gazdaságfejlesztés

Légyszi gyorsan hozzatok számlát 122 milliárdról

Alapvető változtatásokat kezdeményezett a kormány a 2007-2013-as uniós ciklusbeli Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) finanszírozási szerkezetében, így már olyan projektekre is lehet utólag uniós pénzt kifizetni, amelyeket az egyes intézmények már korábban megvalósítottak más forrásból. A megoldás nyilván csak akkor működik, ha a pályáztatás nyomán a kedvezményezettek be tudnak mutatni megfelelő számlákat a korábbi projektjeikről, ráadásul igencsak nagy volumenben: összesítésünk szerint 122,2 milliárd forintról. Az egész procedúrának várhatóan igen gyorsan végig kell pörögnie.

Eltűnt a budai fonódó villamos építés a feketelistáról!

Csaknem felére, 83 milliárd forintra zuhant a késedelmes állami és önkormányzati uniós projektek feketelistáján a késedelemmel érintett támogatási összeg - derül ki a Miniszterelnökség által minap frissített összesítésből. Ez azt jelenti, hogy már csak ennyi volt az az összeg, amellyel az egyes projektgazdák el voltak maradva a szeptember végi forráslehívási referenciadátumhoz képest, ami nagy eredménynek számít. Ezt persze az időkényszer is okozza, de vele párhuzamosan több mint 500 késedelmes projekt eltűnt a feketelistáról, többek között az a budai fonódó villamos projekt is, amelynél egy hónapja még 5,5 milliárd forintot tett ki a késedelemmel érintett összeg.

Még hozzávágnak 1,5 milliárdot a pécsi óriási naperőműhöz

Másfél hónappal azután, hogy a kormány jóváhagyta az óriási pécsi naperőmű beruházás 3,5 milliárdos uniós támogatási szerződését, egy friss kormányhatározattal azonnal "hozzávágnak" még 1,5 milliárdot a projekt támogatásához. A fő cél az, hogy teljesen el tudjuk költeni a rendelkezésre álló uniós keretet, így megnövelik bizonyos projektek támogatását.

Százmilliárdos EU-támogatásokat fizettetne vissza velünk Brüsszel?

Nagyjából 260 milliárd forint az az összeg, amelyet akár a 2018-as parlamenti választások előtt visszafizettethetne az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2007-2013-as ciklusbeli uniós támogatásokból - vázolja a kedvezőtlen képet mai cikkében a vs.hu. A Portfolio meglátása szerint a cikk több félreértést tartalmaz, így visszafizetésről biztosan nincs szó, maximum arról, hogy bizonyos támogatási összegeket végül nem kapunk meg Brüsszeltől, így ennek anyagai terhei csak a magyar büdzsét érintik. A Bruxinfo friss értesülései szerint ráadásul már csak mintegy 80 milliárd forintnyi az az összeg, amely esetleg bent ragadhat a közös uniós kasszában a nekünk járó támogatásokból.

Rendkívüli támogatást kap 15 megyei jogú város

Rendkívüli kormányzati támogatásban részesül 15 megyei jogú város, amelynek keretösszege 25 milliárd forint. A Kormányinfó tegnapi tájékoztatóján Lázár János már beszámolt erről az információról. A határozatban felsorolt 15 megyei jogú város eltérő mértékű támogatásban részesül a költségvetésből.

Példátlan összegű EU-s pályázati keretet tolt ma ki a kormány

Példátlan volumenben, egyszerre 1105 milliárd forintnyi összegben tett ma közzé közlekedésfejlesztési uniós pályázati kereteket a kormány, amelyek gazdaságélénkítő hatására erősen támaszkodik majd 2016-ban és amelyek megjelentetését a tegnapi Kormányinfón már előrevetítette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A nagy összegű pályázatok közzététele kapcsán külön közleményt is kiadott ma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hiszen fontos tudni, hogy a 7 évre rendelkezésre álló közlekedésfejlesztési keretnek most mintegy 92%-át "ellőtte" a tárca.

Már csak 80 milliárdnyi uniós forrásunk forog kockán

Az év elején még 1 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben a 2007 és 2013 közötti időszak keretéből, de ezt mostanra nagyjából 250 millió euróra (kb. 80 milliárd forintra) sikerült lefaragni Magyarországon - mutat rá a fontos és kedvező fejleményre a BruxInfó egy friss brüsszeli jelentés alapján. A jelentős javulásban néhány nagy közlekedésfejlesztési projektnek fontos szerepe volt és az is kedvező, hogy a Bizottság év végéig még lát esélyt arra, hogy a 250 millió eurós összeget tovább lehessen faragni.

Itt a válasz: ezért nem aggódik a kormány az EU-források "túlköltése" miatt

"A jelentős mértékű kifizetések ... nem jelentik azt, hogy a rendelkezésünkre álló uniós forrás-keretet már túlköltöttük volna" és számos egyéb összefüggés alapján "kijelenthetjük, hogy az uniós kifizetések jelenlegi állása és a közeljövőben még ehhez kapcsolódó összegek nem veszélyeztetik az államháztartási hiány idei évre kitűzött célértékét." - többek között ezeket hangsúlyozza az az összefoglaló, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtó- és Kommunikációs Titkársága küldött ma délután a Portfolio megkeresésére.

Lázár: legalább 300 milliárddal túlfutunk

Nagyjából 8700 milliárd forintnyi támogatásra lennénk jogosultak a 2007-2013-as uniós ciklus terhére, de "biztosan 9000 milliárd forint felett lesz" a kifizetések tényleges volumene - jelezte a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ennek az államháztartási hiányra gyakorolt esetleges negatív következményeiről nem beszélt, de közben bejelentette azt, hogy a következő hetekben még nagyobb pályázati dömping lesz. Emiatt év végére már mintegy 3800 milliárd forintnyi keretösszeggel lesznek nyitva az új ciklus uniós pályázatai. Bejelentése szerint 15 megyei jogú város előrehozott, rendkívüli kormányzati támogatásban részesül, amelynek keretösszege 25 milliárd forint. A tájékoztatón más témákban elhangzott fontosabb információk:

Abszurd, ami Magyarországon történt az elmúlt egy hónapban!

Egy hónappal a közbeszerzési törvény hatályba lépése után, visszamenőleges hatállyal jelentősen lazított kedden a parlament az állami intézmények vezetőire érvényes összeférhetetlenségi szabályokon, amely egy hónapja még nagy vívmánynak számított kormányzati körökben is. A változást úgy érték el, hogy a "hozzátartozó", illetve "közeli hozzátartozó" kifejezést "közös háztartásban élő" kifejezésre cserélték az új törvényben, ráadásul mindezt a NAV átalakításáról szóló törvényjavaslatba csempészték bele és kivételes sürgősséggel egy nap alatt nyomták át a parlamenten. Ami egy hónapja még vívmány és az átláthatóság felé elmozdulás bizonyítéka volt, arról ma a kormányszóvivő már azt mondta: azért volt szükség a lazításra, mert így életszerű és így tartható be a szabályozás. Ehhez képest az a közbeszerzési módosító csomag, ami cégek ezreit tartja bizonytalanságban, egy hónapja "áll" a parlament asztalán. Egészen abszurd, ami az újdonsült közbeszerzési törvényünkkel történt az elmúlt hetekben.

Újabb fordulat: mégis lesz ingyen EU-pénz a lakossági energiahatékonyságra

"A lakossági célú energiahatékonysági pályázatok keretében a jövőben is vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, erre főként a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) kínál lehetőségeket" - mondta az MTI mai tudósítása szerint Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára ezzel ugyanazt mondta, mint amit augusztusban is, de éppen emiatt szembement azzal, mint amit az elmúlt két hónapban a Miniszterelnökség kommunikált a témában.

Itt a döntés: indulhat Pest megye szétválasztása

Egyhangú döntéssel támogatta mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés a közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő kettéválasztását Budapest, illetve Pest megye önálló NUTS 2 egységekre. Október végén egyébként a Pest Megyei Közgyűlés is egyhangúlag támogatta, hogy a megye önálló régióvá váljon.

Elismerte a Miniszterelnökség: már tényleg nem az EU pénzét költjük

A Portfolio tegnap esti elemzése után ma kiadott egy közleményt a Miniszterelnökség, amely lényegében cikkünkre hivatkozva elismeri, hogy már "túlköltöttük" a 2007-2013-as ciklusra járó uniós pénzeket, azaz ezekben a hetekben már kizárólag a magyar költségvetés terhére fizetik ki a támogatásokat. A közlemény ráadásul azt is tartalmazza, hogy még decemberben is "további száz milliárdok kiáramlása várható a magyar gazdaságba", így mindez felveti annak veszélyét, hogy a 2,4%-os GDP-arányos hivatalos idei államháztartási hiánycélt jelentősen túllövi a kormány.

Történelmet írt a magyar állam - Nem lesz ebből baj?

Hihetetlen mennyiségű, legalább 404 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a magyar állam a pályázóknak novemberben - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji elemzéséből. A friss szám természetesen új történelmi csúcs és felveti annak kockázatát, hogy a rendelkezésre álló 7 éves uniós keretet "túlköltjük", azaz már kizárólag a magyar büdzsé terhére pörgetjük a projektek zárását. Ez viszont ha tényleg így van, akkor az idei évi államháztartási hiányt akár érdemben is felfelé tolhatja.

Leálltak a közbeszerzések az országban - Vagy mégsem?

A november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény első érzékelhető hatása az volt, hogy nem jelentek meg olyan új közbeszerzési felhívások, amelyek feladási ideje november 1. utáni lenne - mutat rá közbeszerzési körképében a Napi.hu. Ennek a leállásnak azonban jórészt egy technikai oka van, és az sem mondható el, hogy teljesen leállt volna a közbeszerzések kiírása. Az új nemzeti eljárásrendben ugyanis "összefoglaló tájékoztatással" - hirdetmény nélkül - indíthatók beszerzések és eddig csaknem kéttucat ilyen kiírás jelent meg, igaz igencsak eldugták az erről szóló adatokat a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Közben további bizonytalanság, hogy a törvényhez benyújtott módosító indítvány sorsa továbbra sem teljesen tiszta, hiszen a parlament még mindig nem szavazott róla, így ez uniós pályázók százait tarthatja bizonytalanságban.

Indulhat az uniós aláírásgyűjtés a magyar kormány ellen

Az Európai Bizottság hétfőn nyilvántartásba vette az európai polgári kezdeményezést, amely, ha sikerrel jár, arra kéri az EB-t, hogy javasolja a hetes cikk szerinti eljárás megindítását, vagyis annak a vizsgálatát, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja-e az alapvető európai értékeket a munkája során - írja az EUrologus. Vagyis indulhat az aláírásgyűjtés.

Szijjártó: ez Brüsszel bosszúja lenne Magyarország ellen

Amennyiben az uniós alapszerződés hetes cikkelyének megfelelő, vagyis a szavazat megvonásáról szóló döntés születne az Európai Unióban Magyarország ellen, az csak Brüsszel bosszújaként lehetne értelmezhető a sikeres magyar bevándorláspolitika miatt - jelentette ki Szijjártó Péter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Elkezdik betölteni az atombombát Magyarország ellen?

Az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiumának keddi strasbourgi ülésén politikai döntés született arról, hogy nyilvántartásba lehet venni azt a polgári kezdeményezést, amely a magyarországi demokrácia és jogállamiság átfogó vizsgálatát kérné az Bizottságtól - tudta meg EU-s forrásokból az EUrológus. Az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást követelő kezdeményezés úgy ment át a kollégium "szűrőjén", hogy az ülésen éppen nem volt jelen Navracsics Tibor magyar uniós biztos. Ő ugyanis előzetesen kérte és megkapta a távolmaradás jogát, mivel ugyanabban az időpontban Brüsszelben az oktatási és kulturális miniszterek tanácsülésén vett részt. A cikk alapján úgy tűnik, hogy a tényleges biztosi kollégiumi döntés még nem született meg, de az akár néhány nap múlva megtörténhet a keddi fejlemény alapján. Mindez egy hosszú és bonyolult jogi procedúra után elméletileg elvezethet Magyarország EU-s szavazati jogának felfüggesztéséhez a 7. cikkely megsértésére hivatkozva. Erre azonban összességében kicsi az esély épp a hosszú út és a sok buktató miatt.

Lázár az EU-pénzekről: gondolkozzunk el a 2020 utáni időkről

Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek, nem pedig külpolitikai jellegűek - többek között ezt mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai ülésén, éves meghallgatásán. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, hogy a 2007-203-as ciklus terhére nem lesz forrásvesztés, amiért prémiumot érdemelnek majd az illetékes munkatársak. Elismerte, hogy nagyfokú átalakítás zajlik Magyarország Állandó Brüsszeli Képviseletén, az ott dolgozók közel negyedét küldték már el. A Miniszterelnökség vezetője bizakodásának adott hangot, hogy még 2020-ban is lesz uniós kohéziós alap, egyúttal azt szorgalmazta: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz.

Valaki rátenyerelt az Enter gombra: ömlik az EU-pénz a gazdaságba

Hihetetlen üteműre gyorsult Magyarországon az intézményrendszer által a pályázóknak kifizetett uniós támogatás: szerdáról mára ugyanis további 52 milliárd forintos ugrást mutat a kifizetési számláló. A megelőző két hétben a napi átlag még "csak" 13 milliárd forint volt, ez most a jelek szerint a duplájára gyorsult.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.