Már most is több, mint egyéves csúcson, 50 euró/MWh közelében jár az Európában irányadó TTF gázár az ukrán tranzit leállása és a hideg idő miatt, de a Goldman Sachs mai előrejelzése szerint innen még jelentős további drágulás várható a következő hónapokban. Ha ez tényleg így lenne, az elkezdene fájni Magyarországnak is pénzügyileg a rezsicsökkentési rendszer miatt, és közben a forintra nehezedő leértékelődési nyomást is fokozná.
Köszönöm Mellár Tamásnak a részletes reagálást a Portfolio 2024. december 27-én megjelent írásom első szakaszára. Válaszomban visszatérek azokra az érvekre, amely alapján Mellár Tamás továbbra is fenntartja, hogy a magyar gazdaság "közel áll egy nagyságát és súlyosságát tekintve a göröghöz mérhető válsághoz”.
Az év első kereskedési napján az olajárak jelentős emelkedést mutattak, amit a befektetők Kína gazdasági kilátásaival kapcsolatos optimizmusa táplált. A piac pozitívan reagált Hszi Csin-ping kínai elnök ígéretére, miszerint az ország proaktívabb gazdaságpolitikát fog folytatni a növekedés érdekében.
Surányi György korábbi MNB-elnök a 2024. december 27-ei cikkében komoly kritikával illette egy korábbi kijelentésemet, amelyet az ATV-nek adott interjúmban tettem. A korábbi jegybankelnök szerint hibát követtem el, amikor a magyar gazdasági helyzetet a korábbi (2009-14-es) görög válsághoz hasonlítottam. A következőket írta nekem címezve: „Nem szerencsés olyan kijelentéseket tenni, amelyek hamisak, megalapozatlanok, a tényeket figyelmen kívül hagyják, és amelyek a magyar gazdaságpolitika iránt egyébként is fennálló bizalomhiányt még tovább mélyítik.” Surányi kritikájára megpróbálok röviden, távirati stílusban, pontokba szedve válaszolni.
Európában minden ország költségvetése szenved, Magyarország viszont csökkentette idén a deficitet, és több fontos célt is elért - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatóját kérdeztük a magyar gazdaság idei évéről, a jövő évi kilátásokról, Magyarország strukturális kihívásairól, az euró-forint árfolyam mozgásáról, a költségvetés helyzetéről, a gazdaságpolitikai irányítás átalakításáról, a vendégmunkás-szabályozás módosításáról, az orosz-ukrán háború lehetséges kimenetéről, valamint az új amerikai adminisztráció hivatalba lépésének rövid és hosszú távú következményeiről. Aggasztónak nevezte, hogy nem látni azt a német stratégiát, ami az ipar hanyatló helyzetét kezelné. A magyar kormány megítélése szerint az innen érkező kihívásra diverzifikációval érdemes válaszolni, ez pedig összefügg a konnektivitás alapú stratégiával. Ezzel összefüggésben kijelentette: jövőre már működés közben láthatjuk az új magyar gazdaságpolitikát. Előrevetítette azt is: a háború lezárása egy valódi fordítókorongként tud működni.
Az idén a magyar gazdaság minden év eleji várakozást mélyen alulmúlóan teljesített. Az éves GDP-növekedés nem éri el az 1 százalékot, és az év során még technikai recesszióba is süllyedtünk. A 2024-es év eredményei figyelmeztetnek: a magyar gazdaság egészen más környezetben működik most, mint a Covid előtt, ezért nehezített pályán kell a gazdaságnak élénkülnie jövőre.
Az elmúlt héten az amerikai és európai piacok vegyes teljesítményt mutattak, miközben a forint erősödni tudott az illikvid kereskedési környezetben. Az amerikai részvényindexek pénteken visszaestek, de a heti eredményeket a Mikulás-rali iránti várakozások javították. Az új év első hete számos fontos makrogazdasági adatot hoz, beleértve a beszerzési menedzserindexeket és a foglalkoztatási statisztikákat, melyek várhatóan jelentős piaci mozgásokat generálnak.
Az idei év során egyszerre kellett az infláció és a növekedés miatt aggódni, de végül minden jól alakult. A Fed által követett PCE infláció 2% közelébe csökkent, miközben a növekedés is 2,5% felett maradt, a munkaerőpiac pedig nincs rossz állapotban. A jegybanknak tehát sikerült az, amire sokan még csak álmukba sem gondoltak volna: anélkül sikerült lecsökkenteni az inflációt, hogy az amerikai gazdaság recesszióba került volna. 2025 azonban szintén kihívásokkal teli év lesz és a jegybankot is számos meglepetés érheti.
A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.
A japán kormány pénteken elfogadta az áprilissal kezdődő 2025-ös költségvetési évre szóló 730 milliárd dolláros költségvetési tervezetet, amiből rekordösszeget, 55 milliárd dollárt fordítanak védelmi célokra.
A magyar gazdaság szerencsére nem közelít a görög csőd állapotához, mert a pénzügyi válság Görögországához képest lényegesen jobb egyensúlyi állapotban van. Ugyanakkor a külső és belső sokkok, a prociklikus gazdaságpolitika az elmúlt években lemaradó pályát hozott Magyarországnak. Írásomban áttekintem a magyar gazdaság elmúlt éveit, bemutatva a pályát, amely zsákutcának bizonyult.
2024 a kínai lassulás és a gazdaságpolitikai tehetetlenség éve volt. Hiába próbálkozott a jegybank minden eszközzel, egyelőre nem látjuk a kínai fellendülést, ráadásul az ország vezetése valamiért tartózkodik a nagy fiskális lazítástól. Pedig ezek fontos kérdések befektetőként is, mivel egy jól kifundált kínai lazítás az árupiacokon és a részvénypiacokon is óriási trendeket indíthat el.
Az indiai gazdaság növekedése várhatóan lassulni fog a következő pénzügyi évben, a kormány előrejelzése szerint. A pénzügyminisztérium havi gazdasági jelentése szerint India a 2024/25-ös pénzügyi évben várhatóan 6,5% körüli növekedést ér el. Ez az érték a korábban prognosztizált 6,5-7%-os sáv alsó határához közelít, ami a globális gazdasági környezet kihívásaira vezethető vissza.
Az amerikai elnökválasztás minden évben jelentős hatással van a piacokra, de a 2024-es novemberi eseményt kivételes várakozás övezte. A befektetők már Trump győzelmét megelőzően elkezdték árazni a republikánus jelölt esélyeit, amelyek szeptember közepétől egyre markánsabban emelkedtek. Miután Trump novemberben megnyerte az elnökválasztást, a tőzsdéken valóságos eufóriát láthattunk, a mozgások pedig a Covid-időszak utáni bikapiac legszebb napjaira emlékeztették a befektetőket. Nem túlzás azt állítani, hogy győzelmével Trump valósággal berobbantotta a piacokat, de vajon jövőre is kitart a Trump-trade lendülete?
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) új beszállító-fejlesztési programot indít a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatására. A program célja, hogy elősegítse a magyar KKV-k integrációját a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok beszállítói láncaiba. Farkas Gábor, a VOSZ Pénzügyi Szekciójának elnöke és a Beszállító-fejlesztési Program egyik vezető felelőse a Portfolio-nak elmondta, hogy a program várhatóan jelentős szerepet játszhat a hazai KKV-k versenyképességének növelésében és a magyar gazdaság erősítésében azáltal, hogy elősegíti a kisebb vállalkozások bekapcsolódását a nemzetközi értékláncokba.
