• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

MNB: ezért segítjük 600 milliárdos programmal a kkv-kat

Az eddigi 10 milliárdról 1 milliárd forintra csökken a Növekedési Hitelprogram harmadik pillérében, 2016-ban elérhető egyes hitelek maximális volumene, és ez is mutatja a program még erőteljes kkv-fókuszát - emelte ki a mai Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánk keretében tartott előadásában Fábián Gergely. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója rámutatott: azért a kkv-kra fókuszál (még inkább) az NHP kivezetési szakasza, mert kimutatásaik szerint ebben a szegmensben történtek olyan hitelfelvételek, amelyek NHP nélkül nem történtek volna meg. Fábián elismerte, hogy a gyenge (vállalati) hitelkeresleti oldal is hozzájárult a vállalati hitelállomány zsugorodásához, nemcsak a bankok korlátozott hitelkínálati aktivitása.

Melyik cégekre lőjön a magyar kormány?

Az erősebb, a külpiacokon rendszeresen megjelenő mintegy 1000 magyar céget kellene erősebben támogatni - értett egyet a Vállalati Növekedés konferenciánk első panelbeszélgetés keretében Horváth Miklós, a Magyar Export Szövetség elnöke és Chikán Attila, a BCE Versenyképességi Kutató Központ igazgatója. Ducsai-Oláh Zsanet, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója szintén megemlítette a kerek ezres számot úgy, hogy ilyen volumenben érkeztek a világ minden tájáról megkeresések ületi befektetési tervvel kapcsolatban. Sass Magdolna, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa egy 5+1 szempontrendszerű keretet hangsúlyozott arra, hogy melyek a közös jellemzők a sikeres, felemelkedő országokra, Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályvezetője a kedvező és kedvezőtlen friss német vállalati hangokat és véleményeket tolmácsolta.

Chikán: négy tényező miatt csúszott vissza Magyarország

A 2006-os 38. helyről mostanra a 63. helyre csúsztunk vissza a WEF globális versenyképességi indexe alapján, ami a volt szocialista országok körében is szomorú tendencia és leginkább négy tényezővel magyarázható - mutatott rá bevallottan kritikus hangvételű előadásában Chikán Attila a Vállalati Növekedés 2015 című mai konferenciákon. A BCE Versenyképesség Kutató Központ igazgatója leszögezte: "az az intézményrendszer, azok az eszközök, amelyeket alkalmazunk, nem segítik eléggé hatékonyan a gazdaságnak a fejlődését". Chikán különösen gyengének látja a WEF adatai alapján is azt, hogy a cégek hogyan állnak az üzleti felkészültségben, maga az állam pedig a kialakított intézményrendszeri jellemzőkben.

Ezt ne felejtsük el, ha már uniós forrást kérünk

"Tipikus buktatók, fontos újdonságok a gazdaságfejlesztési pályázatoknál" címmel tartotta meg előadását a Vállalati Növekedés 2015 konferenciánkon Gedei Gábor, a GINOP projektmenedzsere, és rögtön azzal a sokak számára meglepő kijelentéssel kezdte, hogy EU-s kérésre nem szabad már a pályázat kifejezést használni. A tipikus buktatók között említette a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárságának szakértője azt, hogy ha valaki elektronikusan benyújtotta a támogatási igényét, akkor 3 napon belül postán is erősítse meg azt, hogy az adatok stimmelnek és valóban ő adta be azt az adott kérelmet. Természetesen elektronikus aláírással rendelkező cégvezetőknek már ezzel a papírmunkával sem kell foglalkoznia.

Felfedte terveit a kormány: csalódás érheti a cégeket

A napokban megjelent a közép-magyarországi régió még idén megjelentetni tervezett uniós pályázatainak menetrendje, amely összesen 70,3 milliárd forintnyi forráshoz rendel dátumot. Ebből azonban mindössze 16 milliárd forintot tesznek ki azok a pályázatok, amelyekben a mikro-, kis és középvállalkozások elindulhatnak, azaz sokak számára ez csalódással felérő hír lehet . Ráadásul a táblázatban jelzett menetrend sok esetben biztosan nem tartható, hiszen már túl vagyunk a leírt hónapokon. A VEKOP Éves Fejlesztési Kerete egyúttal azokat a forrásokat is bemutatja, amelyek más, sokkal nagyobb keretösszegű EU-s Operatív Programok forrásaihoz adódva együtt alkotják egy-egy országos kihatású pályázat forráskeretét. Ezeknek a "betársuló" VEKOP-forrásoknak az összege számításaink szerint 81,3 milliárd forint, amelyeknek töredéke, mindössze néhány milliárd forint érhető majd el a vállalkozói réteg számára, már kiírt, vagy később kiírandó pályázatok formájában.

Forradalmi újítást hoz az új magyar törvény

"Egészen forradalmi újítás történik" Magyarországon azzal, hogy az új közbeszerzési törvénnyel elindult az új nemzeti eljárásrend, amelynek keretében a közbeszerzési értékhatárok csökkentek, legalább három ajánlattevőt fel kell hívni és meghívót is közzé kell tenni a Közbeszerzési Hatóság honalapján - többek között ezt hangsúlyozta a Világgazdaságban ma megjelent interjúban Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkára biztos abban, hogy ezen előírás miatt az ajánlatkérő száma jelentősen növekedni fog, a közelmúltban nagy visszhangot kapott új szabályt (25 millió forint elnyert támogatás felett csaknem minden esetben kötelező a közbeszerzés) pedig az uniós támogatások korábbi felfüggesztésével, az ebből eredő változtatási kényszerrel indokolta.

Mégis labdába rúghatnak az EU-s pályázati tanácsadó cégek?

"Már nincs tervben, hogy az állam ingyenes szolgáltatást nyújtson a pályázóknak, sőt még az is bizonytalan, hogy a közszféra a fejlesztéseit képes lesz-e egyengetni tanácsadócégek nélkül" - mutat rá ma megjelent körképének elején a Napi.hu.

Nagyon készülnek a cégek az új EU-s pályázatokra

A kis- és középvállalalkozások fele indulna az új uniós pályázatokon, közel harmaduk pedig eszköz- és telephelyfejlesztésre fordítaná az így bevont forrást - derül ki az Erste Bank felméréséből, melyet 800 kkv vezetőjének megkérdezésével végeztek. A tavaly őszi felméréshez képest - igaz abban még csak 150 cég vett részt - markáns változás, hogy a tavalyi 40 százalékkal szemben most csak 6 százalék indulna munkahelyteremtő pályázaton. A most ősztől tömegesen megjelenő pályázatok a vállalkozói érdeklődést is tovább emelhetik az uniós források iránt.

Indul Pest megye szétválása az EU-pénzek érdekében

A Pest Megyei Közgyűlés pénteken egyhangúlag támogatta, hogy a megye önálló régióvá váljon - tájékoztatta a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke az MTI-t. Ambrus András elmondta: a jelen lévő 27 képviselő mindegyike támogatta szavazatával, hogy a következő uniós költségvetési ciklustól (2021-től) Pest megye ne a közép-magyarországi régióhoz tartozzon, hanem - Budapesttől elválva - 1,2 millió lakosával önálló régiót alkosson.

Itt a bejelentés: ingyenhitelt kapnak a családok EU-pénz helyett!

Több hete tartó bizonytalanság után ma azt jelentette be a Miniszterelnökség, hogy az augusztusban beígért, 40%-nyi vissza nem térítendő uniós támogatás helyett 66%-nyi részarányban lényegében ingyenhitelt biztosít a kormány a magáningatlanok energetikai korszerűsítésére. A fennmaradó egyharmadnyi részt a családoknak maguknak kell előteremteni az ilyen beruházások megvalósításához, igaz ez alacsonyabb az augusztusban jelzett 45%-nál.

Így nem rontod el az uniós pályázatodat!

"Tipikus buktatók, fontos újdonságok a gazdaságfejlesztési pályázatoknál" címmel tartja előadását a jövő keddi Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon Gedei Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium GINOP projektmenedzsere. Az előadás kifejezetten hasznos lesz tehát azoknak, akik vagy már indultak a nyári gazdaságfejlesztési pályázatokon, vagy erre készülnek az ősztől dömpingszerűen megjelenő kiírások kapcsán.

Indul az MFB Pontok országos kiépítése

A napokban megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED), illetve a Közbeszerzési Értesítőben az a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek.

Lázár: ne adjunk ingyenpénzt az embereknek

"Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével, nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes". "Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat." - többek között ezzel indokolta a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János azt, hogy végülis miért nem lesznek vissza nem térítendő források a lakossági energiahatékonysági pályázatokra.

Más van az anyagban, mint amire Lázár utalt

Ami le van írva a Partnerségi Megállapodásban az energiahatékonysági források esetében, az úgy van, vagyis közvetlen támogatásként vissza nem térítendő támogatást nem lehet nyújtani a lakossági energiahatékonysági projektekre - hangsúlyozta újra álláspontját Lázár János a mai Kormányinfón. A válasz közvetlen előzménye, hogy a MEHI hivatalos választ kapott Brüsszeltől arra, hogy igenis lenne vissza nem térítendő támogatás a lakossági energiahatékonysági pályázatokra, hiszen ezt a tervet adta le a kormány a Partnerségi Megállapodásban és az Operatív Programokban Brüsszelnek, amely anyagokat az Európai Bizottság el is fogadta. Közben gyorsan megnéztük, hogy mi van a Lázár által említett Partnerségi Megállapodásban és abban továbbra is az van, hogy vissza nem térítendő forrásokat szánt a kormány a magántulajdonú lakóépületek energetikai korszerűsítésére is.

Világos brüsszeli üzenet: van pénz a lakossági energetikai pályázatokra

Megerősítette az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője a Magyar Energiahatékonysági Intézet kérdésére azt, hogy nemcsak lehetséges, de egyben kiemelten fontos is uniós forrásokból támogatni az épületek energiahatékonysági felújítását, beleértve a lakosságot is. A Brüsszelből kapott válasz alapján tehát továbbra is az látszik, amit a Portfolio is megírt több cikkben: nincs olyan uniós jogszabály, mely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását. Ezzel ellentétben viszont két hete a kormány felől olyan jelzés érkezett, hogy a jogszabályi korlátok miatt nem lesz ilyen jellegű támogatásokra pénz.

Itt a nagy hír: hét kibúvó lesz a vasárnap startoló törvény alól!

A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.

Vasárnaptól szűkül az üzleti titkok köre

A november 1-től hatályba lépő új közbeszerzési törvény (Kbt.) az eddiginél részletesebben és egyértelműbben szabályozza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét. Ezáltal az üzleti titokkal összefüggésben az ajánlatkérők az eddigi passzív szerepkörhöz képest egy rendkívül aktív szerephez jutnak, mindez pedig lényeges változás a hatályos szabályozáshoz képest, amely alapján az ajánlattevők akár az ajánlatuk egészét − gyakorlatilag a tartalomjegyzék kivételével − üzleti titoknak minősíthették.

200 milliárdos keretnövekedést engedélyezett a kormány

Furcsa címmel jelent meg ma egy kormányhatározat a Magyar Közlönyben, amelynek az a lényege, hogy a kormány 200 milliárd forintos átmeneti keretnövekedést engedélyez az idei költségvetés uniós támogatásokhoz kapcsolódó fejezetében. Ezt a keretemelkedést (átmeneti hiánynövekedést) köteles lesz a később beáramló EU-pénzekkel leszorítani az adott fejezet kiinduló keretszintjére.

Kreatív megoldással segíti a magyar kormány a multikat

A jövőben csak az a pályázó részesülhet uniós pénzügyi forrásból, amelyik munkahelyet teremt, vagy hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez - többek között ezt mondta hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese vázolta, hogy bár az uniós szabályok nem engedik, hogy a magyarországi nagyvállalatok EU-forrásokhoz jussanak, de egy átgondolt, kreatív megoldással ez mégis sikerülhet. Közben egyébként a kisebb magyar cégeket is lehetőségekhez juttatják a kötelező együttműködésekkel. Csepreghy azt mondta: a mezőgazdaság és a turizmus kiemelt fejlesztési terület lesz, azt pedig elképzelhetőnek tartja, hogy egyes települések kiválnak Pest megyéből a fejlesztési források igénybevétele miatt. Arra azonban, hogy Pest megye és Budapest 2020-ig külön régióba kerüljön, nem lát esélyt.

Bejelentés várható a Portfolio jövő keddi konferenciáján

Az MNB jövő kedden jelenti be új hitelezést segítő csomagját, és a Növekedési Hitelprogram kivezetését - nyilatkozta ma délelőtt a Portfolio Öngondoskodás konferenciája keretében Nagy Márton jegybanki alelnök. Jövő kedden egy újabb Portfolio konferenciára kerül sor Vállalati Növekedés 2015 címmel, amelynek programjában éppen szerepel egy jegybanki igazgatói előadás az NHP jövőjéről. Mivel aznap nem-kamatmeghatározó Monetáris Tanács ülés is lesz, így annak eredményéről elsőként éppen a Portfolio konferenciáján tud majd beszámolni Fábián Gergely, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának vezetője.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility