• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Gyors helyzetértékelés Lázár pályázati bejelentése után

A magyar lakosság számára csak visszatérítendő, azaz hitel alapú uniós forrást tud biztosítani a 2014-2020-as ciklusban a kormány, mert az értelmezése szerint csak ezt teszik lehetővé az EU-s jogszabályok - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfó sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében megismételte a tárcától kapott, tegnap este a Portfolio-n megjelent közlemény tartalmát, igaz ezzel továbbra is megmaradt a bizonytalanság a lakosság által várt pályázatok körében.

Mégis lesznek lakossági energiás pályázatok

"A lakosság számára is nyílnak fejlesztési források energetikai korszerűsítésre, azonban ezek visszatérítendő formában lesznek elérhetőek, ahol az állam támogatása a kamat bizonyos részének vagy akár egészének átvállalásában ölthet testet" - többek között ezt a választ küldte a Miniszterelnökség a Portfolio megkeresésére, amely alapján tisztázódott a két hete tartó homály a lakossági energiahatékonysági pályáztok körül. Pontosabban meglátásunk szerint csak részben tisztázódott, mert a megkapott brüsszeli és budapesti reakciók továbbra is ellent mondanak egymásnak és mindkét oldal az EU-s jogszabályokra hivatkozva vezeti le a saját álláspontját.

Milliárdos magyar viták - Tényleg zsebre megy a játék

Heteken belül mintegy 200 milliárd forintnyi átutalás érkezhet meg az Európai Bizottságtól Magyarországra a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban született minapi kedvező uniós döntés hatására - tudta meg a Portfolio egy névtelenséget kérő szakértő forrástól. Ennél kisebb, mintegy 95-155 milliárd forintnyi büntetés forog kockán a sok éve húzódó ún. aszfaltügyben, igaz ez várhatóan nem okoz majd uniós forrásvesztést Magyarországnak. Fontos részleteket tudtunk meg az összesen öt Operatív Program kapcsán Brüsszellel folytatott milliárdos nagyságrendű elszámolási vitáinkról. Ezek azonban még azért nem jelentenek komolyabb gondot, mert a kialkudott pénzügyi büntetési tételt - más számlák benyújtásával - még le tudja hívni Magyarország. A 2014-2020-as időszakban viszont már igencsak zsebre megy a játék, mert az ilyen büntetési tételeket a Bizottság levonja az országnak folyósítható keretösszegből, azaz egy-egy szabálytalan pénzfelhasználási ügy tényleges forrásvesztést okozhat. Ha a migrációs válság kezelése miatt máshogy szeretnénk elkölteni az EU-támogatásokat, akkor ezen módosítási javaslatokat nagyon nyitottan fogadná a Bizottság - jelezte a forrás.

Megsértené Magyarország a Brüsszellel kötött megállapodást

Az igaz, hogy az Európai Bizottság nem adhatja oda a pénzt közvetlenül egy magánszemélynek a családi ház energetikai korszerűsítésére, de egy energiahatékonysági alapnak igenis odaadhatja, így tehát Brüsszel egyáltalán nem akadálya annak, hogy a lakossági épületenergetikai pályázatok megjelenjenek Magyarországon - hangsúlyozta Brüsszelben az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő szakértője a Portfolio-nak. A forrás leszögezte: ha egyáltalán nem kerülnek sorra az ilyen korszerűsítések Magyarországon, akkor azzal megsértenénk az Operatív Programban tett vállalásunkat, igaz Brüsszel ezért nem tudna pénzügyi szankciót kivetni ránk.

Brüsszel magyarázatot vár a 6 milliárdos EU-s programról

Magyarázatot vár az Európai Bizottság a magyar hatóságoktól az Út a szakmaválasztáshoz elnevezésű programmal kapcsolatban felmerült visszásságokra - tudatta kedden az MTI-vel Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos írásbeli válaszára hivatkozva.

Brüsszelben sem értik a Miniszterelnökség mai jelzését

Nemcsak a Magyar Energiahatékonysági Intézet fogadta megdöbbenéssel a Miniszterelnökség mai nyilatkozatát arról, hogy "Brüsszel nem ad pénzt lakossági energetikai felújításra", hanem Brüsszelben sem értik, hogy mi az állítás háttere, hiszen a Bizottság által elfogadott Operatív Programokból kirajzolódik a forrás ezen pályázatokra is. Utóbbi reakciót a Portfolio Brüsszelben kapta egy névtelenséget kérő, magasrangú EU-forrástól, aki azt ígérte: részletesebben is utánanéz a témának. Amint ennek eredményét megkapjuk, természetesen azonnal beszámolunk róla.

Miért lehet jó Pest megye darabolása? - Három látványos ábra

Egy hete jelentette be a kormány, hogy dolgozik egy munkacsoport azon, hogy hogyan, milyen keretek között lehet szétválasztani Pest megyét az EU-támogatások nagyobb felhasználása érdekében. Mindez várhatóan csak a 2020-tól induló új uniós költségvetéssel párhuzamosan válhat valósággá, de addigra a közép-magyarországi régióban a közigazgatás terén is radikális változásokat okoz majd. Azt, hogy miért érdemes gondolkodni a lakosság legalább negyedét és a cégek százezreit érintő változáson, az alábbi három ábra elég jól megragadja. Az persze egyelőre óriási kérdés, hogy hogyan néz ki 2020 után az EU kohéziós politikája és mennyi pénzre számíthat majd így az ország, azaz egyáltalán "megéri-e" feldarabolni a megyét.

A Portfolio Uniós források hírszerkesztő munkatársat keres

A magyarországi gazdasági média vezető szereplője, a Portfolio az Uniós források rovat bővítése nyomán komoly szakmai ambíciókkal rendelkező munkatársat keres

UNIÓS FORRÁSOK HÍRSZERKESZTŐ


munkakör betöltésére. Az ideális jelölt már rendelkezik 1-2 éves szakmai tapasztalattal a fejlesztéspolitika és az uniós pályázatok területén és főállású hírszerkesztőként csatlakozik a Portfolio csapatához.

Úgy kell élni az EU-s pénzekkel, hogy anélkül is gyorsan nőhessünk

A 2014 és 2020 közötti európai uniós források a magyar gazdaság utolsó felkészülési lehetőségét jelentik a 2020 utáni időszakra, amikor már várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások - hangsúlyozta újra a kilátást egy miskolci nagyprojekt záró rendezvényén Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, illetve miniszter-helyettese emiatt azt szorgalmazta: a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen legalább akkora gazdasági növekedés az országban, mint most.

Karácsonyra még 4 havi bónusz jön a legkeményebb közszolgáknak

Három ponton is módosult az a februári kormányhatározat, amely a közszférában 3-8 hónapos plusz bérrel motiválja azt a néhány ezer kormánytisztviselőt, aki a 2007-2013-as EU-források teljeskörű lehívásán megfeszítetten dolgozik. Az egyik legfontosabb, hogy immár november 30. helyett december 15. lesz a teljesítmény mérésének alapja, de mivel a bónuszt is csak idén lehet kifizetni (mint a többi EU-forrást), így ezt az idei bérszámfejtésbe beszorítva még karácsony körül megjöhet a plusz pénz.

Több pénzt ítélt meg az EU a migrációs válság kezelésére

Elfogadta csütörtökön az európai uniós tagországok belügyminisztereinek tanácsa azt a költségvetési módosító javaslatot, amelynek révén az unió idén mintegy 400 millió euróval több kötelezettséget vállalhat a migrációs válság kezelése érdekében.

Magyar cégek exportbővítése: hárompilléres program indul

Három pillérre épülő szakmai programot indít el a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a hazai kis- és középvállalkozások exportjának bővítése érdekében. A szervezet a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektet a magas hozzáadott értékű magyar termékek és szolgáltatások nemzetközi piacszerzésére, illetve a hazai innovatív vállalkozások, startupok külpiacra juttatása is kiemelt figyelmet kap. Új elemként jelenik meg továbbá a határainkon kívül élő magyarok üzleti kapcsolatrendszerének erőteljesebb kiaknázása is - hívja fel a figyelmet közleményében az MNKH.

Három új pályázat is segíti a magyar startupok pezsgését

Magyarországon eddig hiányzott egy egységes "felhordó" rendszer, ami a kezdő vállalkozásokat eljuttatná a növekedés fázisába, illetve a kockázati tőkepiac szereplőihez, de ennek kialakítása most megkezdődik egy két pályázatból álló rendszer keretében - jelezte egy háttérbeszélgetésen Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke hozzátette, hogy az első fázisban gyorsan dönt majd egy szakértői testület, hogy néhány millió forint megítélhető-e az ötletgazdának, amely összegből kidolgozhatja a projektjét és megszerezheti a legelső visszajelzéseket. Ha ez sikerült, akkor egy másik pályázaton további mintegy 60 millió forintot kaphat a növekedéshez, inkubátorok közreműködésével. Ezen két pályázat mellett idén ősszel megjelenik egy olyan felhívás is, amely nem csak startup jellegű vállalkozásokat ösztönöz 10-130 millió forintot prototípus kifejlesztésére és piacra vitelére.

Elárulta a kormány az átgyúrt fejlesztési menetrendet!

Megjelent tegnap este a gazdaságfejlesztési pályázatok azon átgyúrt menetrendje, amelyre a szakma már három hónapja várt és kiderült, hogy a GINOP idén meghirdetendő teljes pályázati keretösszege mintegy 902,5 milliárd forint. Ez 156 milliárddal több, mint a tavaszi első hivatalos verzióban láthattuk, de megegyezik azzal, mint amit az NGM múlt héten már jelzett. Az új éves fejlesztési keret sok helyen csak visszaigazolja azt, amit az élet már menetközben produkált, nevezetesen azt, hogy számos pályázat megjelent. Kiderül azonban belőle az is, hogy idén egyáltalán nem lesznek energetikai pályázatok, feltehetően szoros összefüggésben Lázár János múlt csütörtöki bejelentésével, illetve az intézményrendszerben rebesgetett változásokkal. Az alábbiakban csak röviden mutatjuk be a menetrendet.

Mennyibe fájhat a büdzsének az EU-pénzek teljes lehívása?

A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus 8800-8900 milliárd forintos kifizetett összeg mellett zárulhat le, amiből árfolyamváltozással együtt 8500-8600 milliárd forint lehet a teljes, Brüsszeltől kapott keretösszeg, "az efölötti részt a nemzeti költségvetés terhére fizeti ki a kormány" - írta meg ma a Magyar Idők Csepreghy Nándorra, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárára hivatkozva. Ebből elsőre az adódik, hogy a magyar költségvetésnek akár 200-300 milliárdos hiánynövelő tétellel is szembe kell néznie az EU-források teljes lehívásának következményeként, de a Portfolio tudomása szerint félrevezető eredményre vezet ez a logika.

Pest megye leválhat Budapestről

Egy-két éven belül el kell indítani azt a folyamatot, amelynek eredményeként Pest megye leválhat Budapestről, a régiós határok újragondolásával - mondta a Magyar Időknek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Nagy változások az EU-pályázatoknál - Ezek az első tanulságok!

Érdemes komolyan venni a kormány által kitűzött gazdaságfejlesztési célokat, illetve az új uniós pályázatok korábbiaktól eltérő szabályrendszerét, mert az értékelés során ezeket nagyon szigorúan veszik az elbírálók részben a valódi eredményekre összpontosító kiírások, részben a várható külső vizsgálatok miatt - lényegében ez a kép rajzolódik ki az egy éve indult új uniós pályázati ciklus eddigi üzeneteiből és fejleményeiből. Az biztos, hogy ezt az új rendszert és a vele járó változásokat minden szereplőnek tanulnia kell még, amiben a kiírók felől az aktív, előremutató kommunikáció is segíteni fog. Ez ugyanis - egyebek mellett - csökkentheti a "bepróbálkozó", a feltételeknek nem megfelelő és ezért bizonyára elutasításra kerülő pályázatok számát. A cél eléréséhez azonban a szemléletnek, az uniós pénzhez való hozzáállásnak is változnia kell, hiszen az előző ciklus gyakorlatához viszonyítva sokkal fókuszáltabbak lettek/lesznek a gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyek kapcsán nem érdemes trükközéssel próbálkozni.

Nagy változások jönnek az 1000 milliárdos EU-s pénz elköltésében

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program büdzséje 2020-ig 953 milliárd forint, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programra pedig 35 milliárd forintot lehet fordítani, a két programot pedig próbálják összefésülni a következő évekbeli tevékenységek során - többek között ezt mondta el a Magyar Hírlapnak adott, ma megjelent interjúban Köpeczi-Bócz Tamás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztésért felelős államtitkára rámutatott, hogy az EFOP kapcsán nagy változás a párhuzamosságok kiszűrésére törekvés, illetve az, hogy a projektgazdák helyett a résztvevőknek juttatják a forrásokat. Az RSZTOP kapcsán pedig három területen terveznek beavatkozásokat.

Kis forrásvesztésre és csúszó pályázatokra számít a szakma

A választ adók többsége szerint lesz némi forrásvesztés a 2007-2013-as uniós pénzekből, illetve a kormány tervével szemben nem sikerül 2017 nyaráig meghirdetni az összes új uniós pályázatot - ez derült ki a Budapest Economic Forum közönségszavazásainak eredményeiből.

Felháborodást váltott ki Lázár bejelentése

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenségének adott hangot, az Energiaklub pedig "óriási nemzetstratégiai hiba" elkövetésének veszélyére hívta fel a figyelmet azzal kapcsolatban, hogy Lázár János azt jelentette be tegnap a Portfolio konferenciáján, hogy "Európai Uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz". Mindkét szervezet arra figyelmeztet, hogy az állami mellett a lakosságnak szóló energetikai korszerűsítési kereteket is beleírtuk az Európai Bizottság által már elfogadott operatív programokba, illetve a közelmúltban a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is rögzítette ezen cél fontosságát, hiszen sokkal több energiát használnak el a lakóépületek, mint a közintézmények.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility