A Moody's Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet felminősítette az izlandi kormány hosszú távú kibocsátói besorolását. A minősítés A2-ről A1-re javult, a kilátás pedig pozitívról stabilra változott - írta meg a Moody's.
A spanyol gazdaság az idei évben várhatóan jelentősebb növekedést produkál, mint azt korábban prognosztizálták. A spanyol központi bank kedden közzétett előrejelzése szerint az ország gazdasági teljesítménye 2,8 százalékkal bővülhet 2023-ban, szemben a korábban várt 2,3 százalékkal.
Az elmúlt két évtizedben először fordulhat elő, hogy Kína már nem lesz a globális nyersolajkereslet motorja. Ez a helyzet új kihívások elé állítja a kereskedőket és vezetőket, akik a héten az APPEC olajkonferencián gyűltek össze Szingapúrban - számolt be a Bloomberg.
A német gazdaság lassul, az országot számos hazai és globális probléma sújtja. A vezető német blue chip-index, a DAX mégis kevesebb mint 3 százalékra van a múlt héten elért zárócsúcsától, és az egész évet tekintve is szép hozamot ért el. Hogyan lehetséges, hogy a gazdasági kihívások ellenére a DAX-nak mégis sikerült csúcsot dönteni? A Goldman Sachs szerint az ország saját "csodálatos hetesében" kell keresni a magyarázatot.
A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adatai szerint Nagy-Britannia gazdasági teljesítménye stagnált az előző hónaphoz képest. Az elemzők 0,2 százalékos bővülést vártak.
Idén ősszel nem várható évközi nyugdíjemelés, mivel az idei évi várható infláció (3,7%) alacsonyabb, mint az év eleji nyugdíjemelés mértéke (6%) volt - írja laptársunk, a Pénzcentrum. A novemberi nyugdíjemelés ugyanis nem jár minden évben automatikusan, hiába szokhattak hozzá a korábbi években a magyar nyugdíjasok, hogy év közben, de legalább novemberben korrigálni kellett a nyugdíjakat.
Miközben a csapból is az európai gazdaság gyengélkedése folyik, Spanyolország olyan növekedési számokat produkál, amelyek még válságoktól mentes időben is jónak számítanának, nemhogy az energiaválság, az infláció, a magas kamatok és a globális lassulás éveiben. A magas növekedés ráadásul kifejezetten egészséges szerkezetben, relatíve jó egyensúlyi mutatók mellett valósul meg. Európa negyedik legnagyobb gazdasága jó eredményeit leginkább annak köszönheti, hogy profitál az európai fogyasztás átalakuló szerkezetéből: a turizmus sosem pörgött ennyire Európában, és ennek Spanyolország az egyik legnagyobb nyertese. A növekedési sikersztori láttán érthetetlennek tűnik, hogy a helyi lakosok miért pont most üzentek hadat a turistáknak, hiszen a külföldiek elriasztásával saját fejlődési kilátásaikat rombolják. Pedig fejlődni még van hova, és ez – más tényezőkkel együtt – azért erősen árnyalja az ország gazdaságáról alkotott pozitív képet.
Az európai inflációs adatok már kedvezők, de a lakossági fogyasztás jelentősen visszaesett, a német gazdaság szenvedése miatt pedig nő a nyomás az Európai Központi Bankon, hogy a beárazott szeptemberi és decemberi vágások mellett egy külön kamatcsökkentést is végrehajtson.
Bod Péter Ákos szerint Magyarország gazdasága alulteljesít a térség többi országához képest, gyenge valutával, magas inflációval és alacsony fogyasztással, miközben az erőltetett iparosítás és növekedési modell nem hozza a várt eredményeket. Emellett a multik kiszorítása és az alacsony szociális kiadások tovább rontják a gazdaság versenyképességét.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal zsugorodott az előző negyedévhez képest. A visszaesés mértéke megegyezik a július végén közölt előzetes adattal, a mai, bővített adatközléssel már azt is láthatjuk, hogy hol teljesített igazán gyengén a magyar gazdaság.
Európa gazdasági kilátásai nagyon bonyolultak, egy dolog viszont biztos: ha minden így marad, ahogy most van, az senkinek nem jó. A kulcs a bérdinamika: a bérek jelentős mértékben nőnek, ami makrogazdasági szempontból nem jó, hiszen fokozza az inflációs aggodalmakat, miközben az áremelkedés mértéke még mindig messze a jegybanki cél felett jár (különösen igaz ez a maginflációra). Ám ha a bérdinamika túlságosan lelassul, akkor az áhított növekedésről mondhatnak le az európaiak, ami szintén kedvezőtlen következmény. Nehéz döntések előtt áll az Európai Központi Bank: milyen ütemben kell csökkenteni a kamatokat ahhoz, hogy az infláció ne pattanjon vissza, de az épp éledező növekedés előtt időben felszámolják az akadályokat. Ezekről a kilátásokról kérdeztünk eurózónával foglalkozó nyugati közgazdászokat.
Az idei második negyedévben 0,5 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben ugyanúgy, mint az első negyedévben. A szervezet tagországai közül 28-ban áll rendelkezésre második negyedéves GDP-adat, ebből Magyarországé a negyedik legkisebb.
Csak négy uniós tagállamban esett vissza az idei második negyedévben a gazdaság az első negyedévhez képest, és az egyik közülük Magyarország volt (-0,2%), Németországgal párhuzamosan (-0,1%) – derült ki az Eurostat ma közzétett adatbázisából, amely a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokat közölte öt tagállam kivételével. Ezzel együtt az éves növekedési adat rangsorában Magyarország (1,3%) a középmezőnybe tartozik.
A várt 2,8% helyett 3,2%-kal nőtt éves szinten a lengyel GDP az idei második negyedévben, a negyedéves bővülés üteme pedig szokatlanul gyors, 1,5%-os volt az első negyedévben mért 0,8% után – tette közzé ma az előzetes adatokat a lengyel statisztikai hivatal (GUS).
Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.
A magyar gazdaság középtávú növekedési lehetőségeit alapjaiban határozza meg a termelékenység javulása, amelynek meghatározó tényezője a digitális technológiák integrációja. Bizakodásra ad okot, hogy a becslések szerint a digitalizáció fejlődő szakaszában lévő országok kétszer akkora termelékenység-növekedést tudnak elérni ugyanakkora erőfeszítéssel, mint a már fejlettebb országok. Habár a hazai kkv-szektor termelékenysége továbbra is nagymértékben elmarad a nagyvállalatokétól, azonban az utóbbi években az alapvető üzleti szoftverek használata dinamikusan nőtt, ami a dualitás oldódásának irányába hat. A vállalati digitalizáció folytatódása a termelékenység növekedésén keresztül hozzájárul a magasabb potenciális GDP-növekedés eléréséhez.
Idén 1,8-2,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, jövőre pedig a 3,5 százalékos növekedés mindenképpen elérhető - mondta a pénzügyminiszter szerdán a TV2 Mokka című műsorában. A 2024-es növekedési előrejelzés sávja alapvetően új információ a kormány részéről, és minden korábbinál pesszimistább prognózis. Úgy tűnik, a kormány már lemondott az idei 2,5%-os növekedési céljáról.
A várakozásoktól jelentősen elmaradó második negyedéves GDP-adat után az elemzők többsége nem látja reálisnak, hogy az idén 2,5%-os gazdasági növekedést produkáljon a magyar gazdaság. A friss adat a monetáris politikára és a kötségvetési hiányra is kihathat.
A második negyedévben a magyar gazdaság negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott. Az éves összevetésben számolt GDP-bővülés (a kiigazítatlan adatok szerint) 1,5 százalékos volt. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos, a tavalyi második negyedévhez képest pedig 2,3 százalékos lendületet produkál a gazdaság, vagyis a valóság jócskán alulmúlta a várakozásokat.
Ellentmondásos folyamatok zajlanak a magyar gazdaságban a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. A GDP-növekedés meghaladhatta a 2%-ot (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ez azonban nagyrészt a bázishatás eredménye, ugyanis a tavalyi recessziós időszakban április és június között mérték a legnagyobb visszaesést. A kormány lassabb, 1,5-2% közötti növekedést vár. Ennek tükrében pedig már nem meglepő, hogy az idei év első három hónapjához képest gyengén teljesíthetett a magyar gazdaság, a kabinet várakozása stagnáló negyedéves GDP-adattal konzisztens.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
