Az elmúlt években a nyugati elemzők egyre inkább hazai kérdésként kezelték az egyenlőtlenséget. Bár erős érvek szólnak a fejlett országok szociális hálóinak megerősítése mellett, a kérdés ezen felfogása figyelmen kívül hagyja a világszerte még mindig mélyszegénységben élő több százmillió ember sorsát.
A kínai hatóságok dömpingellenes vizsgálatot indítottak az európai konyakimporttal kapcsolatban, válaszul arra, hogy az Európai Unió ideiglenes vámokat vetett ki a kínai elektromos járművekre.
A mainstream közgazdasági gondolkodásban bekövetkező paradigmaváltások általában új válaszokat igénylő válságokat kísérnek, mint ahogy az történt például a stagfláció – alacsony növekedéssel és magas inflációval – jellemzett időszak után, amely a fejlett gazdaságokat sújtotta az 1970-es években. Ez ismét bekövetkezhet, mivel a liberális demokráciák azzal szembesülnek, hogy a közvélemény bizalmatlan azzal kapcsolatban, hogy képesek-e szolgálni a polgárokat és kezelni a jövőnket fenyegető számos válságot, kezdve a klímaváltozástól az elviselhetetlen egyenlőtlenségeken át a súlyos globális konfliktusokig.
A globalizáció haszna és hátrányai éles viták tárgya manapság. Nem csak a járvány, de a politikai konfliktusok és a szegényebb országok és társadalmi csoportok kiábrándulása is visszafordították a folyamatot. A kölcsönös függőségek miatt a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok megszakadása az egyszerűsített bírálatok és alternatívajavaslatok által előre nem látott zavarokat okozhat. Ezeket a kérdéseket vitatták meg az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kutatási szemináriumán Luxembourgban, regionális intézmények, az IMF és kutatók részvételével.
Miközben botrányok, kultúrharcok és a demokráciára leselkedő fenyegetések uralják a címlapokat, az idei szuperválasztási év legnagyobb kérdései végső soron a gazdaságpolitikát érintik. Elvégre is az antidemokratikus populista autoriter tendenciák erősödését is egy elhibázott gazdasági ideológia okozta.
Az USA és Kína közötti vitás kérdésekre általában úgy gondolunk, mint a két ország közötti éles különbségek elkerülhetetlen következményére. Az Egyesült Államok teljesen kapitalista piacgazdasággal rendelkezik, míg a kínai kormányzat erős kézzel irányítja a gazdaságot. Minden hibája ellenére az USA egy demokrácia, míg Kínában egypárti rendszer működik, amely nem tűri a politikai kihívásokat. Bár az USA továbbra is a világ legfőbb hatalmának számít, Kína növekvő gazdasági és geopolitikai ereje az amerikai hegemóniát fenyegeti. Mindeközben az is kijelenthető, hogy számos amerikai-kínai konfliktus abból ered, hogy egyre több dologban látni közös vonásokat a két ország között.
A világ elsőszámú gazdasági kockázata geopolitikai - jelentette ki Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hétfőn, kiemelve "a háború visszatérését a világba és Európába".
Kínába utazik Szijjártó Péter, a külügyminiszter, Facebook posztjában kiemelte: új világrend van kialakulóban, és komoly a veszélye annak, hogy a világ újra blokkokra fog osztódni.
Kedden három neves hazai szakértő vitatkozott a kínai Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative - BRI) jubileumának alkalmából. A szakértők egy része úgy látja, hogy a projekt a teljes "afro-ázsiai térség újrakábelezésére" szolgál, de Kína alapvetően "nem képes a berögzült nemzetközi rendszert átalakítani." Összesen öt témakörben feszegették a a BRI eddigi eredményeit és lehetséges jövőjét.
Európa attól tart, hogy a két legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok és Kína kereszttüzébe kerül. Az Európai Unió saját gazdasági biztonsági stratégiájának kialakításával igyekszik autonómiáját megerősíteni, és ezzel a Washington és Peking által hozott döntésekre való reagálásról való elmozdulást jelzi. Az EU felismerve az ellátási lánc megszakadásait és az ukrajnaihoz hasonló konfliktusokat követően az autokráciától való túlzott függés kockázatait, igyekszik csökkenteni ezeket a sebezhetőségeket. Ursula von der Leyen EB-elnök már a júniusi uniós csúcs előtt bemutatja a válaszcsapás részleteit, ami nem sok jót ígér az Orbán Viktor-féle magyar kormány kínai tőkére építő terveinek.
A Corvinus egyetem “Változásvezetés gyakorlata: vállalatvezetői tapasztalatok” előadássorozata keretein belül beszélt Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója előadása során többek között a minket váratlanul érő energiaválság hatásaira, az erre adott gazdaságpolitikai reakciókra és az orosz-ukrán háború geopolitikai következményeire, a kialakult kétpólusú világrendre is kitért. Hernádi több ponton is hangsúlyozta az azzal kapcsolatos problémákat, hogy a hosszú távú gazdasági ésszerűséget felváltották a rövid távú politikai érdekek, egy olyan környezetben pedig, ahol az ellátásbiztonság és a geopolitika a meghatározó erők, a korábban mindenki által rendkívül fontosnak tartott klímavédelem is a háttérbe szorult, ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak.
A Nemzetközi Valutaalap friss elemzése szerint a gazdasági integráció felbomlása nagyon lehúzza a globális növekedési kilátásokat. Az IMF szerint mindez a szegényebbek helyzetének romlását hozhatja.
Az elmúlt 30 évben - talán a közhiedelemmel ellentétben - a világon jelentősen igazságosabbá vált a jövedelemeloszlás - derül ki Branko Milanovic közelmúltban megjelent átfogó tanulmányából. A neves közgazdász elefántábrájának ormánya nem konyul le, mert a világszintű intenzív elmozdulást leginkább Kína húzta felfelé. A leggazdagabbak továbbra is egyre gazdagabbak a fejlett világban, és Magyarországon is alig látszik a szegényebb rétegek felzárkózása.
A Kereskedelmi Világszervezet pénteken kimondta, hogy a Donald Trump elnök által az acél- és alumíniumimportra kivetett amerikai vámok ellentétesek a globális kereskedelmi szabályokkal, írja a Reuters.
A vártnál magasabb inflációs adat kedden alaposan megijesztette a befektetőket, a tengerentúli tőzsdéken több mint két éve nem látott eladási hullám söpört végig. A kamatemelési és inflációs kilátásokkal kapcsolatban azóta több neves guru is elmondta a véleményét, most az egykoron Soros György alatt, a Quantum alap portfóliómenedzsereként dolgozó veterán sztárbefektető Stanley Druckenmiller osztotta meg vélekedését a globális gazdaság és a részvénypiac kilátásaival kapcsolatban.
Az utóbbi két-három évben a közbeszéd szerves részévé váltak a globális értékláncok megszakadásáról és a kereskedelem akadozásáról szóló diskurzusok. Előbb a járvány okozta lezárások miatt akadozott a nemzetközi kereskedelem, majd az Ever Given hajó Szuezi-csatornában való elakadása, az idei évben pedig az orosz-ukrán konfliktus okozott hasonló ellátási problémákat szinte a világ minden táján. Az utóbbi időben az amerikai házelnök Tajvanba látogatása borzolta fel a kedélyeket, melynek következményeket pattanásig feszült a helyzet Tajvan (Kínai Köztársaság) és a kontinentális Kína (Kínai Népköztársaság) között. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy miért van kiemelkedően fontos szerepük a globális értékláncok a gazdaságok működésében, és milyen következményekkel járna, ha a konfliktus következtében korlátozások alá kerülne a Tajvani külkereskedelem.
Több probléma is felmerült.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Jellemzően 30-60 km/h-s lökésekre számíthatunk.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Fájdalmas fejlemény lehet ez Kijevnek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
