Olaszország elegendő földgázt tárolt be, és megfelelő forrásokkal is rendelkezik, hogy átvészelhesse a telet, a gondot az ár jelenti - jelentette ki vasárnap Roberto Cingolani olasz energiaügyi miniszter a Rai 3 közszolgálati televíziónak nyilatkozva.
Osztrák szabályozási problémákra hivatkozva az orosz állami irányítás alatt álló Gazprom szombaton felfüggesztette az Olaszországba irányuló földgázszállításokat, súlyosbítva az európai energiaválsággal kapcsolatos kilátásokat – írja a Bloomberg.
A háború kitörése óta egyre inkább igyekszik magát függetleníteni Európa az orosz energiaellátástól, a szakciók életbe lépésével drasztikus mértékben csökken az orosz export a kontinensre - az agresszióra adott uniós válaszreakciók egyik fő oka az a feltételezés volt, hogy Oroszország nem engedheti meg magának, hogy gázexportja ilyen nagy mértékben csökkenjen. De mi történik az Európába már nem érkező, hatalmas mennyiségű földgázzal?
Arra a kérdésre, hogy a Török Áramlat milyen szerepet játszik jelenleg Magyarország gázellátásában, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter meglepő jelzést tett a mai Kormányinfón.
A hét elején robbanások rázhatták meg az Oroszországot Németországgal összekötő mindkét tenger alatti gázvezetéket, az Északi Áramlat 1-et és 2-t, minek következtében jelenleg is szivárog a földgáz a Balti-tengerbe. A jelek arra mutatnak, hogy szándékos akció, vagyis szabotázs történhetett. A robbantásokra nemzetközi vizeken került sor, így közvetlen támadás egyetlen országot sem ért, és a leginkább érintett Dánia és Svédország hangsúlyozta is, hogy nem terveznek katonai választ. A leginkább észszerű magyarázat az orosz szabotázs lehet, de kétséges, hogy valaha is kiderül, mi történt valójában.
Oroszország az "Ukrajna európai szövetségeseihez" vezető utolsó gázvezeték elvágásával fenyeget, miközben a hét hónapja tartó inváziója során elszenvedett katonai kudarcok közepette ukrán területek annektálására készül.
Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.
A létesítési engedély után "fel tudjuk pörgetni" a paksi atomerőmű bővítésének munkálatait - mondta Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A Uniper, Németország legnagyobb orosz gázimportőre a múlt héten közölte, hogy a kormány irányító többséget szerezhet a vállalatban, ami előkészíti az utat a cég teljes államosításához. Két, az ügyet jól ismerő forrás kedden azt mondta, Berlin számára világossá vált, hogy az ország legnagyobb gázimportőrének instabil helyzete az állam erejét, garanciáit és pénzügyi támogatását igényli - írja a Reuters.
Az egykori volt szovjet tagköztársaság Moldova hét vállalatot választott ki, hogy a jövő hónaptól biztosítsa a gázellátást, ha az orosz Gazpromtól származó szállítás megszakadna - írta meg a Reuters.
Nagy mértékben csökkent az orosz Gazprom földgázexportja a Független Államok Közösségéhez (CIS) nem tartozó országok felé, emellett az olajipari óriás vezérigazgató-helyettese is megszólalt az európai exporttilalom kapcsán.
Oroszország energiabevételei augusztusban több mint egy éves mélypontra csökkentek, mivel az Ukrajnával kapcsolatos nyugati szankciók arra késztették a Kremlt, hogy kedvezményes áron adjon el olajat és szorítsa vissza az Európába irányuló gázáramlást - írja a Bloomberg.
A Kreml szóvivője nemrég az általánosan véltnél kisebb jelentőségűnek tulajdonította a kieső európai gázeladások hatását az orosz gazdaságra, mondván, hogy más országok is hajlandóak orosz energiát vásárolni.
Az elmúlt másfél hét az eddig tapasztaltaknál is nagyobb bizonytalanságban telt az energiapiacon, miután a Gazprom leállította az Északi Áramlat 1 vezetéken az Európába irányuló gázszállítást. A gáz ára egy közel 35 százalékos sávban mozgott. Péntek délután már 200 euró alatt is volt a jegyzés, a bravúr azonban nem jött össze, így 200 euró fölött zárt a gáz, ehhez képest hétfőn már 200 euró alatti volt a zárás.
A Kreml hétfőn kijelentette, hogy nem tudja megjósolni, hogy milyen következményekkel jár az orosz gáz Európába történő szállítására az ukrán Naftogaz által kezdeményezett új választottbírósági eljárás - írta meg a Reuters.
Energiaválság alakult ki Európában, miután a gáz és az áram ára a korábbi évek átlagának sokszorosára emelkedett, az idei tél pedig már nem csak az elszálló árakról, hanem arról is szól, vajon lesz-e elég áram és gáz a vállalkozások és a háztartások ellátására. Ilyen környezetben minden ország drasztikus lépéseket tesz az ellátásbiztonság növelésére, így vannak ezzel a horvátok is, ahol Davor Filipovic gazdasági miniszter tegnap bejelentette, hogy az energiaellátás-biztonság érdekében az állam betiltja a Horvátországban kitermelt gáz exportját. Az ügynek politikai színezete is van, Filipovic ugyanis azt is kiemelte, hogy a több mint 50 milliárd forintnyi veszteséggel járó csalással botrányba keveredett Mol-leányvállalat, az INA vezetősége már nem élvezi a zágrábi kormány támogatását. Megnéztük, hogyan hat a horvát gázpiaci korlátozás a Molra.
Mozgalmas napokon van túl az európai gázpiac, a Gazprom pénteki bejelentését követően hétfőn nagyot emelkedett, kedden azonban az uniós ársapka hírére csökkenésnek indult a gáz ára, az áresés pedig szerdán is folytatódott, és ma reggel is lejjebb kerültek a jegyzések, annak ellenére, hogy tegnap Vlagyimir Putyin kijelentette, nincs értelme az ársapka bevezetésének az orosz gázra, mivel Moszkva nem viselné el az árkorlátot, ennek következtében pedig nem szállítanának gázt Európába.
Oroszország bármikor újra tudná indítani a gázszállítást az Északi Áramlat vezetéken, ha akarná, a műszaki hibára való hivatkozás csupán „színjáték” – mondta Olaf Scholz német kancellár a Bloomberg szerint. Németország vezetője úgy véli, hogy az orosz vezetés csupán zsarolja Európát.