December elején egyszerre 4 pályázati felhívás 1105 milliárd forint összegben jelent meg. Nagyjából ez az összeg fedezheti majd az országban jövőre induló közlekedési beruházásokat. A tervek szerint 670 milliárdot ki is fognak fizetni - mondta Tasó László a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.
A 2014-2020 programozási időszak Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programja terhére finanszírozott, a közszféra szervezetek számára tervezett beruházások megvalósítását szolgáló projekteket a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Korlátolt Felelősségű Társaság segítségével látja el az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - olvashatjuk a Magyar Közlöny tegnapi számában.
A magyar kormány által idénre hivatalosan közzétett uniós pályázati menetrendektől összesen 1880 milliárd forinttal tért az intézményrendszer - derül ki a Portfolio ma frissített nagy összegzéséből. Érthető tehát, ha a pályázatra készülők közül sokan úgy érezték: hiába várakoztak. Az összképet persze nagyban javítja, hogy december elején egyetlen nap alatt 1105 milliárd forintnyi keretösszeggel "tolt ki" nagy útépítési pályázatokat a kormány. Sőt, az év végi nagy hajrá jegyében csupán ma mintegy 200 milliárdnyi pályázati keretösszeg jelent meg. Ha viszont az idei tényeket Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének tavaszi bejelentéséhez viszonyítjuk, akkor erőteljes túlteljesítést látunk, ugyanis bő 300 milliárddal több, 3032 milliárdnyi uniós pályázat jelent meg 2015-ben. Így most év végén elmondhatjuk, hogy már a 7 évre járó teljes uniós keretösszegnek a 40%-át meghirdette a kormány.
A júniusban megjelent Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása című felhívás módosult - olvashatjuk a ma megjelent közleményben. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 10 milliárd forintról 30 milliárd forintra módosult a 27/2013 (II.12.) Korm. rendelet szerint szabad vállalkozási zónának minősülő településen megvalósuló fejlesztések esetén. Az is fontos, hogy azbeddigieken felül további 122 település válik szabad vállalkozási zónává, bővítve így a megvalósítási helyszínek településlistáját.
A két, nyáron meghirdetett gazdaságfejlesztési pályázaton most 399 cég összesen 57,5 milliárd forintot nyert, és további 30-40 milliárd forintnyi támogatási döntésről születhet rövidesen bejelentés - jelezte ma a nemzetgazdasági tárca két vezető tisztségviselője. Mivel a két, tavaly őszi gazdaságfejlesztési pályázaton már 27 milliárd forintot osztottak ki a nyerteseknek, így a szóban forgó pályázatokon összesen mintegy 120 milliárdnyi uniós támogatást osztanak ki. Tekintettel a nagyjából 50%-os támogatási intenzitásra, ez azt is jelenti, hogy a vállalkozóknak szóló GINOP pályázatok eddig mintegy 250 milliárd forintnyi beruházási hullámhoz járulhatnak hozzá 2016-ban.
December 10-én még csak a kerek 9000 milliárdos, ma pedig már a 9100 milliárd forintos határt is átlépte az uniós támogatások kifizetési számlálója. Elképesztő sebességgel pörög tehát a számláló, hiszen december elseje óta 190 milliárddal ugrott meg, év eleje óta pedig 2235 milliárdos az elmozdulás mértéke. Több oka is van annak, hogy ez a hatalmas ütem valószínűleg nem megy a magyar államháztartás rovására.
Még 2015-ben megjelenik az a rendelet, amely újra átírja a méltán híres gazdaságfejlesztési pályázatok idei menetrendjét - írja a Világgazdaság a NEmzetgazdasági Minisztériumtól kapott információi alapján. A cikk szerint 18 felhívás még megjelenik a napokban, de a beadási időszak már csak 2016-ban indul.
"Előrejelzésünk szerint az uniós támogatások (mezőgazdasági támogatások nélkül) a GDP 6 százalékáról annak 2,5 százaléka alá csökkenhetnek, azaz nominálisan az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja a visszaesés" 2016-ban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank által a héten kiadott inflációs jelentésben. Ezek alapján az MNB-stáb egyértelműen pesszimista a kormány jövő évi uniós forrás-kifizetési terveit illetően, hiszen a kabinet legfeljebb néhány százmilliárdos eséssel kalkulál. A friss jegybanki előrejelzés így a néhány hete felvázolt Portfolio-forgatókönyvek közül a leginkább borúlátó (elméleti) pályával esik egybe, igaz ezzel együtt az MNB nem rontott a jövő évi GDP-előrejelzésén. Ezt azzal indokolta, hogy már gyorsan beépítette a számokba a kormány friss lakáspiaci élénkítő lépéseinek hatását is. Ami még ennél is érdekesebb, hogy az MNB-stáb 2017-re is csak kis gyorsulást vetít előre az EU-pénzek kifizetésben, amely még inkább borúlátó előrejelzésnek számít, ha ezt összevetjük azokkal a forgatókönyvekkel, amelyeket mi kalkuláltunk a kormányzati jelzések alapján.
Négy felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, összesen közel harmincöt milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak programjai közé tartozó TOP a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, forrásokat biztosít a települési önkormányzatok és a megyék fejlesztéseihez.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Fejlesztési Központtal együttműködve humán erőforrás-kapacitás építésére kaptak támogatást az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) pályázatán 2015 decemberében - áll a két tárca közös sajtóközleményében. A szervezetek 2016 és 2018 között megerősített személy állománnyal, szakmai programokkal segítik a köz-, magán- és civil szféra szereplőit a LIFE források elnyerésében.
Úgy juthatnak uniós forrásokhoz a nagyvállalatok 2016-ban, ha olyan projektekben vesznek részt, mely kis- és középvállalkozások számára közvetlen előnyökkel járnak. Hazai forrásból pedig 15 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást irányozott elő nekik a kormány, ha a fejlesztendő tevékenysége a feldolgozóipari ágak (TEÁOR 10-33) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe esik.
Egyetlen, de lényeges ponton tér el az eredeti változattól az a Közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos összegző törvénymódosító javaslat, amelyet múlt pénteken fogadott el a parlament Törvényalkotási Bizottsága. Ez a módosítás a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden pályázó mentesülne a szigorúbb közbeszerzési szabályok alól, aki a most november elsején hatályba lépett új Kbt. előtt kért uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatást. Így tehát azok a cégek, akik például még a nyári GINOP-os eszközbeszerzési pályázatokon indultak, de még a mai napig sem kapták meg a támogatási döntésről szóló határozatot, abban már legalább biztosak lehetnek, hogy ha nyernek, akkor nem futnak bele 25 millió forint feletti beszerzésnél a szigorúbb szabályozásba. Az törvénymódosító csomagról ma délután szavaz a parlament.
A hazai agrárium csúcsvezetői, az agrobiznisz topmenedzserei, a legsikeresebb magyar agrár-nagyvállalkozók, véleményvezérek és szakmai tekintélyek - ők azok, akikről a Portfolio és az agrárszektor.hu szerkesztésében megjelenő "Agrárszektor 2015 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban olvashat. A kötet szerkesztői ismét egyedülálló portrésorozattal rukkoltak elő, amelyben azokkal a hazai agrárszemélyiségekkel találkozhat, akik jelenleg meghatározó befolyással bírnak a hazai élelmiszergazdaság életében.
Az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága eddig már több mint 25 magyar ügyben talált olyan szabálytalanságokat, amelyek miatt több mint 400 millió eurónyi (kb. 120 milliárd forintnyi) pénzügyi korrekcióról állapodott meg a magyar hatóságokkal - jelezte egy mai budapesti szakpolitikai konferencián a DG Regio főigazgatója. Walter Deffaa egyúttal visszautasította azt, hogy hibázott volna a Bizottság az ún. Altus-ügyben, sőt azt hangsúlyozta, hogy valójában nincs is ilyen ügy. Ezt azzal indokolta, hogy a magyar hatóságok mindeddig nem tudtak megjelölni olyan konkrét (jog)szabályt, amelyet megsértett volna a brüsszeli testület, így vizsgálat sem indul a konzorciumi nyertes pályázat ügyében.
A következő napokban 100 milliárd, karácsonyig pedig további 500 milliárd forintnyi területfejlesztési pályázat jelenik meg, ami az uniós költségvetési ciklusban ezen a területen rendelkezésre álló források csaknem fele - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szegeden.
Mintegy 100-150 milliárdos államháztartási bevételről, azaz ilyen mértékű "különadóról" szólhat Lázár János azon mai jelzése, hogy ha Magyarország elveszítene egy nemzetközi pert az aszfaltkeverős ügyben, akkor ezt továbbhárítanák az útépítő cégekre. Ez már egy tavaly nyári törvénytervezetben felbukkant, de azóta nem lehetett róla ennyire konkrétan hallani. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy eddig valaha eljut az ügy, hiszen a Portfolio tudomása szerint az Európai Bizottság érvrendszere is eléggé "rezeg", ráadásul eljárásjogi hibába is esett azzal, hogy a határidő letelte mellett sem küldte a megfelelő jogi választ a magyar szervek által küldött levélre.
Ma délelőtt átlépte a kerek 9000 milliárd forintos határt a 2007-2013-as uniós források hivatalos kormányzati kifizetési számlálója. Ez azt jelenti, hogy már nagyjából 300 milliárd forinttal haladta meg a magyar költségvetés által a pályázók felé tett előzetes kifizetés azt a keretet, amit utólag majd várhatóan megkapunk Brüsszeltől. Ez azonban nem menne a költségvetés rovására a nemzetgazdasági tárca és saját információink alapján.
Megszületett a megállapodás a magyar kormány és a norvég állam között, így folytatódnak a Norvég Civil Támogatási Alap kifizetései - hozta előre a holnapra tervezett kormányzati bejelentést a mai "Átláccó" fesztiválon Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség államtitkára, miniszter-helyettese azért mondta ezt el, mert a korrupciós világnap alkalmából rendezett konferencián egy oknyomozó újságíró rákérdezett az alap kifizetése körüli fejleményekre. Csepreghy a közbeszerzési törvény újításaival és a közbeszerzések általános túlárazásával kapcsolatos kritikákra is reagált.
Bár az Egyesült Államok és Magyarország kereskedelmi kapcsolatrendszere egészséges, de az amerikai üzleti körök szerint létezik a korrupció érzete, így ha valaki nem a megfelelő játékszabályok szerint játszik, annak súlyos következményei lehetnek - hívta fel a figyelmet a korrupciós világnapon szervezett "Átláccó" fesztiválon Colleen Bell. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete a múlt héten visszamenőleges hatállyal módosított közbeszerzési törvényre, az összeférhetetlenségi szabályok lazítására is utalva szintén erős üzenetet mondott, amikor úgy fogalmazott, hogy "Nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak". A nagykövet sürgette a paksi bővítés szerződéseinek nyilvánosságra hozását is.
A november elsején elfogadott új közbeszerzési törvénnyel "bővülnek az összeférhetetlenségi szabályok", és még a múlt heti törvénymódosítás mellett is "az egyik legszigorúbb az új közbeszerzési törvény Európában" - hangsúlyozta a mai "Átláccó" fesztiválon elmondott előadásában Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy a korrupciógyanús esetek számát és a túlárazás problémáját igyekszik csökkenteni az az új szabály, miszerint 25 millió forint feletti támogatású beszerzéseknél kötelező a közbeszerzés elindítása.
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban...
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási...
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan... 
A NIS2 hazai szabályozásának hatálya alá olyan szervezetek is bekerülhetnek, amelyek üzletmenete, vagy létszáma... 
Három hete havazott, múlt héten eljött a 30 fok - mintha Donald Trump vámbejelentéseit néznénk az időjárás köntösébe...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül Lehetetlen?...
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
