• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Figyelmeztet a Miniszterelnökség a közlekedési EU-s pénzek ügyében

"Tájékoztatás a 2007-2013. közötti programozási időszak Közlekedési Operatív Program eredményes zárásával kapcsolatban" címmel adott ki egy közleményt a Miniszterelnökség, amely a közlekedésfejlesztési projektekre felhasználható pénzek minél teljeskörűbb elköltésének szabályrendszerére, illetve a fontos dátumokra figyelmeztet. A közleményből kiderül, hogy tíz napon belül a hatóságok képbe fognak kerülni az egyes projekteknél fel nem használandó tartalékok mértékével (azaz azzal, hogy mennyi pénzt kell még gyorsan más célokra lekötni). Azt is rögzíti a tárca, hogy milyen esetben köteles a projektgazda október 31. után áttérni a kedvezményezetti finanszírozásra, ami azt jelenti, hogy előlegként egyben megkaphatja a még igényelt támogatást, amelyhez egyébként év végéig erős "pénzelköltési kötelezettség" is társul.

Váratlan fordulat: megtámadta Magyarország Brüsszelt

A sok éve húzódó aszfaltkeverő ügyben Magyarország az Európai Unió Törvényszékén megtámadta az Európai Bizottság azon határozatát, amelyben a Bizottság 2015. július 15-én felfüggesztette a problémás szerződésekhez kapcsolódó uniós kifizetéseket - áll a luxemburgi székhelyű Bíróság mai közleményében. Ez váratlan fordulatként értékelhető, mert eddig az volt a kormány által is kommunikált menetrend, hogy a bizottsági felfüggesztő határozatot követő levélváltások után 2016-ban egy nyilvános meghallgatásra kerül sor Brüsszelben, majd ha ezután Magyarország nem fogadja el a Bizottság javaslatát a pénzügyi korrekció (büntetés) mértékére, akkor fordulna az Európai Bírósághoz. A jelek szerint tehát ezt a távolabbi jövőbe nyúló folyamatot rövidítette le a magyar kormány azzal, hogy az ügyirat szerint már szeptember 19-én bírósághoz fordult.

Hat nap és itt az új törvény, de még csak tervezeteket látunk

Az október közepén közzétett négy végrehajtási rendelet-tervezet után ma további öt területen jelent meg hasonló jogszabály-tervezet a november elsején hatályba lépő közbeszerzési törvényhez. Egyelőre tehát még mindig nincsenek végleges keretek, amelyek például a részben uniós forrásból megvalósuló, 25 millió forint feletti támogatási tartalmú közbeszerzéseknél sok kérdést vetnek fel és jelentős bizonytalanságot okoznak.

Óriási összegben tolnak át gyorsan közlekedési projekteket

"Közel nettó 220 milliárd forintnyi becsült összértékű vasúti és közúti beruházás kivitelezési közbeszerzési kiírásai jelennek meg a következő napokban - hívja fel a figyelmet ma kiadott közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium". Az anyag egy szóval sem említi a sietség valószínű okát, nevezetesen azt, hogy a napokban megjelenő kiírások még a régi közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznának, így feltehetően gyorsabban le lehetne bonyolítani azokat, illetve le lehetne hívni segítségükkel a projektek nagy részét adó EU-forrásokat. A tárca illetékes államtitkára egyébként azt is előrevetíti, hogy november és jövő február között hasonló volumenben, azaz mintegy 200 milliárd forintért fognak további közbeszerzési kiírásokat megjelentetni.

Hozzányúl-e a kormány az EU-s pályázatokhoz? - Rövidesen kiderül

Október második felében széleskörű konzultációt tart a magyar kormány a gazdasági és szakmai szervezetekkel arról, hogy az eddig kiírt új EU-pályázatok tartalma inkább segíti, vagy esetleg lassítja a forrásokhoz hozzáférést - jelentette be az egyeztetési sorozatot a közelmúltban Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének jelzése szerint a fő cél a most ősszel tömegesen megjelenő pályázatok kapcsán a forrásokhoz való hozzáférés javítása, hogy elérhető legyen 2016-ban a 2000 milliárd forintnyi uniós forráskifizetés. A szakmai konzultáció első eredményeiről és az esetleges fejlesztéspolitikai változtatásokról már elhangozhatnak bejelentések a Portfolio november 3-án sorra kerülő Vállalati Növekedés 2015 című konferenciáján, hiszen annak nyitóelőadását Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese, illetve parlamenti államtitkára tartja.

A magyarok kétharmada emlékszik, hogy mit köszönhet az EU-nak

A magyarok kétharmada hallott már olyan projektről a saját térségében, amelyet részben az Európai Unió finanszírozott, ez az arány pedig a negyedik legmagasabb a tagállamok között - derül ki egy közelmúltbeli Eurobarometer felmérésből. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a 2013-as évben az első, a 2007-2013-as egész időszakot tekintve pedig a harmadik helyen álltunk az uniós kassza legnagyobb haszonélvezőinek listáján, akkor elmondhatjuk, hogy a magyarok igenis tudják, hogy mit köszönhetnek az EU-nak. Ez ugyanígy elmondható a határmenti együttműködési programokkal kapcsolatos tudatosságról is, hiszen a magyarok legalább egyharmada hallott ilyen programokról. Ezzel párhuzamosan azonban a magyarok nagyon kis része utazik külföldre, hogy akár személyesen is megtapasztalja az együttműködés eredményeit.

Több tucat dél-alföldi uniós projekt zárása csúszik át 2016-ra

A dél-alföldi régióban év végéig még mintegy 10,5 milliárd forintnyi uniós forrást kell kifizetni a 2007-2013-as uniós keretköltségvetési időszak során megítélt támogatásokból és most az látszik, hogy az összesen körülbelül 1800 támogatott projektből mintegy 77 projekt zárása húzódhat át a jövő évre - válaszolta a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (DARFÜ) az MTI megkeresésére. A DARFÜ tájékoztatása nem mindenben egyezik azzal, mint ami a kormány hivatalos pályázati oldalán elérhető adatbázisban látszik és a közlemény nem tér ki rá, hogy a közel 80 projekt zárására jövőre átcsúszása milyen negatív következménnyel járhat az országnak.

730 milliárd forint sorsa a tét - Kulcs a megfelelő intézményrendszer

A 2014-2020-as EU-s költségvetési periódusban kiemelt figyelmet kap Magyarországon a gazdaságfejlesztés, a források mintegy 60%-a irányul ilyen célra. A vállalkozások növekedését, versenyképességük javulását leginkább támogató felhasználáshoz elengedhetetlen, hogy mind a hazai közvetítő intézményrendszer, mind a vállalkozói szféra felkészüljön a források hatékony közvetítésére és lehívására. Az egyre nagyobb részarányt képviselő visszatérítendő támogatások, más néven pénzügyi eszközök vállalkozásokhoz való eredményes eljuttatásában a korábbi tapasztalatok alapján fontos tényező a széleskörű hozzáférést biztosító közvetítői struktúra, valamint a hitelintézetek érdekeltté tétele, amelyek így akár összetett szolgáltatásokkal is eredményesebbé tehetik a források felhasználását.

Ránk ömlik még több száz milliárd forint

Az Eurostat által elfogadott, szerdán megjelent EDP-jelentés szerint a kormány idén összesen 510 milliárd forintnyi "elmaradt" uniós forrást remél. Ennek egy része már beérkezett ebben a hónapban, ám Adorján Richárd helyettes államtitkár tájékoztatása szerint még jelentős összeget vár az EU-tól Magyarország.

Káoszt hoz a jövő vasárnap hatályba lépő törvény?

Nagyon sok még a megválaszolatlan kérdés a jövő vasárnap a hatályba lépő új Közbeszerzési törvény kapcsán, hiszen a végrehajtási rendelet még mindig nem jelent meg, de a nagy változás kezdetben bizonyára lassítja az EU-forrásokból megvalósuló beszerzések lebonyolítását - rajzolódik ki a Portfolio által végzett rövid szakértői körképből. Amint tegnap megírtuk: az NGM figyelmeztető közleményt adott ki a közelgő változások miatt, de amint alábbi körképünkben az egyik szakértő rámutat: megfelelő tájékoztatás nélkül "jelentős értelmezési nehézségek merülnek fel még a szakértőknél is, nemhogy a laikus pályázók esetében." Az alábbiakból kiderül, hogy még a szakmabeliek szerint sem segíti az új törvény a túlárazások miatti kritikák teljeskörű kivédését, közben viszont sok, uniós pályázaton nyerő kkv életét nehezítheti meg. Emiatt egy harmadik szakértő egy kimondottan a pályázatokon induló, kkv-kra érvényes, egyszerűsített eljárásrend bevezetését is felveti. Az alábbi véleményeket a beérkezés sorrendjében közöljük.

Figyelmeztetést adott ki az NGM - Nagy változás jön (2.)

November elsejétől az uniós támogatások kapcsán "a pályázók/kedvezményezettek szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során", azaz "bővül az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek köre" - többek között erre a fontos változásra hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alá tartozó gazdaságfejlesztes.gov.hu oldalon ma megjelent közlemény. Az anyag azt is hangsúlyozza, hogy 25 millió forintnyi támogatási tartalom felett a "közbeszerzési kötelezettséget nem a teljes projekt viszonylatában, illetve a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az egyes konkrét beszerzések (közbeszerzések) tekintetében kell vizsgálni és megítélni." A közlemény összességében a felmerülő közbeszerzési kötelezettségre, ezen eljárások idő- és költségigényére, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogszabályokból eredő kötelezettségek "megállapítása és betartása a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett feladata". Az új közbeszerzési törvény nagy változást hoz az EU-források felhasználásánál, amely a forráslehívás időigénye miatt a 2016-os kifizetési célokra is jelentősen visszahathat.

Hat helyett öt hónap haladékot kapnak a kockázati tőkealapok

Az illetékes minisztériumok már áldásukat adták arra a kormányrendelet-módosításra, amely a kockázati tőkealapok számára a forráskihelyezés határidejét 2015. december 31-ről 2016. május 31-re tolná ki - értesült a Világgazdaság. Ez azt jelentené, hogy a nyár végén jelzett kormányzati tervhez (fél éves eltolás június végére) képest öt hónapos haladékot kapnának az alapok, hogy a 7 éves ciklusra megkapott 132 milliárd forintot ki tudják helyezni.

Új vezető az OTP Hungaro-Projekt élén

2015. október 16-tól új vezető, Vulcz László látja el az OTP Hungaro-Projekt Kft. pályázati tanácsadó cég ügyvezetői feladatait.

Bejelentették: sokkal több EU-pénzt szán a kormány az energetikára

Megjelent pénteken a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely úgy módosítja a Környezet és Energia Operatív Programot, hogy 103 milliárd forinttal többet enged költeni a hatékony energiafelhasználást segítő programokra. Ezzel párhuzamosan viszont négy területről elvon forrásokat. A cél nyilván az, hogy ahol lassú a 2007-2013-as EU-források lehívása és nincs esély megfelelő mennyiségű számlát generálni, onnan elveszik a keretet (nehogy a végén tényleges uniós forrásvesztés alakuljon ki) és átcsoportosítják oda, ahol várhatóan le lehet azokat kötni projektekkel. A KEOP teljes keretének lehívása egyébként már viszonylag jól áll, hiszen becslésünk szerint a rendelkezésre álló 7 éves keretnek kb. a 93%-át már kifizettük.

Megkapta a kormányzati jóváhagyást a hatalmas pécsi naperőmű

Megjelent a napokban a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely jóváhagyja a Pécsi Hőerőmű közelében található - 20 hektáros önkormányzati telken megépülő - óriási naperőmű uniós támogatási szerződésének megkötését.

Varga: négy lépést teszünk a növekedés fenntarthatóságáért

A magyar gazdasági növekedés fenntarthatósága érdekében a magyar kormány négy pontban kíván előrelépést elérni: az uniós pályázatok 2017 közepéig kiírásával a támogatások igénybevételének felgyorsításában, a hitelezési aktivitás növelésében, a rugalmas munkaerőpiac kialakításában, illetve a beruházások, a lakásépítés és -felújítás ösztönzésében - hangsúlyozta Varga Mihály a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint az Audi Hungária Motor Kft. által szervezett győri szakképzési konferencián.

Gyors helyzetértékelés Lázár pályázati bejelentése után

A magyar lakosság számára csak visszatérítendő, azaz hitel alapú uniós forrást tud biztosítani a 2014-2020-as ciklusban a kormány, mert az értelmezése szerint csak ezt teszik lehetővé az EU-s jogszabályok - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfó sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében megismételte a tárcától kapott, tegnap este a Portfolio-n megjelent közlemény tartalmát, igaz ezzel továbbra is megmaradt a bizonytalanság a lakosság által várt pályázatok körében.

Mégis lesznek lakossági energiás pályázatok

"A lakosság számára is nyílnak fejlesztési források energetikai korszerűsítésre, azonban ezek visszatérítendő formában lesznek elérhetőek, ahol az állam támogatása a kamat bizonyos részének vagy akár egészének átvállalásában ölthet testet" - többek között ezt a választ küldte a Miniszterelnökség a Portfolio megkeresésére, amely alapján tisztázódott a két hete tartó homály a lakossági energiahatékonysági pályáztok körül. Pontosabban meglátásunk szerint csak részben tisztázódott, mert a megkapott brüsszeli és budapesti reakciók továbbra is ellent mondanak egymásnak és mindkét oldal az EU-s jogszabályokra hivatkozva vezeti le a saját álláspontját.

Milliárdos magyar viták - Tényleg zsebre megy a játék

Heteken belül mintegy 200 milliárd forintnyi átutalás érkezhet meg az Európai Bizottságtól Magyarországra a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban született minapi kedvező uniós döntés hatására - tudta meg a Portfolio egy névtelenséget kérő szakértő forrástól. Ennél kisebb, mintegy 95-155 milliárd forintnyi büntetés forog kockán a sok éve húzódó ún. aszfaltügyben, igaz ez várhatóan nem okoz majd uniós forrásvesztést Magyarországnak. Fontos részleteket tudtunk meg az összesen öt Operatív Program kapcsán Brüsszellel folytatott milliárdos nagyságrendű elszámolási vitáinkról. Ezek azonban még azért nem jelentenek komolyabb gondot, mert a kialkudott pénzügyi büntetési tételt - más számlák benyújtásával - még le tudja hívni Magyarország. A 2014-2020-as időszakban viszont már igencsak zsebre megy a játék, mert az ilyen büntetési tételeket a Bizottság levonja az országnak folyósítható keretösszegből, azaz egy-egy szabálytalan pénzfelhasználási ügy tényleges forrásvesztést okozhat. Ha a migrációs válság kezelése miatt máshogy szeretnénk elkölteni az EU-támogatásokat, akkor ezen módosítási javaslatokat nagyon nyitottan fogadná a Bizottság - jelezte a forrás.

Megsértené Magyarország a Brüsszellel kötött megállapodást

Az igaz, hogy az Európai Bizottság nem adhatja oda a pénzt közvetlenül egy magánszemélynek a családi ház energetikai korszerűsítésére, de egy energiahatékonysági alapnak igenis odaadhatja, így tehát Brüsszel egyáltalán nem akadálya annak, hogy a lakossági épületenergetikai pályázatok megjelenjenek Magyarországon - hangsúlyozta Brüsszelben az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő szakértője a Portfolio-nak. A forrás leszögezte: ha egyáltalán nem kerülnek sorra az ilyen korszerűsítések Magyarországon, akkor azzal megsértenénk az Operatív Programban tett vállalásunkat, igaz Brüsszel ezért nem tudna pénzügyi szankciót kivetni ránk.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility