Oroszország leállította szombaton reggel a gázszállítást Finnországba a két fél közötti pénzügyi vita miatt - közölte a Gasgrid finn állami gázhálózat-fenntartó vállalat. A fejlemény várható volt a Gasum finn gázszolgáltató előző napi közlése alapján.
Nehéz másként értelmezni a német gazdasági miniszter szerda reggeli bejelentését, mint úgy, hogy a németek elkezdtek felkészülni egy esetleges gázellátási zavarra amiatt, hogy az oroszok rubelben követelik a gázszállítások ellenértékét. Sőt egy német energiaipai szövetségi vezető szerint tényleg át kell gondolni, hogy hogyan lehet priorizálni a gázfelhasználást, ha beüt a baj. Közben szerdán délelőtt egy vezető orosz politikus már azt is "javasolta" Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti jelzésével összhangban, hogy az oroszok ne csak a gáznál, hanem számos más exportterméknél, így az olajnál, szénnél, fémeknél, gabonáknál, műtrágyáknál, fűrészáruknál is térjenek át a rubelalapú fizetésre, így aki orosz terméket akar vásárolni, szerezzen előbb rubelt – üzente. A javaslatra máris pozitív visszajelzés érkezett Putyin szóvivőjétől. A franciák egyelőre nem aggódnak a gázellátási helyzet miatt, a görög kormány viszont válságtanácskozást tart az energetikai hatóság és a nagy cégek részvételével, amelyen megvitatják a rubelalapú elszámolás kérdését. A gázpiaci szereplők nyugtalanok, ami a 10% körüli mai áremelkedésben is megmutatkozik.
Az Európai Bizottság javaslatot készít elő az uniós tagországok kötelező gáztartalékairól annak érdekében, hogy felszámolják az EU oroszországi fosszilis energiahordozóktól való függőségét - derül ki a dpa hírügynökség által megtekintett tervezetből.
Oroszország beruházásainak bővítésére biztatja Indiát a szankciókkal sújtott olaj- és gázipari ágazatában, és jelezte szándékát arra, hogy kiterjesszék az orosz vállalatok értékesítési hálózatát Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságában.
A nyugati szankciók és a szállítás befagyasztásával kapcsolatos orosz fenyegetések ellenére a földgáz továbbra is a szerződéses mennyiségben áramlik a tranzitországon, Ukrajnán keresztül Európába.
Magyarország földgáz- és villamosenergia-ellátása zavartalan, a határkeresztező vezetékeken továbbra is rendben zajlik a gázforgalmazás, az ország földgáztartalékai megfelelőek – hangsúlyozta Ságvári Pál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese csütörtökön a Budapest Hydrogen Summit nyitóelőadásában. Ságvári Pál a közlemény szerint bejelentette, hogy a MEKH hamarosan konzultációsorozatot indít annak érdekében, hogy megismerje és integrálja a hidrogénágazatban érdekelt hazai és nemzetközi partnerek álláspontját.
Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, hogy Oroszország ukrajnai háborújára válaszul már jóval 2030 előtt függetlenítse Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A terv számos intézkedést vázol az emelkedő európai energiaárakra történő reagálástól az európai gázkészletek mielőbbi feltöltéséig - közölte Frans Timmermans európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden. A javaslatból az is kiderül: az árakat kivételes körülmények esetén szabályozni is lehet, ideiglenes árkorlátozás is szerepelhet a lépések között.
Egy friss görög-bolgár-román megállapodás alapján idén ősz-tél körültől lehetőség lesz arra, hogy a görög Alexandrúpoli görög kikötővárosban működő LNG-terminál felől is hozzáférhessen Magyarország is az amerikai cseppfolyósított földgázhoz – derül ki az MTI összefoglalójából.
Az oroszok európai gázszállítása Nyugat-Európa felé továbbra is szokásoknak megfelelően zajlik, ezt a Gazprom is jelezte kedd reggel az ukrán tranzit kapcsán és emiatt a holland TTF gáztőzsdén a következő havi lejáratokra ma csak néhány százalékos emelkedés látszik a tegnapi durva napon belüli korrekció után. Magyarországon minden irányba zavartalan a gázforgalmazás - hangsúlyozza kedd reggeli közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is. Azt is kiemeli, hogy a magyar tárolókban lévő 1,59 milliárd köbméter földgáz 25% százalékos töltöttséget jelent, ami „a fűtési szezon végén - még hideg időjárási körülmények – között is jelentős tartalékot jelent.”
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt. Az elmúlt hetekben több mint százezer orosz katona vonult fel a határra, a Nyugat szerint minden készen áll a támadáshoz, Putyin elnöknek csak a menetparancsot kell kiadnia. A helyzet olyan forró, hogy egyes országok már elkezdték hazaküldeni a követségi személyzetüket. Még mindig van remény, hogy a racionalitás győz és elkerülhető a nyílt orosz-ukrán háború, hiszen egy ilyen eszkalációval mindenki rosszul járna: Ukrajna teljesen destabilizálódna, az orosz gazdaság összeroppanna a nyugati szankciók súlya alatt, Európa pedig energiaválságba sodródna. De még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és nyílt támadást indít Oroszország, Magyarország valószínűleg kimarad magából a katonai konfliktusból, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Hatékonyabban össze kell hangolnunk az uniós gáztárolói kapacitások kihasználását és jobban oda kell figyelnünk azok menedzselésére a következő tél előtt, mert bajba kerülhetünk az oroszoktól való függőségünk miatt – gyakorlatilag ez az egyik fontos üzenet, amit ki lehet olvasni a hétvégi uniós energiaügyi miniszteri tanácskozás után megjelent nyilatkozatokból, amelyeket az illetékes uniós biztos, illetve a német miniszter mondott.
Az EU elkezdett olyan partnereket keresni, akik képesek lehetnek a blokk gázszükségletét kielégíteni. Ennek érdekében többek között az Egyesült Államokkal is tárgyalnak – írja a Bloomberg az uniós energiaügyi biztos szavaira hivatkozva.
Még az idei első félévi parlamenti ülésszak alatt meg fogják változtatni a romániai tengeri gázkitermelésre vonatkozó adózási szabályokat, ami így sok év után végre megnyithatja az utat a Fekete-tengeri gázkitermelés előtt – derült ki a román energetikai miniszter Reutersnek adott pénteki nyilatkozatából. Ez pedig akár Magyarország számára is új, releváns gázbeszerzési forrás lehet majd, hiszen mielőtt a 15 éves orosz gázszerződést tavaly ősszel megkötötte volna a magyar kormány, évekig bízott a Fekete-tengeri új gázkitermelés megindulásában.
Az újév első hét napjának szokásosnál enyhébb időjárása mellett az utóbbi 5 év átlagánál mintegy 30%-kal kevesebb gáz fogyott és így mostanra csak 45%-ra apadt a magyarországi gáztárolók összesített töltöttségi szintje, ami mellett nem kell aggódni, mert még tartósan hideg idő esetén is lesz elegendő gáz Magyarországon – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdai nyugtató közleményéből.
Ki gondolta volna, hogy a 2021 elején még csak 20 euró körül mozgó gázár őszre 160 euró fölé, azaz nyolcszorosára drágul és még az év végén is 100 euró körül hullámzik? És azt ki gondolta volna, hogy a német zsinór áramár az év eleji 40-50 euró körülről csaknem a tízszeresére drágul karácsony körülre? Egészen extrém mértékű áremelkedések tarkították tehát a mögöttünk hagyott évet és ez bizonyára rengeteg kormányzati és vállalati döntéshozó idegeit is borzolta. De az év lezárásával ezeknek a problémáknak bizonyára nincs vége: rengeteg iparágba begyűrűzik mindez 2022-ben és végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül.
Mindenki tudta, hogy idén lejár Magyarország hosszú távú gázvásárlási szerződése Oroszországgal, de a kritizálók részéről mégsem történt semmi érdemleges előrelépés az infrastruktúra-fejlesztések terén, ezért újabb megállapodást kellett kötni a Gazprommal, amely "attól függetlenül, hogy tetszik-e vagy sem, meghatározó szereplő a térség energiaellátásában" – hangsúlyozta a hétfői budapesti LNG Summit konferencián Szijjártó Péter.
Előbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be közösségi oldalán, hogy bekérettük az ukrán nagykövetet, mivel a "szuverenitásunk megsértésének tartjuk, hogy Ukrajna meg akarja akadályozni Magyarország biztonságos gázellátását". Ezt követően Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter mondta, hogy szerinte Magyarország csapást mért a magyar-ukrán kapcsolatokra azzal, hogy a Gazprommal kötött megállapodást aláírva, kizárta az ukrán gázvezetéket az orosz gázszállítási rendszerből, és hozzátette, hogy Ukrajna megfelelő választ fog erre adni. További lépésként az ukrán külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet. Később pedig megszólalt Moszkva is, Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője mondta el, hogy Oroszország nem készül a gázszállításokat arra használni, hogy más országokra, így Ukrajnára nyomást gyakoroljon.
2023-tól már Azerbajdzsánból is érkezhet földgáz Magyarországra, évente 1-2 milliárd köbméternyi - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Az amerikai képviselőház óriási kiadási összegről szóló védelmi költségvetési törvényt fogadott el szerdán este, amely keretet biztosít az űrhaderő számára. Emellett a törvény szankcionálja a két új, Európába irányuló orosz gázvezetéket, az Északi Áramlat 2-t és a Török Áramlatot is.
Új lehetőség nyílik Közép-Európa energiaellátásában, ezen belül a gázellátásban - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szlovákiai Felsőzellőben, miután megbeszélést folytatott szlovák hivatali partnerével, Peter Ziga gazdasági miniszterrel az ott működő gázkompresszor-állomás központban hétfőn.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
