Tartósan 4 százalék körüli gazdasági növekedés, 3%-os cél körüli infláció, magabiztos költségvetési hiánycsökkentés, zsugorodó államadósság, mérsékeltebb szabad fiskális mozgástér - összefoglalóan ezt lehet kiolvasni a Pénzügyminisztérium által szombaton közzétett szokásos év végi makrogazdasági előrejelzésből.
A magyar gazdaság évek óta növekedési pályán halad, azonban a bővülés eltérően érintette az ország egyes területeit, derült ki a KSH friss kiadványából. Budapest gazdasági ereje megkérdőjelezhetetlen, de van még néhány kedvezően teljesítő megye.
Nem született új megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén. A Portfolio-t arról tájékoztatták a felek, hogy patthelyzet alakult ki a mai ülésen, így (egyelőre) a korábbi megállapodás, a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-os emelése maradt érvényben 2020-ra vonatkozóan.
Egyre kevesebb az üres álláshely Magyarországon, a csökkenés nagyrészt annak köszönhető, hogy a versenyszférában egyre kisebb problémát jelent a munkaerőhiány. A költségvetési szektor helyzete azonban továbbra is kifejezetten kedvezőtlen. Az adatok összességében azt sugallják, hogy a munkaerőhiány egyre kisebb problémát jelent Magyarországon.
Zsiday Viktor szerint nem külső okok gyengítik a forint árfolyamát, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája. A hazai kamatszint a legalacsonyabb a régióban, miközben a negatív reálkamatunk „világbajnok” lehet.
Az idei harmadik negyedévben 2,1%-kal nőtt az Egyesült Államok gazdasága a felülvizsgált adatok szerint. Az első becslés még 1,9%-os GDP-bővülést mutatott, vagyis az amerikai gazdaság jobban teljesített, mint ahogy az előzetes adatok alapján látni lehetett.
Az idei, közel 5%-os GDP-növekedés után jövőre 3% közelébe lassulhat a magyar növekedés a CIB Bank szerint. Az európai trendekhez képest ez erős növekedésnek számít majd. A bank szakértői arra számítanak, hogy az MNB lazán tarthatja a monetáris kondíciókat jövőre, habár erősödő felfelé mutató inflációs kockázatokat látnak. A laza monetáris politika miatt a forint lassú leértékelődése folytatódhat.
A jelenlegi gyors GDP-növekedés erőteljes lassulására számítanak a Magyar Tudományos Akadémia közgazdászai, elsősorban a munkaerőhiány miatt. Ezt a nézetet azonban nem minden szakértő osztja.
Változatlanul hagyhatja a monetáris kondíciókat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. Az inflációval kapcsolatos kép azonban kissé változott a szakértőkben: októberben a vártnál magasabb volt az áremelkedési ütem, a mélyben húzódó inflációs folyamatok (maginfláció) is erőteljesebbek, miközben a harmadik negyedéves kifejezetten gyors GDP-növekedési adat is robusztus belső keresletet feltételez, ami szintén magasabb inflációs pályát jelezhet. A külső, euróövezeti inflációs környezet azonban alacsony, ami lefelé húzza a hazai áremelkedési ütemet is, így az MNB várhatóan még hosszú ideig nem szigorítja a monetáris kondíciókat.
Felülmúlta az elemzői várakozásokat a magyar gazdaság növekedési üteme a harmadik negyedévben. A legtöbb szakértő felülvizsgálja jelenlegi, idei évre vonatozó prognózisát a gyors GDP-növekedés miatt.
Kitartott a magyar gazdaság lendülete a harmadik negyedévben a KSH gyorsbecslése szerint. Július és szeptember között nyers adatok alapján 5%-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, miközben a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 4,8%-os bővülést vártak. Az adat pozitív meglepetést okozott, ami beleillik az elmúlt negyedévek sorába, hiszen a GDP rendre gyorsabban nőtt, mint ahogy az elemzők előzetesen prognosztizálták.
Csak minimálisan lassulhatott a magyar gazdaság növekedési üteme a harmadik negyedévben a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint, de az sem lenne igazán meglepő, ha fennmaradt volna a növekedés korábbi negyedévekben látott magas üteme. Az elemzők 4,8%-os GDP-növekedésre számítanak a második negyedéves 4,9% után, igaz, az elmúlt negyedévekben rendszeresen gyorsabban nőtt a gazdaság, mint ahogy a szakértők várták. Termelési oldalról az ipar és a szolgáltatások járulhattak hozzá leginkább a növekedéshez, miközben az építőipar kissé lendületet vesztett. Felhasználási oldalról nézve a fogyasztás és a beruházások segíthették a növekedést. A német gazdaság lassulása, a külső környezet romlása, valamint a belső motorok csökkenő ereje (EU-források felhasználása) miatt azonban hamarosan a magyar gazdaság bővülése is lelassulhat.
A kétéves bérmegállapodás ellenére újranyitják decemberben a jövő évi minimálbéremelésről szóló tárgyalásokat, mivel a gazdasági teljesítmény a vártnál jobbnak ígérkezik - írja a Népszava.
A magyar gazdaság és társadalom fejlődési irányait, az elmúlt években tapasztalt GDP-növekedés hátterében lejátszódó folyamatokat, valamint Magyarország 2020-2025-ös nemzetközi fejlesztési stratégiáját tekintették át a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) pénteki ülésén Budapesten.
A Magyar Nemzeti Bank kiadta a szeptemberi inflációs jelentés GDP-növekedésre és inflációra vonatkozó előrejelzését. Az MNB kissé feljebb húzta az idei növekedési és inflációs prognózisát, a következő évek előrejelzéseit azonban változatlanul hagyta.
Az Európai Központi Bank mindent megtesz azért, hogy életet leheljen az euróövezeti gazdaságba, és ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint Japán. A rossz hír az, hogy az EKB legutóbbi monetáris élénkítő lépései szükségesek, de nem elégségesek a tartósan lassú növekedés és a túlságosan alacsony infláció elkerüléséhez, a jó hír viszont az, hogy az euróövezeti országok egy részének érdemi fiskális mozgástere van. Ha hajlandóak lennének összerakni egy költségvetési élénkítő csomagot, akkor jó eséllyel el lehetne kerülni az alacsony infláció és gyenge gazdasági teljesítmény időszakát. De ehhez Németországban is fordulatra lenne szükség.
A tavalyinál lassabb ütemben, de tovább nő Közép-Kelet-Európa GDP-je, az idén 3,6 százalékkal, jövőre pedig 3,2 százalékkal nőhet a térség GDP-je - derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító MTI-nek megküldött elemzéséből. Tavaly Közép-Kelet-Európa GDP-je 4,3 százalékkal nőtt.
Szezonálisan és naptári hatással igazítva 5,2%-kal nőtt a magyar gazdaság a második negyedévben - jelentette a KSH. Az adat 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előzetesen közölt. Mivel a nyers szám (4,9%) és a csak naptári hatással igazított adat (5,1%) nem változott, ezért a friss adat nem jelent meglepetést, a kis módosítás inkább technikai jellegű. A magyar gazdaság ezzel a teljesítménnyel éllovas lehet az európai növekedési rangsorban.
Zsiday Viktor szerint most kiemelten fontos, hogy miként alakulnak az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások, ugyanis ez döntheti el, hogy fennmarad a gazdasági növekedés vagy recesszió alakul ki. Zsiday hangsúlyozza, hogy a kérdés azért is nagyon fontos, mert már most is lelassult a gazdasági növekedés.