A Nyugat arra vonatkozó felhívásai, hogy az atomhatalom Oroszországot stratégiailag le kell győzni, határtalan kalandorságról tanúskodnak, és senki sem garantálja, hogy a kockázat növekedése esetén a Nyugat nem fog atomfegyvereket bevetni - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub ülésén.
„Szankcióinkkal Oroszország bevételi forrásait akarjuk csökkenteni, különösen az energiaágazatban"- fogalmazott október 23-án Brüsszelben Didier Reynders igazságügyi biztos. A magasztos cél és logika ellenére is protestálni vagyok kénytelen, ugyanis a politikus érvrendszere csak a 2022 februári ukrajnai invázió óta a szankciós politika. Ne feledjük, az EU kommunikációja ennél régebb óta deklarálta, hogy Európa „elhagyja” energia-mátrixából a fosszilis (szén alapú) forrásokat, azaz leválik az oroszok által nyújtott fölgázról és kőolajról. Írásommal új szempontokat kívánok behozni a diskurzusba, közelíteni az eddigi elemzési síkokat és sajátos keretben elhelyezni múltat és jövőt, javaslatot téve az új európai biztonsági architektúra egyik alapvető elemére; remélve, hogy mindez további termékeny gondolkozásra sarkallja a téma iránt fogékony közvéleményt.
Kurahovétól délkeletre továbbra is megállíthatatlan az orosz haderő, mostani, közel 3 kilométeres előretörésük pedig 8 falu védelmét veszélyezteti – derült ki friss harctéri felvételekből. Visszavárják és megbocsátanak azoknak a katonáknak, akik engedély nélkül hagyták el a szolgálati helyüket, vagyis dezertáltak – tette közzé egy Facebook-bejegyzésben a legendás 47. ukrán dandár. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.
A legizgalmasabb tőkepiaci sztorikkal foglalkoztunk a Portfolio Investment Day konferencián, többek között szó volt az amerikai elnökválasztásról, a globális kamatcsökkentésről, a fokozódó geopolitikai feszültségekről és a mindent elsöprő AI-őrületről. Adódnak a fontos kérdések: hogyan óvjuk a tőkénket, hogyan alakítsunk ki portfóliót, mibe tegyük a pénzünket? Mik a jó részvénysztorik a magyar tőzsdén?
Az ausztrál hírszerzés jelentése szerint Kína támogatása biztosítja Oroszország számára, hogy folytassa a háborút Ukrajna ellen. A közlemény szerint a kettős felhasználású termékek átadásán kívül gazdasági és diplomáciai támogatást is ad Moszkvának – írja a Reuters.
Az olajpiac szereplői jelentős mértékű ügyleteket kötöttek az amerikai nyersolaj határidős piacán, felkészülve arra az eshetőségre, hogy a közel-keleti feszültségek fokozódása miatt az árak akár a 100 dolláros hordónkénti szintet is elérhetik. Ez a lépés különösen az amerikai választásokat követő időszakra vonatkozik, amikor a geopolitikai bizonytalanság fokozódhat - számolt be a Bloomberg.
Megszólalt Alexander Vučić szerb elnök az amerikai elnökválasztással kapcsolatban a Happy TV-nek. Szerinte az eredmény az egész emberiség számára döntő fontosságú lesz, mivel a béke vagy a harmadik világháború felé mozdulhat el a világ – írja az orosz TASZSZ.
Romeo Brawner Jnr., Fülöp-szigetek hadseregének tábornoka szerint Pekingnek jóvátételt kellene fizetnie, mivel korábban jelentős károkat okozott több incidens alkalmával a Dél-kínai-tengeren – számolt be a South China Morning Post.
Az EU csalásellenes hivatala, az OLAF vizsgálatot indított annak feltárására, hogyan kerülhetett Oroszországból származó, szankcióval sújtott olaj az EU-ba török rebranding révén. A vizsgálat rávilágít arra, hogyan jutott több milliárd eurós bevételhez Moszkva a szankciók ellenére.
A Szabad Európa Rádió ukrán kiadása kiszivárogtatott egy dokumentumot, amelyet Oroszország még 2022 márciusában, a háború első napjaiban adott át Ukrajnának. Az orosz „béketerv” – amelyet az Institute for the Study of War (ISW) háború elemzőintézet is ismertetett – olyan feltételeket szabott a háború befejezésére, amelyeket Kijev aligha fogadhatott el.
Az ukrán vezérkar szerint Oroszország minden korábbinál nagyobb szabású offenzívával készülhet a Donbaszban, ahol már most egyre gyorsabb ütemben foglalják el a kisebb településeket. Az ukrán energetikai infrastruktúra romokban hever, nehéz tél vár Kijevre. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma jelentős észak-koreai katonai jelenlétet észlelt Oroszországban, ami újabb kérdéseket vet fel a két ország közötti együttműködés mértékéről és jellegéről. A Pentagon becslései szerint több mint tízezer észak-koreai katona tartózkodik jelenleg orosz területen, bár részvételük az ukrajnai konfliktusban egyelőre nem bizonyított.
Az Egyesült Államok és Kína között az elmúlt években egyre látványosabbá vált a versengés és ez már gyakorlatilag az összes területre kiterjedt. Az amerikai elnökválasztás során most is az egyik kiemelt témát a keleti nagyhatalommal kapcsolatos kemény lépések ígéretei jelentették, ebben talán Donald Trump republikánus elnökjelöltnek sikerült nagyobbakat mondani. A legfontosabb kérdés viszont leginkább az, hogy lesz-e összecsapás a nagyhatalmak között. Erre a kérdésre keressük a választ az elemzésünkben.
Az Európai Unió üdvözölte Maia Sandu moldovai elnök újraválasztását, elismerve a választások sikeres lebonyolítását az orosz beavatkozási kísérletek ellenére. A szavazatszámlálás végéhez közeledve Sandu jelentős előnnyel vezet kihívójával szemben – írja a Reuters.
Megkérdőjelezte a moldovai elnökválasztás eredményét egy magas rangú orosz politikus, aki szerint választási csalással nyert Maia Sandu nyugatbarát politikus, aki 2020 óta az ország elnöke - írja a Reuters.
Az orosz-ukrán háború nyomán a szankciók gazdasági és geopolitikai viták központi elemévé váltak. Ezek bonyolult és sokoldalú eszközök a geopolitikai játszmákban, és bár volt némi hatásuk Oroszországra, a hatékonyságuk nem egyértelmű. A szankciók eredményeinek javítása érdekében célirányosan kell terveznünk őket, folyamatosan fenntartani és szükség szerint módosítani őket. Továbbá bizonyítékokat kell gyűjteni a hatásosságuk alátámasztására. Fontos megjegyezni, hogy a szankciók csak egy részét képezik a megoldásnak – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Tom Keatinge, a brit Királyi Egyesített Szolgálatok Intézetének (RUSI) Pénzügyi és Biztonsági Központjának alapító igazgatója.
Rendkívül szoros választást jeleznek előre a közvélemény-kutatások az Egyesült Államokban, ez a tény pedig a világ jelentős részén komoly izgalmakat okoz. Különösen azokban a régiókban jelent ez kiemelkedően érzékeny témát, ahol Washington megkerülhetetlen geopolitikai óriás. A Közel-Kelet több területén máig az amerikai hadsereg jelenléte garantálja az alapvető biztonságot, ezért egyáltalán nem mindegy számukra, hogy a republikánus Donald Trump vagy a demokrata Kamala Harris költözhet-e be majd a Fehér Házba.