A következő 2-3 évben még kitarthat a magyar gazdaság kedvező időszaka, a 10% körüli béremelések fennmaradhatnak. Az uniós pénzek és lakossági fogyasztás nélkül azonban a magyar gazdaság alig növekedne - fejtette ki véleményét a hvg-nek adott interjújában Zsiday Viktor befektetési szakember.
Szorosabb európai együttműködés, közös EU-s hadsereg, a munkát terhelő adók mérséklése, bürokráciacsökkentés, megújuló energiára épülő beruházások támogatása - röviden így foglalható össze a legesélyesebbnek tartott francia elnökjelölt, Emmanuel Macron gazdasági programja, amit ma ismertetett. Legfontosabb célja, hogy "Franciaországot a 21. századba segítse", ezért programját nem akarja a hagyományos bal- vagy jobboldali kategóriába sorolni.
Bod Péter Ákos közgazdász egyáltalán nem biztos abban, hogy a Fidesz jobboldali párt - derül ki a volt miniszter és egykori jegybankelnök HVG-nek adott interjújából.
Donald Trump gazdaságpolitikája oda fog vezetni, hogy 2018-ban az amerikai gazdaság ismét recesszióba süllyed - írta a Business Insider hasábjain Mark T. Williams, a Bostoni Egyetem tanára. A közgazdász szerint az új elnök Don Quijote-módjára harcol a globális trendek ellen, melyeknek az Egyesült Államok volt az egyik nagy nyertese az elmúlt évtizedekben.
Az idei költségvetésben látott esetleges mozgástér csak rövidebb távú stimulust adhatna, hiszen az évből már csak négy hónap van hátra. Az a kérdés tehát, hogy az esetleges többletforrást mire lehet értelmesen felhasználni - mondja Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki szerint van magyar gazdaságpolitikai mix és annak helyességét a hazai munkaerőpiaci folyamatok is alátámasztják. A Portfolio-nak adott interjújában az esetleges járulékcsökkentéssel kapcsolatban a költségvetés felett őrködő államtitkár hangsúlyozta: nem szabad csupán egyetlen szempontot abszolutizálni.
Donald Trump republikánus elnökjelölt hétfő este Detroitban jelentette be gazdaságpolitikai programjának főbb pilléreit, amelyet a Bloomberg szedett pontokba. Meghökkentő terveket találunk a listán: a klímavédelmi intézkedések eltörlésével, és az olajkitermelés és a szénbányászat fellendítésével gyarapítaná a gazdaságot, de eltörölné azokat a pénzügyi szektort érintő reformokat is, amelyek magasabb tőkekövetelményt írnak elő a nagybankoknak, és amelyek a válság óta tiltják a saját számlás kereskedést.
Teljesen új gazdaságpolitikai mix alakult ki Magyarországon az elmúlt hetekben annak köszönhetően, hogy mind a jegybank, mind pedig a kormány fordulatot hajtott végre. A magyar jegybank attól tart, hogy Magyarország a cseh csapdahelyzet felé sodródik és ezt úgy lehet megakadályozni, hogy hazánk rossz fiúvá próbál válni. Egyáltalán nem biztos, hogy ez az új mix igazolható már most és az is elképzelhető, hogy a jegybank ezúttal is a nyereségességi szempontokat tartja szem előtt, ezen szempontok előtérbe helyezése pedig egyáltalán nem vezet egészséges gazdaságpolitikához.
A menekülthelyzet idén olyannyira mindent uraló témává vált idehaza, hogy közben a kormány ennek farvizén számos kényes ügyet lezárhatott, nagyobb visszhang és politikai veszteség nélkül (több esetben is külső nyomás késztette meghátrálásra). Néhány elemző már most nagyra értékeli ezt a folyamatot, ám ezen a téren még rengeteg a tennivaló. Ebből a szempontból vízválasztó lesz a 2016-os év.
A választási eredmények valószínűleg megerősítik Orbán Viktorban a meggyőződést, hogy érdemes folytatni az elmúlt évekbeli gazdaságpolitikát, ahogy arra a ma délutáni nemzetközi sajtótájékoztatón is utalt a kormányfő - vonja le a következtetéseket a választási eredményeket értékelő anyagában Szentiványi Nóra.
Befullad a centralizáció, és így 2015-től egyértelműen decentralizáció indulhat el, a növekedés beindulásával elkezdhetik kivezetni a különadókat, a bankok terhei is csökkenhetnek - erre számít a választások után az új ciklus gazdaságpolitikáját illetően Heim Péter, a Századvég elnöke. Békésebb hangnemre számít a Kopint-Tárki vezető kutatója is, a GKI szerint viszont az őszi önkormányzati választások után költségvetési kiigazításokra is szükség lehet.
Az eddigi, befektetői szempontból kiszámíthatatlan és gyakran ellenséges gazdaságpolitika várható folytatásáról írnak külföldi cikkek a Fidesz erőteljes választási szereplése láttán. A Financial Times "nacionalista" gazdaságpolitikáról, a Reuters a saját útját járó miniszterelnök várható kétharmadáról, a Wirstschaftswoche a harcias Orbán Magyarországának alacsony tőkevonzó képességéről ír.
A pénzügyi ciklusok különleges természetűek, ezért különleges bánásmódot igényelnek - figyelmeztetett Claudio Borio, a BIS vezető elemzője az osztrák jegybank konferenciáján. Borio elmondása szerint a károk különösen akkor lehetnek nagyok, ha a politika részéről nem megfelelő válaszok érkeznek. Új időszámítás kezdődhet a gazdaságpolitikában.
Nem kevés gazdaságpolitikai irányváltást láthattunk az elmúlt években, de mit gondoljunk az egész kiszámíthatóságáról? Megkérdeztük, Kisgergely Kornél pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárt és Duronelly Pétert, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatóját, hogy miként látják a kormány lépéseit.
Ön szerint megbízható volt a magyar hajó kormányzása, vagy itt-ott azért megszédültek, netán padlót fogtak egy-egy kanyartól? A cikk alján szavazhat.
Kiszámíthatóság, stabilitás - jól csengő szavak ezek a kormány részéről az üzleti szektor számára. Ám valószínűleg ezek mégsem túl meggyőzőek. Egy példával illusztráljuk, hogyan veszhet el a hitelesség.
1866-ban a porosz hadsereg rövid úton, egyetlen csatában eldöntötte, hogy Poroszország vezetésével valósuljon meg a német egység. Bár a vezérkar a hadjárat folytatását és megalázó békefeltételeket akart, Bismarck kancellár tudta, szükségük lesz Ausztria barátságára, így önmérsékletet tanúsított és gyorsan békét kötött.
A magyar kormányzat őszi idénykezdetéből pont az önmérséklet hiányzik. Az egy dolog, hogy feltett kézzel érkező bankszektort géppuskatűz fogadta, de a havi két ingyenes készpénzfelvétel és a közműszektor nonprofit jellegét szabályozó törvényötletek jóval túlmennek azon a határon, amely egy normál államrendben az állam és a magánszektor között húzódnak. Feltéve, ha még mindig kapitalizmusban élünk. Az, hogy egyszerre határozzuk meg a keretrendszert, nyúlunk bele a részletszabályokba s hozzunk rendkívüli intézkedéseket, vállalhatatlan.
Válságban a sztenderd gazdaságpolitika nem működik, ilyenkor célzott akciókra van szükség - mondta a miniszterelnök a The Wall Street Journalban pénteken megjelent interjúban. A miniszterelnök szerint amíg 50% alá nem süllyed az adósság, maradnak a válságadók; a gazdaság növekszik, az adófizetők száma megduplázódott; Magyarországon növekszik a nemzeti intézményekbe vetett bizalom; fel fogunk zárkózni Közép-Európához; az élet nagyon nehéz itt, hiszen három hónapig jár munkanélküli segély; a Fidesznek jó esélye van a következő választásokon. Arról is beszélt, hogy a kormány folyamatosan gondolkozik azon, hogyan tudná még segíteni a devizahiteleseket, ez az elsődleges kihívás Magyarország és a magyar emberek számára. A devizahitelektől való megszabadulás egy évnél tovább fog tartani elmondása szerint.
Javította a magyar befektetések súlyozására adott ajánlását kedden a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a térségbeli gazdaságokhoz mérve is javultak a magyar gazdaság növekedési mutatói, és a magyar jegybank monetáris politikája kiszámítható maradt.
Milyen konfliktusok vannak itthon a politika és a közgazdász-társadalom között? Az április 30-án, a Rajk László Szakkollégium által megrendezésre került, "Az új közgazdásznemzedék dilemmái" című konferencián, a magyar politikai döntéshozók és az alkalmazott közgazdászok viszonyáról megtudtuk, hogy az ellentét meglehetősen súlyos. Nem kap megfelelő szerepet nálunk a közgazdaságtan. A jegybank példáján keresztül, Csermely Ágnestől megtudtuk, hogy a gazdaságpolitikai döntéstámogatásra szakosodó, jegybanki stáb kiépítése sok időt vett igénybe nálunk, de végül jól sikerült. Munkájuk ugyanakkor több kudarcot is megélt a különböző kormányzatok alatt, és összességében azt mondhatjuk, hogy a közgazdászok szakvéleménye háttérbe szorult már a kezdetekkor. A gazdaságot érintő politikai döntéshozás és a közgazdász szakma viszonyának sokféle megközelítése közül, így itthon leginkább egyik sem érvényes. A magyar gazdaságpolitikai döntéshozók sosem támaszkodtak a kutatások eredményeire, pusztán szelektíven használták azokat önnön döntéseik legitimálására.
A kifizetett összegről is beszámoltak.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Meglepő döntést hozott a polgármester.
A dollárral szemben. De az euró ellenében is gyengélkedik.
Első körben 60 ezerről 106 ezerre emelkedik a mentesülő összeg.
Oroszország felkészült.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
