A két héttel ezelőtti 83,8%-ról 87,5%-ra ugrott az Európai Bizottság felől Magyarországnak kifizetett kohéziós támogatások aránya a 2007-2013-as uniós ciklus terhére. Ez kalkulációink szerint közel 340 milliárd forintot jelent, de még ezzel is csak 20. helyen járunk a 28 tagú Európai Unióban a forráslehívási rangsorban.
Két nap alatt csaknem 50 milliárd forinttal 8700 milliárd forint közelébe ugrott szerda kora estére az uniós támogatások hivatalos kormányzati számlálója. Ez azt jelenti, hogy novemberben extrém sebességbe kapcsolt a kifizetések üteme, így az egész hónapot tekintve könnyen új történelmi csúcs születhet. Ezzel együtt egyre esélyesebb, hogy a 7 éves ciklusra kifizethető keretet teljesen lehívja az ország, sőt esetleg túl is lendül rajta, így lehet, hogy a hajrában benyújtott számlák kis részét kizárólag a magyar költségvetés terhére kell majd kifizetni.
2015-ben extrém sok uniós forrás ömlik a gazdaságba, így nagyon magasra tette a lécet a kormány, hiszen emiatt a 2016-os, sőt a 2017-2018-as évekből is "ki kell taposni a maximumot". Ez viszont oda vezet, hogy 2019-re a pénzügyi keret döntő részét elköltheti, így a ténylegesen 2023-ig tartó ciklus második fele forrásínségben telhet. Három forgatókönyvet vázoltunk fel arra, hogy milyen pályán haladhat az előttünk álló években az ország. Látványos különbségek következnek.
Összesen 3062 cég adott be támogatási kérelmet a nyáron megjelent két kapacitásbővítő gazdaságfejlesztési pályázatra 191,6 milliárd forintnyi támogatási igénnyel - tudta meg a Portfolio egy piaci forrás közérdekű adatigénylése nyomán. Egyelőre 550 cég jogosult támogatásra, közülük 436 már a döntéselőkészítő bizottság zöld jelzését is megkapta, de támogatási döntést még egyetlen cég sem kapott. Ezzel együtt újabb csavar a november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvényben, hogy ezeknek a cégek, ha 25 millió forint feletti támogatást kapnak, mégis belefutnak a közbeszerzési kötelezettség végigvitelének kényszerébe.
A magyar állam után a második legnagyobb intézményfenntartók a magyarországi történelmi egyházak, így intézkedési terv készül arra, hogy az "EU-s forráselosztás intézményrendszerébe hogyan tudnak bekapcsolódni az egyházak" - többek között ezt jelezte a mai Kormányinfó tájékoztató keretében Lázár János.
Rendkívül nagy összegű, összesen 312,5 milliárd forintnyi forrást tartalmaz az a friss kormányhatározat, amely a Balaton átfogó fejlesztését célozza és amelyből 288 milliárd forintot a 2014-2020-as uniós ciklus terhére kíván elkölteni a kormány. A határozat megjelenésével egy időben jelentették be Balatonfüreden a programot, amelyet történelmi jelentőségűnek nevezett a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke. Ez érthető is, hiszen a rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy dedikált forrást is rendeltek volna az üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához. Érdemes megjegyezni, hogy friss összesítés szerint a 2007-2013-as uniós ciklusban, valamennyi önkormányzati, vállalkozói és civil támogatást is beleértve, összesen 230 milliárd forint jutott a balatoni régió fejlesztéseire, tehát most ehhez képest közel 60 milliárdos emelkedés várható.
A 2014-2020-as új uniós fejlesztési ciklus terhére eddig 1400 milliárd forintnyi keretösszeggel írtak ki pályázatokat, és szilveszterig további 1600 milliárdos keretösszeggel jelennek meg kiírások - jelezte a fontos összegző adatokat egy mai parlamenti bizottsági ülésen Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség államtitkára által jelzett adatok azt jelentik, hogy év végén a "piacon lévő" 3000 milliárd forintnyi pályázat a 7 évre szóló teljes uniós keret közel 40%-át tenné ki. Közben az is elhangzott az ülésen, hogy a GINOP felhívásaira eddig már ötezren nyújtottak be pályázatot és a támogatási igények alapján már több mint 120 milliárd forintnyi támogatásról döntött az illetékes Irányító Hatóság.
A 20 év után november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény több ponton egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a cégek számára az eljárások lebonyolítását, 2017 tavaszától pedig az állami szervek már csak elektronikusan intézhetik a közbeszerzéseket - többek között ezekről beszélt egy mai szakmai konferencia szünetében Rigó Csaba Balázs. A Közbeszerzési Hatóság elnökének bejelentése alapján nem egyértelmű, hogy ez csúszást jelent-e, hiszen már 2016-ra ígérték, hogy az állami szereplők bizonyos körében kötelezővé veszik az elektronikus közbeszerzést, az pedig új információnak számít, hogy általános érvénnyel 2018. október 18-tól kell minden gazdasági szereplőnek így tennie. A tudósításban nincs szó arról, a sok cég számára adminisztrációs és költség okok miatt is plusz terhet jelentő változásról, hogy a 25 millió forint feletti elnyert uniós támogatásoknál általános közbeszerzési kötelezettség lép fel. További fontos kérdések az új törvény kapcsán
Úgy tűnik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumra nem lehet panasz, ha a 2016-os gazdaságélénkítő lépések és a minél magasabb uniós kifizetések alapján vizsgáljuk a tárca lépéseit: a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint ugyanis még idén meghirdetik a 7 évre szánt 1200 milliárd forintnyi területfejlesztési (TOP) pályázati keret több mint felét, 662 milliárd forintnyi keretet. Ez összhangban van a kormány azon nyáron született döntésével, hogy még 2017 nyaráig az összes uniós pályázatot meg kell hirdetni, illetve nagyjából azzal is, hogy szeptember végén 650 milliárd forintos keret meghirdetését vetítette előre a tárca. Igaz akkor azt is jelezték, hogy az első pályázatok szeptember vége-október eleje körül megjelenhetnek és a most közzétett pályázati menetrendben is minden felhíváshoz októberi meghirdetési dátumot rendelnek, noha már novembert írunk.
Két területen is könnyítést kapnak azok a cégek, amelyek még a tavaly őszi kapacitásbővítő uniós pályázaton támogatást nyertek - derül ki egy ma közzétett szűkszavú közleményből.
A 2007 és 2013 között megvalósult mintegy 63 ezer uniós finanszírozású projekt 90 százalékánál történhetett túlárazás, azaz ez "teljesen általános jellemzője a rendszernek" - mondta el a Transparency International Magyarország (TI) által ma ismertetett tanulmány kapcsán Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A TI külső szakértője a fontosabb korrupciós technikákat részletezve beszélt az indokolatlanul kiválasztott fejlesztési célokról és azokról a közbeszerzési pályázati kiírásokról is, amelyeknek csak egy preferált ajánlattevő tud megfelelni. Érdemes emlékeztetni, hogy a Portfolión ma megjelent interjúban az Európai Bizottság illetékes szóvivője is külön hangsúlyozta a közbeszerzési szabályok betartásának fontosságát, amely a tartós felzárkózás egyik alapját jelentheti. Közben Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a magyar gazdasági növekedés alapját jelenti az uniós pénz, hiszen évente mintegy 1000 milliárd forintnyi támogatás áramlik az országba.
Nem titok, hogy a 15 magyarországi Operatív Programból közel tízben tartunk vissza kifizetéseket, ami a programok számát tekintve jelentős, de az érintett összeg nem olyan nagy, hogy veszélybe sodorná a jó idei forráslehívási eredményt - többek között ezeket mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Jakub Adamowicz. Az Európai Bizottság regionális politikáért és közlekedésért felelős szóvivője kitérő választ adott arra, hogy le tudja-e hívni Magyarország a 2007-2013-ra járó összes uniós forrást, de hangsúlyozta, hogy mindenki keményen dolgozik a forrásvesztés elkerüléséért. A hullámvölgyekkel terhelt EU-magyar viszony kapcsán a szóvivő néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amelyek betartása szavai szerint a forráslehívást, és a tartós, sikeres gazdasági felzárkózást is segítheti. Az egyik ilyen a közbeszerzési szabályok betartása, a másik pedig annak a szemléletnek az erősítése, hogy az uniós pénzből támogatott projektek minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek. Ezt a logikát szerinte azért is érdemes komolyan venni, mert a 2020 utáni uniós kohéziós politikának is ez lesz az egyik fontos pillére.
A napokban készült el egy közvélemény-kutatás, amely meglepően kedvező eredményeket hozott azokról az elektronikus közigazgatási fejlesztésekről, amelyeket a magyar állam 2007-2013 között uniós pénzből fejlesztett ki - hangzott el egy csütörtöki balatonfüredi konferencián. A felmérés szerint ugyanis a megkérdezett csaknem összes állampolgár, illetve vállalat meg tudott jelölni egy konkrét elektronikus fejlesztést, és az 1-5 közötti érdemjegyek alapján 4,1-4,2-es átlagos osztályzatot adtak az államnak. Dányi Gábor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára ezt úgy foglalta össze, hogy "ismerik és négyes feletti értékkel jónak is találják" az emberek ezeket az EKOP, illetve ÁROP projektekből létrejött szolgáltatásokat. Egyúttal azt is vázolta, hogy milyen értékelési szabályrendszerre kell számítani az új uniós ciklusban, amikor mintegy 100 milliárd forinttal több pénz lesz a közszolgáltatások további fejlesztésére.
Jövőre a GDP mintegy 3 százalékpontjával, nagyjából 1000 milliárd forinttal, fognak visszaesni a nettó EU-támogatások Magyarországon, de a magyar növekedési modell tesztje majd csak 2017-ben jöhet el - vélik a BruxInfó által megkérdezett névtelen brüsszeli források. Utóbbit arra alapozzák, hogy a héten közzétett európai bizottsági előrejelzés szerint az EU-források csak 2017-től kezdenek ismét pozitívan hozzájárulni a növekedéshez, így abban az évben kiderülhet, hogy "önerőből" mekkora növekedésre képes a gazdaság. A megkérdezett brüsszeli szakértők a magyar államháztartás strukturális deficitjének mérséklésével nem elégedettek, de jogi értelemben ezzel nem tudnak mit kezdeni (szankcionálni) és ugyanígy az államadósság pálya miatt sem tudnak belekötni Magyarországba, mivel összességében szépen csökkenő adósságrátát látnak.
A szeptemberi 225 milliárd forintról októberben 236 milliárd forintra gyorsult tovább a 2007-2013-as EU-támogatások havi kifizetési üteme - derül ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. A friss szám egyúttal idei rekordot is jelent és a tavalyi "halvány gyenge" októberi szám alapján jó előjel az év végi hajrához. Utóbbira szükség is lesz, hiszen számításaink szerint 8 Operatív Programban (ebből 7 ROP) még mindig csak 88-91% körüli a kifizetés aránya a becsült rendelkezésre álló kerethez képest. Márpedig összesen 2 hónap van arra, hogy az unós projektek szállítói leadják számláikat a magyar hatóságoknak, különben a később érkező számlákra már nem lehet kifizetéseket teljesíteni. Az eddigi teljesítmény és az idén év végére várható kifizetési hajrá összességében továbbra is abba az irányba mutat, hogy csak minimális lesz a forrásvesztés, ha egyáltalán lesz, ugyanis vannak a rugalmas pénzfelhasználást segítő technikák.
Rövidesen megjelenik a Magyar Közlönyben egy olyan jogszabály, amely az uniós pályázatokhoz való könnyebb, gyorsabb hozzáférést, egyúttal a 2016-os kifizetés gyorsítását segíti elő - hangzott el az INFOtér című mai balatonfüredi konferencia délutáni panelbeszélgetésén. Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a jogszabály azt célozza, hogy 2016-ban a miniszter által egy hónapja megjelölt kifizetési célt, a "2000 milliárdot közelíteni lehessen" és várhatóan egy nyolc pontból álló intézkedésre lehet számítani, amelyből néhányra utalt is.
Nincs azzal gond, ha a 2014-2020-as uniós ciklus első felében hullámszerűen megjelenik az összes uniós pályázat, ha menetközben majd az igényekhez igazítják a kereteket, az intézményrendszer pedig rugalmas és megfelelő képzést kap - értettek nagyjából egyet a szakértők abban a panelbeszélgetésben, amely a keddi Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon jött létre. A pályázatok kiírása a bankok kockázati étvágyát is fokozatosan emelheti a hitelezés terén, a hitelkeresletet pedig az is serkentheti, ha a pályázatok kiírói világosan kommunikálják, hogy mely célokra lesz, illetve nem lesz forrás. A szakértők külön-külön kifejtették véleményüket arról, hogy az eddig megjelent GINOP-pályázatok feltételrendszerét hogyan látják, tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben erről egy kormányzati konzultáció is zajlott.
Megjelent a napokban az Európai Unió elektronikus közbeszerzési adatbázisában (TED) az a közbeszerzés megvalósítására irányuló hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik. Az ajánlattételeket november 30-ig kell benyújtani, majd december 11-ig megküldik az ajánlattételi felhívást a jelentkezők részére. Ezt követően az eredményhirdetés után a szerződés jövő februártól indul és a vállalt indikátorokat 2018 végéig kell tartani. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek - ahogy az a múlt heti MFB-közleményből már kiderült.
A szeptember végi 823-ról október végére 962-re nyúlt a késedelmes állami és önkormányzati uniós projektek ún. feketelistája - derül ki a Miniszterelnökség által készített összesítésből, ami összefügghet az eltérő viszonyítási időponttal, illetve a menetközben átgyúrt támogatási szerződések tartalmával is. A késedelmes projekteket bemutató listán a szeptember 30-i forráslehívási referenciadátumhoz képest kereken 150 milliárd forintot tett ki a késedelemmel érintett összeg. Jó hír, hogy a fővárosi tömegközlekedők életét hónapok óta megkeserítő budai fonódó villamos projekt kapcsán az egy hónapja látott ijesztő folyamat megfordult és drasztikusan csökkent a késedelemmel érintett összeg.
A cégek közel egyharmada tervezi indulását valamely uniós pályázaton a 2014-2020-as időszakban, és ugyanilyen arányban új gépet, vagy eszközt szeretnének majd beszerezni, de a választ adók 12%-a ingatlanépítésre és felújításra szolgáló pályázatokra vár - ismertette egy friss felmérés eredményeit a mai Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon Váczi Dávid. A Budapest Bank termékértékesítés támogatási vezetője utóbbi adat kapcsán hangsúlyozta, hogy ez a tájékozatlanságból adódhat, mert ilyen források nem lesznek az új ciklusban. Szintén a tájékozatlanságra, illetve egyfajta csodavárásra vezette vissza az EU-szakértő azt, hogy sok pályázó alaptalanul abban reménykedik: a kombinált termékeknél máshogy alakulnak majd a támogathatósági szabályok, mint a vissza nem térítendő forrásoknál. Ezek alapján azt hangsúlyozta Váczi, hogy a fejlesztéspolitikában világosan kommunikálni kellene az új szabályokat, illetve azt, hogy mely területeken nem lesznek pályázati források, mert így a felesleges reménykedést is ki lehetne küszöbölni.
A jegybank mai döntésével 2024. július 24-től 25 bázisponttal mérsékdlőik az alapkamat, az irányadó kamatszint...
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
