Az összeesküvés-elméletek hívei előszeretettel élnek azzal az érveléssel, miszerint ha egy ország valamilyen módon jól jár más országok háborújával, akkor az ő érdekében állhatott a háború kirobbantása. Eme logikai baki következtében egyesek az Egyesült Államokat tartják az ukrajnai háború kirobbantójának, pedig ha van egy ország, amely gazdaságilag igazán jól járt a háborúval, az Grúzia (Georgia), amely 2008-ban még maga vesztett háborút Moszkvával szemben, és területének mintegy egyötöde ma is orosz megszállás alatt áll. Az országba menekült több mint 110 ezer orosz – többségében jól szituált középosztálybeli – azonban fölpörgette a grúz gazdaságot, amely a világ egyik legnagyobb növekedését produkálhatja idén. Az orosz exodusnak persze számos árnyoldala is van, és sokan figyelmeztetnek, hogy az eufória után jöhet a keserű kijózanodás.
A NATO külügyminiszterei szerdán igyekeztek megnyugtatni az Oroszország érdekszférájába tartozó országokat, amelyek attól tartanak, hogy Moszkva destabilizálhatja kormányzati rendszerüket, ha nyugatbarát retorikát folytatnak. A legnagyobb aggodalmak az Oroszországtól függő energiaellátást érintik, amit Moszkva zsarolási potenciálként használhat – írta meg a Reuters.
Súlyos válsággal néz szembe Abházia, a szinte csak az oroszok által elismert szakadár grúz tartomány; egyszerre sújtja aszály és a kriptobányászok miatt is jelentős áramszünet - írja a Money.pl.
A nemzetközi intézmények és Grúzia (Georgia) arra számít, hogy idén a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává válhat. Moszkva ukrajnai inváziója és Vlagyimir Putyin részleges mozgósítását követően ugyanis több, mint 100 ezer orosz érkezett az országba, fellendítve ezzel a keresletet. A nemzetközi intézmények azonban felhívják a figyelmet a növekedés ideiglenességére, káros hatásaira és veszélyeire - írta meg a Reuters.
A nyugati világban él egy kép az orosz hadseregről: egy hatalmas, eltökélt gépezet, melynek katonái halált megvető bátorsággal rohanják meg az ellenséges állásokat, és még a legrosszabb körülmények között is helytállnak, sőt, úgy tűnik, télen vannak igazán elemükben. Nézzük végig azt, hogy az elmúlt bő 100 évben hogyan teljesített az orosz haderő a fontosabb konfliktusokban. Érdekes eredményekre juthatunk.
Oroszország úgy döntött, hogy megszigorítja az átkelést kazahsztáni határán, és kiszűri a behívó elől a szomszédos országba távozni akaró hadköteles férfiakat - tájékoztatott az asztraháni terület kormányzójának sajtószolgálata csütörtökön.
"Abházia létezik és semmiféle szankció sem fogja eltörölni a térképről" - jelentette ki szerdán Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Moszkva által elismert, Grúziától (Georgia) elszakadt térségben tett látogatásán. Lukasenka állítása szerint ezt nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnökkel megbeszélték és azonosan vélekednek. A terület függetlenségét az ENSZ tagjai közül hivatalosan Oroszország, Nicaragua, Venezuela és Szíria ismeri el. A történtek miatt Grúzia bekérette a fehérorosz nagykövetet a tbiliszi külügyminisztériumba.
A grúz (georgiai) ellenzék sürgette a kormányt, hogy vezessen be vízumkötelezettséget az orosz állampolgárok számára, és/vagy zárja le a határokat előttük - közölte kedden az Egyesült Nemzeti Mozgalom párt képviselője.
Az oroszországi részleges mozgósítás hatására rengeteg katonakorú férfi kísérelte meg elhagyni az országot, a Grúz határnál ugyanakkor egészen különleges helyzet alakult ki: a grúz hatóságok egy nem kifejezetten szokványos feltételhez kötik az orosz lakosok határon való átkelését, Moszkva pedig kétségbeesetten igyekszik visszafordítani a menekülőket a határról.
Gyorsan terjed a különböző közösségimédia-platformokon egy kép, amely a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges sorozás elől Grúziába menekülők sorát hasonlítja össze az orosz-grúz háború idején átvonuló csapatokkal.
Grúzia (Georgia) kész a párbeszéd központjává válni Azerbajdzsán és Örményország között a térségbéli béke biztosítása végett - jelentette ki Irakli Garibasvili grúziai miniszterelnök csütörtökön New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán felszólalva.
Hosszas poszt jelent meg Dimitrij Medvegyev, orosz ex-elnök, most a nemzetbiztonsági tanács alelnökének VK-fiókján, melyen azt ecsetelte, hogy Oroszországnak „vissza kellene állítania régi határait,” kezdve Kazahsztán és Grúzia / Georgia annektálásával. A posztot 10 percen belül törölték, Medvegyev tanácsadója szerint „feltörték a fiókját.”
A georgiai (grúz) fővárosban, Tbilisziben tízezrek tüntettek a volt szovjet köztársaság európai uniós csatlakozását követelve. Az AFP francia hírügynökség számításai szerint mintegy hatvanezer tüntető vonult georgiai és európai zászlók alatt a parlament épülete elé, miután az Európai Bizottság azt ajánlotta, hogy várjanak még a tagjelölti státus megadásával.
Továbbra is folytatódnak a harcok a Donbaszban. Az orosz erők csak lassan nyomulnak előre, és az ukrán csapatok folyamatos ellentámadásaival kell szembenézniük. Az ukrán erők egy oroszok által épített pontonhidat is lebombáztak, legalább 30 orosz páncélos megsemmisült a támadásban. Eközben Harkiv környékén településeket foglalnak vissza az ukrán csapatok. A brit védelmi minisztérium szerint ezzel Oroszország hallgatólagosan elismerte kudarcát. Az oroszországi Belgorod térségét szerdán újabb támadás érte, az orosz fél szerint Ukrajna lőtt rájuk, egy ember életét vesztette. Folytatódik Odessza támadása, a déli Herszonban pedig az orosz megszállók által kinevezett közigazgatás hivatalos kérelmet készül benyújtani Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a régió Oroszországhoz csatlakozását kérjék. Állítólag Ukrajnából lopott gabonát szállító orosz hajót láttak a szíriai Latakia kikötőjében. Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese Finnország és Svédország elleni lehetséges csapásokról beszélt. Putyin állítólagos betegségéről szóló hangfelvétel terjed, amely szerint már az FSZB ügynökei is úgy vélik, a Kreml vezetője nem egészséges. A szakadár Dél-Oszétia népszavazást tartana júliusban, hogy Oroszország részévé váljon.
Az elmúlt órák legfontosabb hírei:
1. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, csak abban az esetben lesz vége a háborúnak, ha Ukrajna visszakapja minden Oroszország által megszállt területét.
2. Herszonban az orosz katonai közigazgatás a régió Oroszországhoz csatolását készítheti elő.
3. Újabb támadás érte az oroszországi belgorodi régiót, az oroszok szerint Ukrajna a felelős. A terület kormányzója szerint egy civil életét vesztette.
5. A finn elnök és a miniszterelnök bejelentette, hogy kérik országuk felvételét a NATO-ba. Svédország a jövő héten dönthet ugyanerről.
6. Ukrajnából lopott gabonát szállító orosz hajót láttak a szíriai Latakia kikötőjében.
7. Egy magas rangú orosz diplomata "csapással" fenyegeti Finnországot és Svédországot.
8. Orosz ügynökök "úgy vélik, Putyin halálos beteg". Az ukrán hírszerzés vezetője szintén erről beszélt.
9. Telefonon tárgyalt az amerikai és az orosz védelmi miniszter.
10. Dél-Oszétia elnöke pénteken bejelentette, hogy a terület július 17-én népszavazást tart arról, hogy Oroszország részévé váljon-e.
A georgiai szakadár Dél-Oszétia elnöke pénteken bejelentette, hogy a terület július 17-én népszavazást tart arról, hogy Oroszország részévé váljon-e - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.
A Grúziától az 1990-es évek elején de facto elszakadt, Moszkva által támogatott Dél-Oszétia vezetése csatlakozni kíván Oroszországhoz, hogy egyesülhessen az orosz föderáció egyik tagköztársaságával, Észak-Oszétiával. A kérdésről a dél-oszét hatóságok pár hónapon belül népszavazást tartanának. Moszkva viszonylag kimérten reagált a kezdeményezésre, ugyanis az általa 2008-ban önálló államként elismert szakadár köztársaság feletti ellenőrzése már most is teljes mértékben érvényesül, a hivatalos annektálás csak tovább élezné a feszültséget a Nyugattal. A mintegy 50 ezres, mára már túlnyomórészt oszétek lakta, gazdaságilag önmagában életképtelen terület status quo-jának megváltoztatása feltehetően nem váltana ki drasztikus válaszlépéseket a Moszkvával harmonikus kapcsolatra törekvő, és így az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciókhoz nem is csatlakozó tbiliszi kormányzattól.
A jelenlegi ukrajnai konfliktus kapcsán rendre előkerül Grúzia (Georgia) példája. Mindkét ország a Szovjetunió szétesésével nyerte el függetlenségét, és az 1990-es évek Moszkva-barátabb irányvonala után mindketten egyre távolabb kerültek Oroszországtól, és egyre jobban törekedtek a nyugati integrációra. A két színes forradalom – a 2003-as grúz rózsás és a 2004-es ukrán narancsos forradalom – vészjelzést adott le Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, és azóta dolgozik azon, hogy megakassza a két ország NATO-hoz való közeledését, ha már az orosz érdekszférába nem is tudja visszaterelni őket. Grúzia két szakadár régiója – Dél-Oszétia és Abházia – miatt ötnapos háborút viselt Oroszországgal, amely számára totális vereséggel zárult, a két terület kikiáltotta függetlenségét, amit Moszkva elismert. Grúzia továbbra is törekszik a NATO-csatlakozásra, ami viszont Ukrajnáéhoz hasonlóan vörös vonal lenne Oroszország számára. Dél-Oszétia és Abházia példája mostanában egyre többször került elő a két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság kapcsán: ahogy a grúziai, úgy az ukrajnai szakadár területeket is független országként ismerte el Moszkva.
Juansher Burchuladze védelmi miniszter szerint a NATO-hoz való csatlakozás az egyetlen módja annak, hogy Grúzia megőrizze területi integritását. Burchuladze a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel való brüsszeli találkozója után beszélt erről.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) hétfői közlése szerint az ukrán határon jelenleg kialakult helyzet hasonlít a 2008-as grúz háborúhoz vezető eseményekre – írja a Reuters.
Bejelentette lemondását Giorgi Gaharia grúz miniszterelnök csütörtökön, mert nem ért egyet Nyika Melija ellenzéki vezető őrizetbe vételének elrendelésével.
