A tavalyinál rosszabbnak ítélik meg a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és kilátásait a német cégek, ugyanakkor ez a romlás csak átmeneti lehet, a vállalkozások többsége továbbra is foglalkoztatásnövekedésre és újabb beruházásokra készül – hangzott el a Német-Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (DUIHK) friss konjunktúra felmérésének bemutatásakor. A német vállalkozások egyre nagyobb problémának érzik a jogbiztonságot, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan döntéseit, és már kongatják a vészharangot a forint erősödése miatt is.
Rendkívüli időket élünk, permanensen - legalábbis a kormány szerint. Ezért a nagypolitika úgy véli, hogy indokoltak a rendkívüli gazdaságpolitikai lépések, és ezekkel folyamatosan él is: ezúttal a kiskereskedelem bizonyos szereplői számára (szelektíven) kötelező akciókat rendelt el. Úgy tűnik, teljesen másodlagossá vált, hogy egy új, piacgazdaságban szokatlan intézkedés torzító hatásait és negatív következményeit is mérlegeljék. Pedig ha ezt megtennék, akkor belátható lenne, hogy amit nyer a kormány a réven, azt a vámon elveszítheti, és gyakorlatilag az újabb és újabb piacellenes intézkedésekkel egyre jobban betereli saját magát egy zsákutcába.
Az utóbbi évtized során a magyar gazdaság pozitív rekordok egész sorát állította fel. A pandémia kitöréséig jelentősen javítottuk az egyensúlyi- és makromutatókat, és most, a járvány lecsengése után, a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatjuk ezt a munkát. Előreléptünk a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt. Ugyanakkor érzékeljük gazdaságunk méretéből adódó akadályokat, a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait. Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő, és Magyarország ma nem egyéb, mint egy nagy összeszerelő üzem. A tények nem ezt mutatják: a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják a magyar gazdaságot.
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján tartott beszédet Parragh László, Varga Mihály és Nagy Márton előadása után. A pénzügyminiszterhez és a gazdaságfejlesztési miniszterhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított a munkaerőpiaci kilátásoknak, és jelezte, hogy 500 ezer új munkaerőre lenne szükség és ezt elsődlegesen a belső tartalékokból kell előteremteni. Itt pedig konkrétan megemlítette a határon túli magyarokat és azt is leszögezte, hogy ha gazdasági migráció keretében be is jöhetnek külföldi munkavállalók, azokat kényelmi okokból nem szabad behozni, mert azzal "Magyarország kulturálisan aknázná alá az életét". A geopolitikai helyzetről alkotott gondolatait is megosztotta a vállalkozó közönséggel, ugyanis szerinte a háború csak a felszín és éppen Európa gazdasági térképének újraszerkesztése folyik, és ez amerikai kísérlet. A konkrét kormányzati tervek között említette meg, hogy Kelet-Magyarországon a kormány 2-3 nagyteljesítményű gázerőművet fog építeni, hogy a beruházásvezérelt iparbővülést a térségben támogassa. Az akkumulátorgyárakat támogató kormányzati politikát a védelmébe vette, a járműipartól függ ugyanis 300 ezer család megélhetése közvetlenül is. Aláhúzta továbbá, hogy Magyarország nem mond le az orosz energiáról. Míg Nagy Márton és Varga Mihály kínosan ügyelt arra, hogy ne tegyen semmilyen megjegyzést a Magyar Nemzeti Bank politikájára, Orbán Viktor szóba hozta az ügyet és elismerte, hogy van most egy gazdaságpolikai vita az MNB és a kormány között, és érzékeltette, hogy hHa széthúznak a lovak, akkor a kocsi az árokban köt ki". Azt is bevallottta, hogy az ő kötelessége újra megteremteni a gazdaságpolitikai ágak közötti összhangot.
Az elmúlt évek külső sokkjai mellett a koronavírus-járvány alatt tapasztalt költségvetési költekezés és alacsony kamatszint okozta azt, hogy mostanra a magyar infláció a legmagasabb lett egész Európában – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzésében. Az áremelkedési ütem valószínűleg épp most tetőzik, ugyanakkor a szervezet szakemberei szerint fontos, hogy elkerüljük a magasan ragadó inflációt, ehhez pedig konkrét javaslatokat is megfogalmaztak.
A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
A most kiéleződő ellentét a kormány és a jegybank között bizonytalan gazdasági helyzetet eredményez és a spekulánsoknak kedvez - vélekedett a múlt heti szópárbaj kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV hétfő esti műsorában.
A jegybank elnökének igaza van abban, hogy baj van, de a baj mindenkit érint: a magas energiaárak egész Európában recesszió felé viszik a gazdaságokat – írta Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter. A jegybank elnöke hétfőn éles kritikával illette a magyar gazdaságpolitikát.
Egy egységes Nemzeti Tőkeholding létrehozásáról döntött a kormány - hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium mai háttérbeszélgetésén, ahol némi meglepetésre nem csak a kormány szombaton bejelentett intézkedéseiről adtak bővebb tájékoztatást, hanem a fenti új intézkedést is bejelentették.
A 2020-as Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött békemegállapodás aláírása után sokan úgy vélték, hogy Szaúd-Arábia lesz a következő arab ország, amely normalizálja a kapcsolatokat Jeruzsálemmel. Zárt ajtók mögött a szaúdi királyi család már régóta tartja a kapcsolatot az izraeliekkel, szaúdi külügyminisztérium azonban tartja magát ahhoz, hogy Rijád addig nem ír alá békeszerződést Izraellel, amíg nem jön létre egy önálló palesztin állam. A szaúdi vezetés attól tart, hogy a kapcsolatok normalizálása ártana a királyi család megítélésének egy olyan országban, ahol a közvélemény továbbra is ellenséges érzéseket táplál Jeruzsálem irányába. Az arab uralkodókkal ellentétben, akik már évtizedekkel ezelőtt nyitni akartak Izrael felé, az arab közvélemény vonakodik az izraeli zsidókkal való érintkezéstől, nemhogy Izrael létjogosultságának elismerésétől. Így az arab vezetők következetesen tagadták, hogy izraeli kollégáikkal kapcsolatot tartanának, annak ellenére, hogy magánjelleggel gazdasági, biztonsági és egyéb ügyekben évek óta folynak komoly egyeztetések.
A közgazdász-vándorgyűlés a magyar közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciája. A tanácskozást idén szeptember 22-23-án Szegeden rendezik meg. Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak az esemény kapcsán elmondta, hogy a közgazdász-vándorgyűlések nem csak a hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciái, de fontos vitafórumok is: a szakmai egyeztetések platformjai, amelyek lehetőséget adnak az egyes témákban képviselt különböző vélemények ütköztetésére is.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Info Rádió Aréna című műsorának adott interjút, ahol az aktuális gazdasági kérdésekről esett szó. Nagy elmondta: a magyar gazdaság növekedése jelentősen lassulni fog, de nem lesz recesszió. Az ársapkák fenntartása egyre drágább, ezért ezeket előbb-utóbb ki kell vezetni. A szankciós politikával fel kell hagyni, mert ez okozza az energiaárak emelkedését - véli a miniszter. Az infláció 15-16%-on, novemberben érhet a csúcsára. A kormány a Vodafone Magyarország megvétele után nem tett le további cégek vásárlásáról.
A járadék olyan jövedelem, amelyért nem kell megdolgozni. Lehet közvetlenül vagy kicsit rejtettebben járadékokhoz jutni. Az állami vállalatok alkalmasak a közvetett járadékszerzésre. A tulajdonos kedve szerint vonhat ki forrásokat és fordíthatja azokat más célokra, mint az állami vállalat fenntartható működése. A következmény persze hamar érezhető lesz: az állami cég teret veszt, ha nem versenyszférában működik, szolgáltatási színvonala romlik. Valahogy úgy, mint ez a rendszerváltás előtt a szocializmusban is történt.
Ma reggel kissé erősödött a forint az euróval szemben, napközben viszont már gyengülés látszik. A jegyzés ugyanakkor továbbra is 400 alatt áll. Egész héten a 403 és 397-es szinte között mozgott a jegyzés az euróval szemben, most is ebben a tartományban mozog a jegyzés. A dollár erősödik az euróval szemben.
Szükséges és hasznos döntéseket hozott a kormány egy olyan probléma kezelésére, aminek nagy részét valójában maga állította elő - írja Zsiday Viktor a blogjában. A befektetési szakértő úgy látja, hogy a jelenlegi krízis elkerüléséhez a költségvetési kiigazítás, a rezsinövelés, a jegybanki kamatemelések, és az EU-megállapodás valószínűleg elégségesek.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Pénteken megkezdik az idei második felülvizsgálati kört a hitelminősítők, elsőként a Fitch mond véleményt Magyarországról. Az elmúlt hónapok kommentárjai alapján sok jóra nem számíthatunk, elképzelhető, hogy épp ennek szólt a kormány éles gazdaságpolitikai fordulata az utóbbi két hétben. Vagyis könnyen lehet, hogy már sejtenek valamit, és az utolsó pillanatban próbálnak szépíteni a képen.
Augusztus elsejétől jelentős változások állnak be a háztartások nagy tömegeinek, ami a rezsiszámlájukat illeti. Az átlagfogyasztásuk felett ugyanis a piaci árat kell majd megfizetniük az áramért és a gázért. Korábbi cikkeinkben már több számítást is végeztünk, és ezúttal - a részletszabályok megjelenéséig - a legfontosabb nyitott kérdéseket szedtük össze. Az ezekre érkező válaszokkal lehet majd megmondani pontosan, hogy az egyes családok mennyivel járnak rosszabbul a mostani állapothoz képest és ezek fényében tudnak olyan döntéseket meghozni, amelyek segítik a fájdalmas alkalmazkodást.
Ha jól megy a gazdaságnak, az államnak érdemes takarékoskodni. Ha jönnek a rossz idők, segíteni kell a vállalatokat és a lakosságot. Ezzel enyhíthetők a problémák akkor, amikor előjönnek. A közgazdaságtan egyik legfontosabb alapigazságát, a John Keynes nevéhez köthető anticiklikus gazdaságpolitika előnyeit azonban a magyarok sosem ismerhetik meg.
