gazdaságfejlesztés

Falba ütközne Orbán menekültügyi uniós büdzséjavaslata

Az EU-tagok már 2013-ban megállapodtak a 2014-2020-as időszak várható uniós költségvetési befizetéseiről, így ez egy felső korlát, amelynek felfelé elmozdítását el szeretnénk kerülni, az összes tagállam egyetértésével ez persze megoldható lenne - jelezte egy vezető uniós forrás ma délután a Portfolio kérdésére. Ez egyúttal abba az irányba mutat, hogy lényegében nem lehetne kivitelezni azt a magyar kormányfő által a közelmúltban felvetett javaslatot, hogy a közös uniós büdzsé befizetéseinek növelésével és a kiadásainak vágásával jöjjön létre egy 3 milliárd eurós mentőalap Szíria szomszédos országainak stabilizálására. A büdzsé átszabásának korlátai lényeges szerepet játszhatnak abban, hogy a legfrissebb magyar javaslat már jelentős hazai költségvetési forrást ajánlana fel a közel-keleti helyzet stabilizálására. Ezt az összefogást más tagállamok kapcsán is járható útnak tartja a vezető, de névtelenséget kérő uniós forrás. Ő egyúttal azt is felvetette, hogy az egyes tagállamok dönthetnek úgy: a Brüsszeltől megkapott kohéziós források egy részét más célra, így például nagyobb részben a menekültügyi problémák kezelésére fordítják.

Ezért ütik Magyarországot - Nagyon fájna a szankció

Alapvetően sérülhetne a magyar gazdaság következő évekbeli növekedési modellje, ha az egyre keményebb osztrák, illetve német fenyegetések valósággá válnának és a menekültkvóta miatt a Magyarországnak járó EU-támogatások egy részét elvennék, illetve befagyasztanák. Jó ugyanis tudni, hogy Magyarország az egyik legnagyobb nyertese volt és lesz az EU szolidaritását jelző kohéziós politikának. Közben pedig a közös kassza legnagyobb befizetői között találjuk azokat az országokat, akik az Európai Bizottság kvótarendszere szerint a legtöbbet vállalnák magukra a menekültügy kapcsán is. Részben tehát érthető a háborgásuk, de a téma a pénzügyi vonatkozásoknál sokkal összetettebb, belpolitikai megfontolások is sok esetben szerepet játszanak az eldurvult nyilatkozatokban, illetve döntésekben. Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy Magyarország a menekülthullám frontországa, így vajmi keveset segít rajtunk az 54 ezer fős, brüsszeli áthelyezési javaslat.

Ő lesz az Európai Bizottság új budapesti képviseletvezetője

Zupkó Gábort nevezték ki az Európai Bizottság budapesti képviseletének a vezetőjévé - jelentette be szerdán a Bizottság Brüsszelben. Ő Szűcs Tamást váltja, akinek megbízatása december elsején jár le.
Zupkó jelenleg a brüsszeli bizottság kommunikációs főigazgatóságán igazgatói tisztséget tölt be, és 2005-ben csatlakozott az intézményhez.

750 milliárd a tét: nem egymással, hanem az idővel küzdünk

"Az előrehozott pályázati meghirdetés, mint magasabb sebességi fokozatba kapcsolás, mindenképpen támogatható, és ezt egyféleképpen lehet a legoptimálisabban elérni, ha a lehető legszélesebbre tárjuk a pénz kihelyezési körét, azaz a vállalkozó mindenhol férjen ahhoz hozzá" - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója ezt az új ciklus 750 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrásának változó elosztási rendszere kapcsán mondta. Krisán leszögezte: "a vállalkozóknak és nekünk is teljesen mindegy lenne a pénzelosztás módja, a sebessége viszont egyáltalán nem", hiszen a kiosztandó pénz hatalmas a hátralévő 5 évnyi időhöz képest. Meglátása szerint ha kiszorulnának a bankok és a már bizonyított pénzügyi közvetítők a pénz elosztásából, azzal "a gyereket is kiöntenénk fürdővízzel együtt". Érvelése szerint a pénzkihelyezés gyorsasága és a meglévő tudás hasznosítása a két legfontosabb dolog, így azzal a hasonlattal élt: "Trabantot szinte mindenki tudott szerelni, de egy hibrid motorhoz nem biztos, hogy elég lesz a kalapács."

Óriási EU-pénzek: 300 új emberrel készül az Államkincstár

Miután két hete elhangzott, hogy szeptember vége körül várhatók a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) első pályázati kiírásai, ma arról beszélt a Magyar Államkincstár elnöke, hogy az 1230 milliárd forintos program lebonyolításához új főosztályt hoztak létre és 300 embert vettek fel országszerte.

Fűnyíróval jönne össze Orbán 1000 milliárdos terve

"Azt javaslom, hogy minden tagállam további egy százalékot fizessen be az EU közös költségvetésébe és ezzel párhuzamosan minden más kiadást általánosságban egy százalékkal csökkentsünk. Ez kereken 3 milliárd eurót ad ki, amivel Szíria szomszédos országait támogatni tudjuk. Ha pedig több pénzre van szükség, megemeljük a segítséget egészen addig, amíg a menekültáradat elapad" - ezt a javaslatot fogalmazta meg a német Bildben szombaton megjelent interjújában Orbán Viktor kormányfő. Ha a javaslatot röviden értelmezzük, azt kapjuk, hogy az EU-kassza bevételi és kiadási oldalán is mintegy 1,5-1,5 milliárd eurót "fogna" a kormányfő, és így jönne össze a 3 milliárd euró.

Hogyan dönt az MNB? - Az EU-pénzek miatt sem mindegy

Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem. Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.

Kritikát kapott az MFB új EU-s pénzosztási terve

Amíg lesz vissza nem térítendő uniós forrás, addig csekély lesz az érdeklődés a visszatérítendő forrásokra és éppen emiatt nagyon komoly megfontolást igényel az MFB-s "programnak látszó" elképzelés - hangsúlyozta mai előadásában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Privátbankár konferenciáján leszögezte: a "teljes pénzügyi közvetítői hálózat és teljes magyar bankszektor bevonása mellett kellene megcsinálni" a vissza nem térítendő uniós források elosztását, amellyel egy friss kormánydöntés tartalmára reflektált.

Gyökeres változásra kell készülnünk az EU-támogatások rendszerében

Az elmúlt hónapokban lezajlott görög válság, a 2016-os brit népszavazás, a "német gazdasági problémák tömkelege", illetve a német vállalatok migrációs kihívásra adott eddigi reakciói mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy 2020 után gyökeresen megváltozik az EU kohéziós politikája - hívta fel ismét a figyelmet ma reggeli előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkára ezzel arra utalt a Privátbankár konferenciáján: egyre több a jel arra, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus után az Európai Bizottság nem lesz képes rávenni a régi nagy nettó befizető EU-tagállamokat arra, hogy továbbra is támogassák a 2004-ben csatlakozott tagokat. Ez nemcsak az anyagiakon múlhat majd, hanem azon is, Csepreghy szerint egyre több régiós ország ismerte fel, hogy a tagság jogokkal is jár a kötelezettségek mellett, emiatt megváltozott a "testtartása", ez pedig eleve kemény vitákat generál.

Gond van az EU-pénzekkel: így nyerne időt a kormány

Miután a társadalmi infrastruktúra fejlesztési projektek terén fokozott a lemaradás a források lehívásában, kedd este megjelent az a Magyar Közlöny, amely a ciklus zárása előtt 3 hónappal az Operatív Program lényegi módosítását vázolja. Ugyanez rajzolódik ki a társadalmi megújulást szolgáló Operatív Programnál is, amelynek lényege, hogy a most év végéig felhasználható (és esélyesen "beragadó") vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé (hitel, azaz visszatérítendő forrássá) alakítaná a kormány azért, hogy ezek lehívására több idő legyen.

Itt a bejelentés! Tényleg elindul az MFB hálózatának felállítása (2.)

Megjelent kedd este a legfrissebb Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a Portfolio múlt heti értesülésével összhangban rögzíti, hogy az MFB Zrt. egy legalább 400 településből álló értékesítési hálózatot építsen fel, és amelyhez a kormány eldöntötte, hogy brüsszeli iránymutatás hiányában is elindítja a közbeszerzés kiírását. A cél az, hogy az MFB Zrt. ezen hálózaton keresztül juttassa el a hitelkonstrukcióit, illetve a visszatérítendő EU-s forrásokat a kedvezményezetteknek. A Miniszterelnökség közleménye szerint "a jövőben 3 budapesti és 397 vidéki helyszínen igényelhetik a vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank által közvetített visszatérítendő EU-s forrásokat és a bank saját hiteltermékeit."

Csak a kért összeg felét kaptuk meg Brüsszeltől a menekültügyben

Percekkel ezelőtt érkezett a döntés Brüsszelből, miszerint az Európai Bizottság ma úgy döntött, hogy 4 millió eurónyi gyorssegélyt ad Magyarországnak a menekültügy kezelésével kapcsolatos kiadások fedezésére. Ez éppen a fele annak az összegnek, amelyet augusztus közepén kértünk gyorssegélyként.

Magyarország pénzügyi büntetését feszegetik az osztrákok és a svájciak

A hétvégén az osztrák kancellár, illetve a svájci kormánykoalíció második legnagyobb pártjának elnöke is azt feszegette, hogy az értékelésük szerint nem megfelelő magyar menekültügyi viselkedésre pénzügyi büntetéssel reagáljon Ausztria, illetve Svájc. A diplomáciai feszültség tehát úgy tűnik, hogy akár új szintre is emelkedhet, hiszen a Magyarországnak szóló uniós, illetve svájci fejlesztéspolitikai támogatások felfüggesztésére való célozgatás példátlannak nevezhető és egyúttal igen súlyos üzenetekként is értelmezhetők.

Így robbant fel az EU-s támogatások magyarországi kifizetése

Hol veszíthet EU-pénzt Magyarország? - Itt a tükör!

A magyar kormány a pályázók felé a 7 évre rendelkezésre álló uniós forráskeretnek mintegy 92%-át fizette ki eddig, és kell még erőfeszítéseket tenni, hogy végül el tudja érni az összes forrás lehívását - hangzott el az MKT Közgazdász-vándorgyűlés mai EU-forrás szekciójának keretében. Pichler Balázs, a Miniszterelnökség főosztályvezetője előadásában azt is részletesen bemutatta, hogy pontosan mely területeken kell még ezen erőfeszítéseket megtenni. Az Operatív Programok szintjén a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programmal (TIOP) vannak most a legnagyobb bajok, igaz közben a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) is kell "kaparni", hogy a menetközbeni programmódosítás után sikerüljön az összes forrás lekötése. Regionális szinten pedig az észak-magyarországi és az észak-alföldi programokban van most a legnagyobb elmaradás az augusztus végi kifizetési célokhoz képest. Jó tudni egyébként, hogy a 7 évre járó összes uniós pénznek 86%-át papíroztuk le Brüsszellel, de csak 68%-át fizette ki a testület Magyarországnak eddig részben a kifizetések időigénye, részben felfüggesztése, megszakítása miatt. Utóbbi vitás ügyekből ered, de jó hír, hogy a Portfolio kérdésére kiderült: a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban a felfüggesztett 451 millió euró folyósítása heteken belül megtörténhet.

Itt a bejelentés! - Nem fognak örülni neki a bankok

"Ártatlannak tűnő" kérdést tettünk fel a miskolci MKT Közgazdász-vándorgyűlés EU-források szekciójában azzal kapcsolatban, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel előfordulhat-e, hogy a kormány megemeli a júliusban megjelent GINOP pályázatok kapcsán a keretet, ha pedig igen, akkor ez mit okoz a visszatérítendő források felhasználási kilátásaira a következő években. Hosszú válaszában Rákossy Balázs, az NGM államtitkára jelezte, hogy ez valóban fontos gazdaságpolitikai dilemma, de közben egy igen fontos bejelentést is tett, aminek tudomásunk szerint a magyar bankrendszerre igen fontos tovagyűrűző hatása is lesz.

Így küzd a kormány az EU-s nagyprojekteknél a forrásvesztés elkerüléséért

Jelenleg kevesebb, mint 20 olyan uniós nagyprojekt van, amelyek két EU-s fejlesztési ciklus közötti feldarabolásáról, azaz szakaszolásáról már döntött a kormány, de ezen projektek menedzselése jelentős kihívást okoz, mivel egyszerre három célnak is meg kell felelni velük kapcsolatban - többek között erről beszélt az 53. MKT Közgazdász-vándorgyűlés EU-forrásokról szóló szekciójának nyitó előadásában Tóth Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Mindenki aláírta a 3-as metró felújításának szerződését

A kormány továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja a fővárosi közösségi közlekedés fenntartható működését és fejlesztését, az M3 metróvonalon futó szerelvények felújításához szükséges 60 milliárd forint összegű fővárosi hitelfelvételhez állami kezesség biztosításával járul hozzá - reagált az Index cikkére a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Sötét fellegek a 3-as metró felújítása felett

Nem véletlen, hogy a napokban felerősödött az odamondogatás a főváros és a kormány vezetése között a 3-as metró felújításával kapcsolatban, a projekt több sebből vérzik. Kiderült, hogy az oroszok a legalja munkát végeztetnék Dunakeszin, az alagútfelújítás becsült költsége pedig a becsült 125 milliárd forintról 165-re ugrott. Az unió se lelkesedik a projektért - írja az Index.

Még ötezer EU-s pályázatot kell befejezni év végéig

A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusra járó 8200 milliárd forint magyar intézményrendszer felőli kifizetése idén október közepe körülre teljesíthető, a kormány pedig mindenképpen törekszik a 100%-os forráslehívásra amellett is, hogy a 70 ezer fejlesztésből számtalan olyan lehet, amely valamilyen okból bedől - üzenetében lényegében ezeket mondta ma reggel az M1 aktuális csatornán Csepreghy Nándor. Elárulta azt is, hogy ebből a 70 ezer támogatott fejlesztésből nagyjából még 5 ezer nincs teljesen lezárva. Emiatt egyébként valóba látszik annak indoka is, hogy miért van szükség még mindig a "kormányzati korbácsra".