Első olvasatban elfogadta a grúz törvényhozás azt a törvényjavaslatot, mely a „külföldi ügynökként” azonosítana minden olyan szervezetet, amely támogatása több mint 20%-át külföldről kapja. A törvényjavaslat ellenzői szerint a jogszabály kísértetiesen hasonlít az Oroszországban 2012-ben elfogadott szabályozáshoz.
Verekedés tört ki Grúzia (Georgia) parlamentjében hétfőn, miközben a képviselők a „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslatot vitatták meg – írja a Reuters.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hosszú interjút adott az orosz Rosszija csatornának, ahol többek között kitért Oroszország Ukrajnában vívott háborújára. A külügyminiszter nyilatkozata alapján az Egyesült Államok gyarmati álmokat dédelget, és ennek része egy újabb háború kreálása, ezúttal Moldovában – írta meg a Ria Novosztyi.
Oroszország szeptember óta indít folyamatos rakéta- és dróntámadásokat az ukrán civil infrastruktúra ellen, ami azt eredményezte, hogy a téli időszakban bizonytalanná vált az energiaellátás az országban. Most a Független Államok Közösségében (FÁK) és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ) tag Kazahsztán és az egykori tag Grúzia (Georgia) is részt vállal az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállításában.
A világon egyedülálló beruházás mellett kötelezte el magát partnereivel Magyarország, a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékének megépítésére készülünk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Bukarestben, mielőtt aláírták az Azerbajdzsánból Grúzián (Georgián) és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést.
Az összeesküvés-elméletek hívei előszeretettel élnek azzal az érveléssel, miszerint ha egy ország valamilyen módon jól jár más országok háborújával, akkor az ő érdekében állhatott a háború kirobbantása. Eme logikai baki következtében egyesek az Egyesült Államokat tartják az ukrajnai háború kirobbantójának, pedig ha van egy ország, amely gazdaságilag igazán jól járt a háborúval, az Grúzia (Georgia), amely 2008-ban még maga vesztett háborút Moszkvával szemben, és területének mintegy egyötöde ma is orosz megszállás alatt áll. Az országba menekült több mint 110 ezer orosz – többségében jól szituált középosztálybeli – azonban fölpörgette a grúz gazdaságot, amely a világ egyik legnagyobb növekedését produkálhatja idén. Az orosz exodusnak persze számos árnyoldala is van, és sokan figyelmeztetnek, hogy az eufória után jöhet a keserű kijózanodás.
A NATO külügyminiszterei szerdán igyekeztek megnyugtatni az Oroszország érdekszférájába tartozó országokat, amelyek attól tartanak, hogy Moszkva destabilizálhatja kormányzati rendszerüket, ha nyugatbarát retorikát folytatnak. A legnagyobb aggodalmak az Oroszországtól függő energiaellátást érintik, amit Moszkva zsarolási potenciálként használhat – írta meg a Reuters.
Súlyos válsággal néz szembe Abházia, a szinte csak az oroszok által elismert szakadár grúz tartomány; egyszerre sújtja aszály és a kriptobányászok miatt is jelentős áramszünet - írja a Money.pl.
A nemzetközi intézmények és Grúzia (Georgia) arra számít, hogy idén a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává válhat. Moszkva ukrajnai inváziója és Vlagyimir Putyin részleges mozgósítását követően ugyanis több, mint 100 ezer orosz érkezett az országba, fellendítve ezzel a keresletet. A nemzetközi intézmények azonban felhívják a figyelmet a növekedés ideiglenességére, káros hatásaira és veszélyeire - írta meg a Reuters.
A nyugati világban él egy kép az orosz hadseregről: egy hatalmas, eltökélt gépezet, melynek katonái halált megvető bátorsággal rohanják meg az ellenséges állásokat, és még a legrosszabb körülmények között is helytállnak, sőt, úgy tűnik, télen vannak igazán elemükben. Nézzük végig azt, hogy az elmúlt bő 100 évben hogyan teljesített az orosz haderő a fontosabb konfliktusokban. Érdekes eredményekre juthatunk.
Oroszország úgy döntött, hogy megszigorítja az átkelést kazahsztáni határán, és kiszűri a behívó elől a szomszédos országba távozni akaró hadköteles férfiakat - tájékoztatott az asztraháni terület kormányzójának sajtószolgálata csütörtökön.
"Abházia létezik és semmiféle szankció sem fogja eltörölni a térképről" - jelentette ki szerdán Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Moszkva által elismert, Grúziától (Georgia) elszakadt térségben tett látogatásán. Lukasenka állítása szerint ezt nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnökkel megbeszélték és azonosan vélekednek. A terület függetlenségét az ENSZ tagjai közül hivatalosan Oroszország, Nicaragua, Venezuela és Szíria ismeri el. A történtek miatt Grúzia bekérette a fehérorosz nagykövetet a tbiliszi külügyminisztériumba.
A grúz (georgiai) ellenzék sürgette a kormányt, hogy vezessen be vízumkötelezettséget az orosz állampolgárok számára, és/vagy zárja le a határokat előttük - közölte kedden az Egyesült Nemzeti Mozgalom párt képviselője.
Az oroszországi részleges mozgósítás hatására rengeteg katonakorú férfi kísérelte meg elhagyni az országot, a Grúz határnál ugyanakkor egészen különleges helyzet alakult ki: a grúz hatóságok egy nem kifejezetten szokványos feltételhez kötik az orosz lakosok határon való átkelését, Moszkva pedig kétségbeesetten igyekszik visszafordítani a menekülőket a határról.
Gyorsan terjed a különböző közösségimédia-platformokon egy kép, amely a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges sorozás elől Grúziába menekülők sorát hasonlítja össze az orosz-grúz háború idején átvonuló csapatokkal.
Grúzia (Georgia) kész a párbeszéd központjává válni Azerbajdzsán és Örményország között a térségbéli béke biztosítása végett - jelentette ki Irakli Garibasvili grúziai miniszterelnök csütörtökön New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán felszólalva.
Hosszas poszt jelent meg Dimitrij Medvegyev, orosz ex-elnök, most a nemzetbiztonsági tanács alelnökének VK-fiókján, melyen azt ecsetelte, hogy Oroszországnak „vissza kellene állítania régi határait,” kezdve Kazahsztán és Grúzia / Georgia annektálásával. A posztot 10 percen belül törölték, Medvegyev tanácsadója szerint „feltörték a fiókját.”
A georgiai (grúz) fővárosban, Tbilisziben tízezrek tüntettek a volt szovjet köztársaság európai uniós csatlakozását követelve. Az AFP francia hírügynökség számításai szerint mintegy hatvanezer tüntető vonult georgiai és európai zászlók alatt a parlament épülete elé, miután az Európai Bizottság azt ajánlotta, hogy várjanak még a tagjelölti státus megadásával.
Továbbra is folytatódnak a harcok a Donbaszban. Az orosz erők csak lassan nyomulnak előre, és az ukrán csapatok folyamatos ellentámadásaival kell szembenézniük. Az ukrán erők egy oroszok által épített pontonhidat is lebombáztak, legalább 30 orosz páncélos megsemmisült a támadásban. Eközben Harkiv környékén településeket foglalnak vissza az ukrán csapatok. A brit védelmi minisztérium szerint ezzel Oroszország hallgatólagosan elismerte kudarcát. Az oroszországi Belgorod térségét szerdán újabb támadás érte, az orosz fél szerint Ukrajna lőtt rájuk, egy ember életét vesztette. Folytatódik Odessza támadása, a déli Herszonban pedig az orosz megszállók által kinevezett közigazgatás hivatalos kérelmet készül benyújtani Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a régió Oroszországhoz csatlakozását kérjék. Állítólag Ukrajnából lopott gabonát szállító orosz hajót láttak a szíriai Latakia kikötőjében. Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese Finnország és Svédország elleni lehetséges csapásokról beszélt. Putyin állítólagos betegségéről szóló hangfelvétel terjed, amely szerint már az FSZB ügynökei is úgy vélik, a Kreml vezetője nem egészséges. A szakadár Dél-Oszétia népszavazást tartana júliusban, hogy Oroszország részévé váljon.
Az elmúlt órák legfontosabb hírei:
1. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, csak abban az esetben lesz vége a háborúnak, ha Ukrajna visszakapja minden Oroszország által megszállt területét.
2. Herszonban az orosz katonai közigazgatás a régió Oroszországhoz csatolását készítheti elő.
3. Újabb támadás érte az oroszországi belgorodi régiót, az oroszok szerint Ukrajna a felelős. A terület kormányzója szerint egy civil életét vesztette.
5. A finn elnök és a miniszterelnök bejelentette, hogy kérik országuk felvételét a NATO-ba. Svédország a jövő héten dönthet ugyanerről.
6. Ukrajnából lopott gabonát szállító orosz hajót láttak a szíriai Latakia kikötőjében.
7. Egy magas rangú orosz diplomata "csapással" fenyegeti Finnországot és Svédországot.
8. Orosz ügynökök "úgy vélik, Putyin halálos beteg". Az ukrán hírszerzés vezetője szintén erről beszélt.
9. Telefonon tárgyalt az amerikai és az orosz védelmi miniszter.
10. Dél-Oszétia elnöke pénteken bejelentette, hogy a terület július 17-én népszavazást tart arról, hogy Oroszország részévé váljon-e.
A georgiai szakadár Dél-Oszétia elnöke pénteken bejelentette, hogy a terület július 17-én népszavazást tart arról, hogy Oroszország részévé váljon-e - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.
Tbiliszi számos ellenséges vádat is tett Amerikával szemben.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
