• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Leálltak a közbeszerzések az országban - Vagy mégsem?

A november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény első érzékelhető hatása az volt, hogy nem jelentek meg olyan új közbeszerzési felhívások, amelyek feladási ideje november 1. utáni lenne - mutat rá közbeszerzési körképében a Napi.hu. Ennek a leállásnak azonban jórészt egy technikai oka van, és az sem mondható el, hogy teljesen leállt volna a közbeszerzések kiírása. Az új nemzeti eljárásrendben ugyanis "összefoglaló tájékoztatással" - hirdetmény nélkül - indíthatók beszerzések és eddig csaknem kéttucat ilyen kiírás jelent meg, igaz igencsak eldugták az erről szóló adatokat a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Közben további bizonytalanság, hogy a törvényhez benyújtott módosító indítvány sorsa továbbra sem teljesen tiszta, hiszen a parlament még mindig nem szavazott róla, így ez uniós pályázók százait tarthatja bizonytalanságban.

Indulhat az uniós aláírásgyűjtés a magyar kormány ellen

Az Európai Bizottság hétfőn nyilvántartásba vette az európai polgári kezdeményezést, amely, ha sikerrel jár, arra kéri az EB-t, hogy javasolja a hetes cikk szerinti eljárás megindítását, vagyis annak a vizsgálatát, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja-e az alapvető európai értékeket a munkája során - írja az EUrologus. Vagyis indulhat az aláírásgyűjtés.

Szijjártó: ez Brüsszel bosszúja lenne Magyarország ellen

Amennyiben az uniós alapszerződés hetes cikkelyének megfelelő, vagyis a szavazat megvonásáról szóló döntés születne az Európai Unióban Magyarország ellen, az csak Brüsszel bosszújaként lehetne értelmezhető a sikeres magyar bevándorláspolitika miatt - jelentette ki Szijjártó Péter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Elkezdik betölteni az atombombát Magyarország ellen?

Az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiumának keddi strasbourgi ülésén politikai döntés született arról, hogy nyilvántartásba lehet venni azt a polgári kezdeményezést, amely a magyarországi demokrácia és jogállamiság átfogó vizsgálatát kérné az Bizottságtól - tudta meg EU-s forrásokból az EUrológus. Az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást követelő kezdeményezés úgy ment át a kollégium "szűrőjén", hogy az ülésen éppen nem volt jelen Navracsics Tibor magyar uniós biztos. Ő ugyanis előzetesen kérte és megkapta a távolmaradás jogát, mivel ugyanabban az időpontban Brüsszelben az oktatási és kulturális miniszterek tanácsülésén vett részt. A cikk alapján úgy tűnik, hogy a tényleges biztosi kollégiumi döntés még nem született meg, de az akár néhány nap múlva megtörténhet a keddi fejlemény alapján. Mindez egy hosszú és bonyolult jogi procedúra után elméletileg elvezethet Magyarország EU-s szavazati jogának felfüggesztéséhez a 7. cikkely megsértésére hivatkozva. Erre azonban összességében kicsi az esély épp a hosszú út és a sok buktató miatt.

Lázár az EU-pénzekről: gondolkozzunk el a 2020 utáni időkről

Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek, nem pedig külpolitikai jellegűek - többek között ezt mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai ülésén, éves meghallgatásán. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, hogy a 2007-203-as ciklus terhére nem lesz forrásvesztés, amiért prémiumot érdemelnek majd az illetékes munkatársak. Elismerte, hogy nagyfokú átalakítás zajlik Magyarország Állandó Brüsszeli Képviseletén, az ott dolgozók közel negyedét küldték már el. A Miniszterelnökség vezetője bizakodásának adott hangot, hogy még 2020-ban is lesz uniós kohéziós alap, egyúttal azt szorgalmazta: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz.

Valaki rátenyerelt az Enter gombra: ömlik az EU-pénz a gazdaságba

Hihetetlen üteműre gyorsult Magyarországon az intézményrendszer által a pályázóknak kifizetett uniós támogatás: szerdáról mára ugyanis további 52 milliárd forintos ugrást mutat a kifizetési számláló. A megelőző két hétben a napi átlag még "csak" 13 milliárd forint volt, ez most a jelek szerint a duplájára gyorsult.

Hirtelen "találtak" 100 milliárdnyi EU-pénzt Lázárék

November elején még 8900 milliárd forintra, egy mai tájékoztatón viszont már 9000 milliárd forint körülre tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt a keretösszeget, amelyet kalkulációik szerint ki lehet majd fizetni a 2007-2013 uniós fejlesztési ciklus terhére. A miniszter jelezte: azt javasolja, hogy decemberben vitassa meg a parlament az első hétéves fejlesztési ciklus tanulságait. A tanulságok levonására szintén javaslatot tett mai előadásában az Állami Számvevőszék elnöke.

Három hetes csúszással adtak ki egy fontos magyar tájékoztatót

Érdekes módon csak ma jelent meg a kormányhivatalos pályázati oldalán egy mindössze négy bekezdéses tájékoztató, amely a november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény miatti fontos változásokra irányítja rá a figyelmet. Az is érdekes, hogy ez nagyon hasonlít arra a szövegre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik helyettes államtitkársága már éppen egy hónapja is kiadott figyelmeztetésként. A ma közzétett szöveg viszont egy szóval sem utal arra, hogy a parlament "asztalán" van egy törvénymódosítás, ami a most hatályba lépett szigorításokból több ponton visszavenne.

Tömeges szabálysértést talált az ÁSZ a felsőoktatási intézményeknél

A közbeszerzésekkel kapcsolatban visszatérő és sorozatos szabálytalanságokat talált 2014-es és 2015 első félévi ellenőrzései során az Állami Számvevőszék, amelyek eredményeként megállapították, hogy az intézmények több mint felénél - összesen 17 intézmény esetében - megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat - mondta el mai előadásában Domokos László. Az ÁSZ elnöke kifejtette jelezte: emiatt 12 intézmény esetében kezdeményeztek jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat az Országos Mentőszolgálatnál is találtak az ÁSZ ellenőrei.

Hirtelen Magyarországra zúdult 340 milliárd forint

A két héttel ezelőtti 83,8%-ról 87,5%-ra ugrott az Európai Bizottság felől Magyarországnak kifizetett kohéziós támogatások aránya a 2007-2013-as uniós ciklus terhére. Ez kalkulációink szerint közel 340 milliárd forintot jelent, de még ezzel is csak 20. helyen járunk a 28 tagú Európai Unióban a forráslehívási rangsorban.

Irtózatosan pörög az uniós kifizetések számlálója

Két nap alatt csaknem 50 milliárd forinttal 8700 milliárd forint közelébe ugrott szerda kora estére az uniós támogatások hivatalos kormányzati számlálója. Ez azt jelenti, hogy novemberben extrém sebességbe kapcsolt a kifizetések üteme, így az egész hónapot tekintve könnyen új történelmi csúcs születhet. Ezzel együtt egyre esélyesebb, hogy a 7 éves ciklusra kifizethető keretet teljesen lehívja az ország, sőt esetleg túl is lendül rajta, így lehet, hogy a hajrában benyújtott számlák kis részét kizárólag a magyar költségvetés terhére kell majd kifizetni.

Gyorsan elverünk pár ezer milliárdot - Hamarosan jön a pénzínség

2015-ben extrém sok uniós forrás ömlik a gazdaságba, így nagyon magasra tette a lécet a kormány, hiszen emiatt a 2016-os, sőt a 2017-2018-as évekből is "ki kell taposni a maximumot". Ez viszont oda vezet, hogy 2019-re a pénzügyi keret döntő részét elköltheti, így a ténylegesen 2023-ig tartó ciklus második fele forrásínségben telhet. Három forgatókönyvet vázoltunk fel arra, hogy milyen pályán haladhat az előttünk álló években az ország. Látványos különbségek következnek.

Újabb csavar - Ezért izgul most 3000 cég Magyarországon

Összesen 3062 cég adott be támogatási kérelmet a nyáron megjelent két kapacitásbővítő gazdaságfejlesztési pályázatra 191,6 milliárd forintnyi támogatási igénnyel - tudta meg a Portfolio egy piaci forrás közérdekű adatigénylése nyomán. Egyelőre 550 cég jogosult támogatásra, közülük 436 már a döntéselőkészítő bizottság zöld jelzését is megkapta, de támogatási döntést még egyetlen cég sem kapott. Ezzel együtt újabb csavar a november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvényben, hogy ezeknek a cégek, ha 25 millió forint feletti támogatást kapnak, mégis belefutnak a közbeszerzési kötelezettség végigvitelének kényszerébe.

Elárulta Lázár, kik kapnak fontos szerepet Magyarországon

A magyar állam után a második legnagyobb intézményfenntartók a magyarországi történelmi egyházak, így intézkedési terv készül arra, hogy az "EU-s forráselosztás intézményrendszerébe hogyan tudnak bekapcsolódni az egyházak" - többek között ezt jelezte a mai Kormányinfó tájékoztató keretében Lázár János.

Óriási horderejű döntést hozott a kormány a Balatonról

Rendkívül nagy összegű, összesen 312,5 milliárd forintnyi forrást tartalmaz az a friss kormányhatározat, amely a Balaton átfogó fejlesztését célozza és amelyből 288 milliárd forintot a 2014-2020-as uniós ciklus terhére kíván elkölteni a kormány. A határozat megjelenésével egy időben jelentették be Balatonfüreden a programot, amelyet történelmi jelentőségűnek nevezett a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke. Ez érthető is, hiszen a rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy dedikált forrást is rendeltek volna az üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához. Érdemes megjegyezni, hogy friss összesítés szerint a 2007-2013-as uniós ciklusban, valamennyi önkormányzati, vállalkozói és civil támogatást is beleértve, összesen 230 milliárd forint jutott a balatoni régió fejlesztéseire, tehát most ehhez képest közel 60 milliárdos emelkedés várható.

A pezsgőbontásig a teljes EU-keret 40%-át kiírja a kormány

A 2014-2020-as új uniós fejlesztési ciklus terhére eddig 1400 milliárd forintnyi keretösszeggel írtak ki pályázatokat, és szilveszterig további 1600 milliárdos keretösszeggel jelennek meg kiírások - jelezte a fontos összegző adatokat egy mai parlamenti bizottsági ülésen Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség államtitkára által jelzett adatok azt jelentik, hogy év végén a "piacon lévő" 3000 milliárd forintnyi pályázat a 7 évre szóló teljes uniós keret közel 40%-át tenné ki. Közben az is elhangzott az ülésen, hogy a GINOP felhívásaira eddig már ötezren nyújtottak be pályázatot és a támogatási igények alapján már több mint 120 milliárd forintnyi támogatásról döntött az illetékes Irányító Hatóság.

Egy évvel a választások előtt lekorlátozza magát az állam

A 20 év után november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény több ponton egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a cégek számára az eljárások lebonyolítását, 2017 tavaszától pedig az állami szervek már csak elektronikusan intézhetik a közbeszerzéseket - többek között ezekről beszélt egy mai szakmai konferencia szünetében Rigó Csaba Balázs. A Közbeszerzési Hatóság elnökének bejelentése alapján nem egyértelmű, hogy ez csúszást jelent-e, hiszen már 2016-ra ígérték, hogy az állami szereplők bizonyos körében kötelezővé veszik az elektronikus közbeszerzést, az pedig új információnak számít, hogy általános érvénnyel 2018. október 18-tól kell minden gazdasági szereplőnek így tennie. A tudósításban nincs szó arról, a sok cég számára adminisztrációs és költség okok miatt is plusz terhet jelentő változásról, hogy a 25 millió forint feletti elnyert uniós támogatásoknál általános közbeszerzési kötelezettség lép fel. További fontos kérdések az új törvény kapcsán

Még idén "ellövi" a hatalmas EU-keret bő felét a kormány

Úgy tűnik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumra nem lehet panasz, ha a 2016-os gazdaságélénkítő lépések és a minél magasabb uniós kifizetések alapján vizsgáljuk a tárca lépéseit: a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint ugyanis még idén meghirdetik a 7 évre szánt 1200 milliárd forintnyi területfejlesztési (TOP) pályázati keret több mint felét, 662 milliárd forintnyi keretet. Ez összhangban van a kormány azon nyáron született döntésével, hogy még 2017 nyaráig az összes uniós pályázatot meg kell hirdetni, illetve nagyjából azzal is, hogy szeptember végén 650 milliárd forintos keret meghirdetését vetítette előre a tárca. Igaz akkor azt is jelezték, hogy az első pályázatok szeptember vége-október eleje körül megjelenhetnek és a most közzétett pályázati menetrendben is minden felhíváshoz októberi meghirdetési dátumot rendelnek, noha már novembert írunk.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility