Az eddigi, befektetői szempontból kiszámíthatatlan és gyakran ellenséges gazdaságpolitika várható folytatásáról írnak külföldi cikkek a Fidesz erőteljes választási szereplése láttán. A Financial Times "nacionalista" gazdaságpolitikáról, a Reuters a saját útját járó miniszterelnök várható kétharmadáról, a Wirstschaftswoche a harcias Orbán Magyarországának alacsony tőkevonzó képességéről ír.
A pénzügyi ciklusok különleges természetűek, ezért különleges bánásmódot igényelnek - figyelmeztetett Claudio Borio, a BIS vezető elemzője az osztrák jegybank konferenciáján. Borio elmondása szerint a károk különösen akkor lehetnek nagyok, ha a politika részéről nem megfelelő válaszok érkeznek. Új időszámítás kezdődhet a gazdaságpolitikában.
Nem kevés gazdaságpolitikai irányváltást láthattunk az elmúlt években, de mit gondoljunk az egész kiszámíthatóságáról? Megkérdeztük, Kisgergely Kornél pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárt és Duronelly Pétert, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatóját, hogy miként látják a kormány lépéseit.
Ön szerint megbízható volt a magyar hajó kormányzása, vagy itt-ott azért megszédültek, netán padlót fogtak egy-egy kanyartól? A cikk alján szavazhat.
Kiszámíthatóság, stabilitás - jól csengő szavak ezek a kormány részéről az üzleti szektor számára. Ám valószínűleg ezek mégsem túl meggyőzőek. Egy példával illusztráljuk, hogyan veszhet el a hitelesség.
1866-ban a porosz hadsereg rövid úton, egyetlen csatában eldöntötte, hogy Poroszország vezetésével valósuljon meg a német egység. Bár a vezérkar a hadjárat folytatását és megalázó békefeltételeket akart, Bismarck kancellár tudta, szükségük lesz Ausztria barátságára, így önmérsékletet tanúsított és gyorsan békét kötött.
A magyar kormányzat őszi idénykezdetéből pont az önmérséklet hiányzik. Az egy dolog, hogy feltett kézzel érkező bankszektort géppuskatűz fogadta, de a havi két ingyenes készpénzfelvétel és a közműszektor nonprofit jellegét szabályozó törvényötletek jóval túlmennek azon a határon, amely egy normál államrendben az állam és a magánszektor között húzódnak. Feltéve, ha még mindig kapitalizmusban élünk. Az, hogy egyszerre határozzuk meg a keretrendszert, nyúlunk bele a részletszabályokba s hozzunk rendkívüli intézkedéseket, vállalhatatlan.
Válságban a sztenderd gazdaságpolitika nem működik, ilyenkor célzott akciókra van szükség - mondta a miniszterelnök a The Wall Street Journalban pénteken megjelent interjúban. A miniszterelnök szerint amíg 50% alá nem süllyed az adósság, maradnak a válságadók; a gazdaság növekszik, az adófizetők száma megduplázódott; Magyarországon növekszik a nemzeti intézményekbe vetett bizalom; fel fogunk zárkózni Közép-Európához; az élet nagyon nehéz itt, hiszen három hónapig jár munkanélküli segély; a Fidesznek jó esélye van a következő választásokon. Arról is beszélt, hogy a kormány folyamatosan gondolkozik azon, hogyan tudná még segíteni a devizahiteleseket, ez az elsődleges kihívás Magyarország és a magyar emberek számára. A devizahitelektől való megszabadulás egy évnél tovább fog tartani elmondása szerint.
Javította a magyar befektetések súlyozására adott ajánlását kedden a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a térségbeli gazdaságokhoz mérve is javultak a magyar gazdaság növekedési mutatói, és a magyar jegybank monetáris politikája kiszámítható maradt.
Milyen konfliktusok vannak itthon a politika és a közgazdász-társadalom között? Az április 30-án, a Rajk László Szakkollégium által megrendezésre került, "Az új közgazdásznemzedék dilemmái" című konferencián, a magyar politikai döntéshozók és az alkalmazott közgazdászok viszonyáról megtudtuk, hogy az ellentét meglehetősen súlyos. Nem kap megfelelő szerepet nálunk a közgazdaságtan. A jegybank példáján keresztül, Csermely Ágnestől megtudtuk, hogy a gazdaságpolitikai döntéstámogatásra szakosodó, jegybanki stáb kiépítése sok időt vett igénybe nálunk, de végül jól sikerült. Munkájuk ugyanakkor több kudarcot is megélt a különböző kormányzatok alatt, és összességében azt mondhatjuk, hogy a közgazdászok szakvéleménye háttérbe szorult már a kezdetekkor. A gazdaságot érintő politikai döntéshozás és a közgazdász szakma viszonyának sokféle megközelítése közül, így itthon leginkább egyik sem érvényes. A magyar gazdaságpolitikai döntéshozók sosem támaszkodtak a kutatások eredményeire, pusztán szelektíven használták azokat önnön döntéseik legitimálására.