyen gyorsan az orosz leválás. Az egyik utolsó érdemi orosz gázvásárlónak Magyarország számít, ahol az éves fogyasztás mintegy harmadát még mindig a hosszú távú orosz szerződésből fedezhetjük.
Jair Lapid izraeli miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az ENSZ éves közgyűlése alkalmával találkozott, közölte Lapid hivatala. 2008 óta ez volt az első alkalom, hogy a két ország legfőbb vezetője személyesen találkozott.
A Kreml szóvivője nemrég az általánosan véltnél kisebb jelentőségűnek tulajdonította a kieső európai gázeladások hatását az orosz gazdaságra, mondván, hogy más országok is hajlandóak orosz energiát vásárolni.
A Gazprom kedden közölte, hogy megállapodást írt alá arról, hogy a Kínába irányuló gázszállítások kifizetését dollár helyett jüanra és rubelre váltja. Az átállás része annak a törekvésnek, hogy Oroszország csökkentse függőségét a bankrendszerében és a kereskedelemben az amerikai dollártól és az eurótól - ezt a törekvést Moszkva jelentősen felgyorsította, miután a nyugati országok szankciókat vetettek ki Oroszországra válaszul az ukrajnai invázióra.
Eközben Európában mérsékelt hangulatromlás volt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ott folytatná, ahol abbahagyta.
Erőltetett eladási célokat kell teljesíteni.
Igaz, csak fokozatosan csökkenhet az irányadó kamatráta.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
