Zsiday Viktor portfóliómenedszer szerint a forint gyengítésére építő gazdaságpolitikai zsákutca, és amennyiben nem tesz a gazdaságpolitika határozott lépéseket a forint hitelességvesztésének megállításában, a gazdaság átáll euróra - azaz az euróbevezetés spontán megtörténik - írja blogján.
Szerda reggel kezdetét vette az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatása a Parlamentben. A Gazdasági Bizottságban Szijjártó Péter után Nagy Márton közvetkezik. Már a meghallgatás elején eldőlt: Nagy Mártonnak saját tárcája lesz, három államtitkárral. Egyikük Fónagy János, aki régóta a kormányban dolgozik államtitkárként (most miniszterhelyettes lesz és parlamenti államtitkár), a másik két államtitkár eddig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott. Nagy Márton szerint a kormány célja a fenntartható gazdasági növekedés, és a fenntartható felzárkózás. Ennek egy sor alapfeltétele van, például az önálló gazdaságpolitika (euró nélkül), az önellátás (élelmiszer és energia területén), és mindezek nyomán elérhető szerinte a 3,5%-os növekedési többlet a magyar gazdaságból az EU-átlaghoz képest. Az sem kizárt, hogy újabb termékek esetében jön árstop, amiket a lehető legtovább fenn kell tartani. Később a miniszterjelölt a Költségvetési Bizottságban beszélt arról, hogy mire építené a fejlesztő államot a kormány és ehhez milyen forrásokat rendelnek. Hangsúlyozta: véget ért az alacsony kamatok korszaka, de közben úgy vélekedett, hogy még messze nincsenek a magyarok túlzottan eladósodva. A bankrendszer konszolidációja bár folyamatos, még mindig nem végleges - fogalmazott Orbán Viktor korábbi gazdaságpolitikai tanácsadója, aki szerint 4-5 nagybank elég lenne idehaza.
Nem sok ideje lesz az ünneplésre a kétharmados parlamenti többséget nyerő, hamarosan felálló ötödik Orbán-kormánynak a vasárnapi választások után, hiszen máris komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. Kordában kellene tartani az inflációt, stabilizálni a forintárfolyamot, kezelni a költségvetési kockázatokat és helyezkedni a háborús geopolitikai helyzetben. Tíz pontban szedtük össze a kormány előtt álló rövid távú kihívásokat.
Múlt időben beszélt Joe Biden 2000 milliárd dolláros szociális és klímavédelmi csomagjáról a Fehér Ház vezető gazdasági tanácsadója, miután a demokrata szenátorok között sem mindenki támogatja azt. Ennek ellenére a főközgazdász úgy látja, alacsonyabb összegben még átmehet a módosított program.
Igazságosabb szja-rendszert, európai minimálbért és az euró bevezetésének elindítását ígérik az ellenzéki pártok választási győzelmük esetén - derült ki keddi sajtótájékoztatójukon. Egyelőre kevés konkrétum hangzott el a tervezett intézkedésekről, átfogó gazdaságpolitikai programnak túlzás lenne nevezni ezt, de legalább már körvonalazódnak intézkedések.
Az egyik legnagyobb török vállalkozói szervezet szerint véget kell vetni a kormányzat unortodox politikájának és vissza kell térni a közgvazdaságtan alapjaihoz – írja a Bloomberg. A Tusiad ezzel nyíltan szembeszállt Erdogan elnök gazdaságpolitikájával.
Az idei évben a pandémia világgazdasági folyamatokra gyakorolt hatásának következtében számos új kockázat és kihívás jelent meg mind a nemzetközi, mind a hazai ingatlanpiacon. Hogy melyek a legnagyobb kihívások az ingatlanpiac előtt, mit várhatunk 2022 után a gazdaságpolitikától és hogy a 2020-as sosem látott gazdasági visszaesés utáni extrém felpattanás következtében elszabadult nyersanyag- és energiahordozóárakkal mit lehet kezdeni, arról a Portfolio Property Awards 2021 konferencián beszéltek a szakértők.
A Prima Primissima Alapítvány közzétette idei Primáit, akik közül kikerülnek az idei Prima Primissima díjasok. Külön öröm számunkra, hogy kollégánk, Madár István a magyar sajtó kategóriában a 2021-es év egyik Primája lett Borbás Mária és Rónai Egon mellett.
A korábbi kritika után legújabb cikkében arról írt Matolcsy György, hogyan lehetett volna sikeresebb a magyar gazdaságpolitika. Az MNB elnöke szerint ha nincsenek az utóbbi évek gazdaságpolitikai hibái, akkor Magyarország elérhette volna 1936-os fejlettségi csúcsát.
2021 második felében már kötelező tervezni a 2020-as évtized gazdasági felzárkózásának vízióját, gazdaságpolitikáját, valamint az állami intézmények szerkezetét és együttműködését. Egyre nagyobb egy új és erős pénzügyi válság valószínűsége a világgazdaságban – írta legfrissebb cikkében Matolcsy György a Magyar Nemzetben.
Százmilliárdos pályázati támogatási programok indulnak a következő hónapokban a továbbra is patrióta gazdaságpolitika jegyében, amelyek egyúttal a digitalizációs, innovációs és versenyképesség erősítési céloknak is megfelelnek és amelyek forrásai még 2022 első negyedéve előtt a gazdaságba kerülhetnek – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára rámutatott, hogy idén a rendszerváltás óta legmagasabb gazdasági növekedés várható, amelyben fontos szerepe van az elmúlt egy évben meghozott több mint ezermilliárd forintnyi beruházásösztönző támogatásnak. A következő időszak beruházásaiban pedig fontos szerepe lesz annak a közel 600 milliárd forintnyi GINOP Plusz pályázati forrásnak is, amelyről számos részletet és fontos újítást is megosztott az államtitkár és amelyekben az eligazodást segíti a kormány megújult vállalkozási információs portálja, a Vali is. Jó hír a cégeknek, hogy több ok miatt 45-60 napra rövidülhet a pályázatok elbírálási folyamata, ami után akár napokkal is hozzájuthat a cég az elnyert forrás akár 100 százalékához, és közben egy nagy felnőttképzési támogatási program is indul, amely a gazdaság igényeire rugalmasan reagáló képzési rendszerhez is hozzájárul.
A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.
Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy gazdasági válságok jönnek-mennek. A Covid-válság (2020-2021) csak egy a sorban. Nem is olyan régen még a nagy pénzügyi válsággal (2008-2009), illetve az elhúzódó európai adósságválsággal küszködtünk (2011-2012). Az 1990-es évtizedben a rendszerváltás gazdasági sokkja okozott mélyrepülést. A nyolcvanas években is elég sokat prüszkölt a magyar gazdaság, és többször is (1980-ban, 1985-ben és 1988-ban is) elakadt a növekedés – alapvetően az 1970-es évek energiaválságának hazai utórengései miatt. Valószínűleg nem kell sokat várni a következő válságra sem, bár ma még rejtély, hogy az milyen természetű lesz.
Hét területre koncentrál a kormányzati gazdaságpolitika annak érdekében, hogy mérsékelje a koronavírus-járvány negatív hatásait és gyors fejlődési pályára állítsa a gazdaságot - mondta el a Világgazdaságnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.
Tizenkét ország - köztük Dél-Korea, Franciaország, Olaszország, Kanada, Németország és Nagy-Britannia - külügyminiszterei ígértek összehangolt fellépést az új koronavírussal szemben, hogy mérsékeljék annak hatását a globális gazdaságra - számolt be a szöuli külügyminisztérium szombaton.
Az elmúlt hetekben rendkívül éles vita alakult ki a közgazdászok között: Kell-e helikopterpénz? Milyen a jó Kurzarbeit? Milyen piactisztító hatása van a mostani helyzetnek? Joggal kérdezheti az Olvasó, hogy miért merülnek fel egyáltalán ezek a kérdések. Ha az orvostudományban nagyon sok betegségre megvan a gyógyszer, akkor a közgazdaságtanban miért nincs? Nos, a helyzet a közgazdaságtanban is hasonló, mint az egészségügyben: valami újjal állunk szemben.
A globális vírusjárvány következtében a hazai és a nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban találkozni azzal a gondolattal, hogy a járvány után már semmi sem lesz úgy, mint a járvány előtt. És - talán meglepő módon - az írások legtöbbször nem arról szólnak, hogy a jövőben milyen közegészségügyi és hatósági intézkedések és járvány-megelőző nemzetközi megállapodások lesznek szükségesek, hanem arról, hogy (1) a gazdaság és a társadalom milyen módon tud most kikerülni a koronavírus által okozott válságból, és hogy (2) a normalizációt követően milyen új szempontokat és normákat kell majd érvényre juttassunk annak érdekében, hogy az emberi civilizáció létfeltételeit, - ezen belül kiemelten a bioszférát és a gazdaságot -, semmiféle fenyegetés ne tudja megrendíteni. Surányi György március 25-én a koronavírus válság kezelésének egy lehetséges irányáról szóló, a Portfolio-n megjelent írását a azzal fejezi be, hogy "Ez az írás a célját akkor érné el, ha szakértők kormányon belül és kívül a javaslataimat felhasználva vagy éppen cáfolva olyan mentőcsomagot állítanának össze, amely a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb válságkezelést tenne lehetővé." Miután cikkének végén maga szólít fel közös gondolkodásra, vitára e kérés elől hosszú idő után most nem akarok kitérni. Az általa felvetett válságkezelő megközelítés helyesen hangsúlyozza az elengedhetetlen szakítást a már korábban idejétmúlt tabukkal.
A koronavírus-járvány néhány hét alatt rendkívüli helyzetet teremtett a világban. A rendkívüli helyzetekben a problémák megoldásához újabb és újabb kreatív javaslatokra van szükség. Ezekből szép számmal olvashattunk e portál oldalán is. Ami azonban ezúttal sem visz előre, azok a megalapozatlan kritikákra épített javaslatok. Ezekből kaptunk jó párat Surányi György, korábbi MNB-elnök legutóbbi írásában. Gondolataira a válságkezelés irányait illetően az alábbiakban röviden reagálunk néhány alternatív megoldási lehetőséget is bemutatva.
A koronavírus-járvány okozta válság, ami mélységét tekintve nagy valószínűséggel a gazdaságtörténet legsúlyosabb megrázkódtatásainak egyike, kettős kihívás elé állítja a kormányokat: a megélhetési forrásaikat elveszítő emberek megsegítését és az aggregát kereslet zuhanásának csillapítását egyszerre kell megoldaniuk. A munkanélküliek és eltartott családtagjaik részére nyújtott rendkívüli pénzbeli állami segítség mindkét követelményt kielégíti. A kiesett jövedelmet – részben – pótló állami források támogatják a kárt szenvedett családok talpon maradását, akik a kapott források elköltésével bevételhez juttatják a termelőket és szolgáltatókat, ezzel pedig segítik a kínálati oldal stabilizációját is. Ezért minden okunk megvan támogatni Surányi György javaslatát, aki a munkájukat elvesztők és eltartott családtagjaik részére célzott támogatásként havonként 100 ezer forint, illetve 50 ezer forint költségvetési juttatást kezdeményez. Én azonban ennél tovább mennék. Az alábbiakban alapvetően közgazdasági fogalmakkal operálok, de alapvetően a túléléshez vezető utat keresem.
Komolyabb gazdaságpolitikai lépésekre van szükség a koronavírus-járvány miatt – hívja fel a figyelmet az az online petíció, amelyet „Magyar közgazdászok levele” alcímmel írt alá eddig csaknem 200 magyar közgazdász, köztük sok ismert személyiség.
2026-ra elfüstöl az összes típus.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
