A címben feltett üzenet a 2021-2027-es uniós pénzek terén csaknem tényként jelent meg a Népszava mai cikkében, mire a kormány heves cáfolatot adott ki. Érdemes röviden átgondolni, hogy mik a realitások és azt is, hogy jelenleg egyáltalán miről lehet megalapozottan beszélni.
A minap fogadta el a kormány a 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégiát, amely a Portfolio kalkulációi szerint azt jelenti, hogy néhány év múlva már évi 150-170 milliárd forintnyi összeget fog elkölteni a magyar állam különböző nemzetközi fejlesztési együttműködések támogatására. 2012-ben ez az összeg még csak 27 milliárd forint volt, tavaly durván 70 milliárd forint lehetett, azaz markáns növekedés várható a magyar állam ezen kiadási területén a következő években.
Első hallásra meglepőnek tűnő kijelentést tett Orbán Viktor kormányfő a csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatón arról, hogy Magyarország a saját gazdaságának méretéhez képest többet fizet be az EU közös kasszájába, mint például a nyugati jóléti tagállamok közül Hollandia és Svédország. Leellenőriztük az adatokat és az a helyzet, hogy ez így van, mégsem célszerű csak ezt nézni.
Valószínűleg szükség lesz egy, kizárólag a 2021-2027-es uniós költségvetési vitáknak szentelendő rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívására, de egyelőre korai minden találgatás arról, hogy erre mikor kerülhet sor – jelezte csütörtökön Zágrábban Charles Michel.
Tizennyolc uniós tagállam, köztük több nettó befizető egy közös dokumentumban ment neki a mostanában „fukarnak” gúnyolt öt nettó befizető országnak, köztük Németországnak amiatt, hogy szerintük el kell törölni az 1984-ben létrehozott EU-s költségvetési visszatérítéseket, mert azok létrehozásának feltételei már megszűntek – írja a Bruxinfo.
Vegyes tapasztalatokat osztott meg a fejlesztéspolitika 2019-es működéséről a Portfolio szokásos évértékelő felmérésének 8 szakmai résztvevője, de egyúttal többen bizakodásuknak adtak hangot, hogy 2020-ban tovább gyorsulhat a pályázati döntéshozatal, a panaszkezelés és a kifizetések is. Csaknem minden megszólaló rámutatott arra, hogy bár a 2014-2020-as ciklus végén járunk, az elakadó, bedőlő fejlesztésekből visszacsorgó támogatásokból még 2020-ban is több tízmilliárdnyi pályázati keret várható klasszikus eszközbeszerzési és telephely fejlesztési célokra. Nyilván ezeket fájdalmas pénzügyi döntések előzik meg mind a pályázók, mind a kiírók oldalán, de a szűkülő keretek miatt a 2021-2027-es ciklusra készülés is fájdalmas döntések sorozatával járhat. 2020-ban tehát mind a nyertes projektek gazdáinak, mind a fejlesztéspolitika tervezőinek egyszerre kell a mostani ciklus sikeres zárására és a következő keret megalapozott felhasználásának megtervezésére is koncentrálnia.
A közép-kelet-európai gazdaságokban a mikro-, kis- és középvállalkozások sikeres működésének, de életben maradásának is kulcsfontosságú tényezője a versenyképesség. Az idei Kamarai Napok szakmai programjai főként erre a kihívásra keresték a választ, melyhez erős platformot adott a V4-es területi kereskedelmi és iparkamarák együttműködése.
Kiemelt cél, hogy minél több magyar kkv lépjen nemzetközi szintre, és kapcsolódjon be a globális gazdaságba és kereskedelembe – mondta a Portfolio-nak Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója. A magyar exporthitelügynökség vezetője szerint lokális szinten azok a vállalatok is találkoznak a versennyel, amelyek nem részei az exportláncoknak, a külföldi – hangsúlyosan nem csak EU-s – üzletekhez pedig a szakértelmen túl speciális pénzügyi konstrukciókat is tudnak biztosítani.
A múlt héten nyert nagy politikai felhatalmazásnak köszönhetően 358:234 arányban elfogadta a brit alsóház ma az Európai Unióból való kilépésről szóló törvényt második olvasatban, így az részletes vitára bocsátható majd január elején. Mindez pedig reálissá teszi azt a forgatókönyvet, amit Boris Johnson kormányfő ígért, miszerint január 31-én éjfélkor tényleg ki tud lépni jogilag az ország az EU-ból. A gyakorlatban azonban még legalább jövő év végéig tag lesz.
A magyar kormány már eljuttatta az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós Operatív Programokra vonatkozó javaslatát, amely mindössze három program meghirdetését javasolja, így nem lesz benne dedikált forrás például az ellenzéki vezetésű Budapestnek, illetve vidéki nagyvárosi térségeknek sem – jelezte saját információi alapján a hvg.hu-nak adott interjújában Jávor Benedek.
Ma kerül a brit alsóház elé az EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás, amely kapcsán a miniszterelnöki hivatal azt közölte: a ratifikálás során jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek is a január 31-re tervezett Brexit után 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét.
Az agrárium hitelállományának idei, várhatóan kétszámjegyű növekedése után 2020-ban sem fognak csökkenni a hitelhez jutási ambíciók - mondta a Portfolio-nak Szabó István. Az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgató-helyettese szerint a gazdálkodók beruházási döntéseiket már kevésbé a támogatási lehetőségektől, egyre inkább a gazdasági lehetőségektől függően hozzák meg, egy kiegyensúlyozottabb, folyamatos beruházási tevékenység pedig nem csak a termelőknek, hanem a beszállítóknak és a finanszírozóknak is sokkal kedvezőbb, mint egy erősen ciklikus folyamat.
A hazai startupok nemzetközi piacra lépését segítő megállapodást írt alá egymással a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA), a Hello Tomorrow, a Hiventures, az MVM- Smart Future Lab, a Startup Campus, a Tungsram és a Valor Hungariae. A december 18-án létrejött együttműködéssel a felek az induló innovatív vállalkozásokat képzésekkel, üzleti túrákkal és piacra lépési programokkal készítik fel a globális terjeszkedésre.
Az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures több mint 230 portfolió startuppal és 22 milliárd forintnyi befektetéssel a háta mögött, 31 milliárd forint tőkével rendelkező, új kkv üzletágat indított, amely a hazai kis- és középvállalati szektort erősíti a generációváltást, piaci konszolidációt és külföldi befektetés ösztönzést érintő tőkefinanszírozás terén. Az új üzletág szeptember óta működik, a Portfolio Láving Gusztávot, a kockázati tőkealap-kezelő KKV Befektetési Igazgatóját kérdezte az eddigi tapasztalatokról, a jövő évi tervekről, és arról, pontosan mi az, amit a kisvállalatoknál keresnek.
Miután a visegrádi országok fővárosainak főpolgármesterei hétfőn Budapesten együttműködési megállapodást írtak alá többek között annak eléréséért, hogy az EU különítsen el több közvetlenül pályázható forrást a városok számára, izgalmas kérdés, hogy ennek mekkora a realitása a 2021-2027-es uniós finanszírozási ciklusban. A következő keretköltségvetés előrehaladott tervezése és a Portfolio háttérinformációi alapján összességében kicsi az esélye ennek, igaz lényeges, hogy nemcsak a visegrádi országok, hanem több nyugat-európai főváros is érdeklődik a kezdeményezés iránt, ráadásul a klímahelyzet a városok szintjén is több feladatot tesz szükségessé.
"Nem kérdés, hogy a fejlesztésre nyitott kkv-k nélkül elképzelhetetlen a gazdaság versenyképességének javítása" - mondta a Portfolio-nak Csonka Tibor, az OTP Bank vállalati területért felelős ügyvezető igazgatója. A szakember szerint egyre több ágazatban tapasztalható, hogy a cégeknek szűk munkaerő-kínálat mellett a korábbiaknál nagyobb kapacitással kell működniük.
A szeptemberi közel 500 milliárd forint után novemberben mintegy 375 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak – derül ki a Portfolio vizsgálataiból, így ez a korábbi bő 400 milliárd forintos pénzügyi büntetés bevállalása után hatalmas karácsonyi ajándéknak tűnik. Ez tovább javítja a magyar költségvetés év végi helyzetét, amiből akár jócskán fel is pörgethetné a kormány az EU-pályázati pénzosztást, mégsem látjuk ennek egyelőre határozott jeleit.
A december 12-i brit előrehozott választásokon váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormányzásra Boris Johnson pártja, így jövő január 31-én megtörténhet a Brexit. A gyakorlatban viszont 2022 végéig is benne maradhat még az Egyesült Királyság az Európai Unióban, ez pedig remek hírnek tűnik Magyarország számára is, hiszen kevesebb EU-s pénzt bukhatunk, mint amivel eddig számolhattunk. Mai videónkban ezt a komplex témát járja körbe Weinhardt Attila, a Portfolio Uniós Források rovatának vezető elemzője.
Címlapkép forrása: MTI/EPA Olivier Hostlet
Az, hogy váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormánypárt a tegnapi brit választásokon, furcsa módon remek hír Magyarországnak is, mert kevesebb EU-s pénzt bukhat a 2021 utáni időszakban, mint amit eddig tudtunk.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.
Tamástól jött a hír, hogy februártól a Wise is áthárítja a teljes tranzakciós adót a magyarországi ügyfeleire...
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Ebben a hónapban is bővítettem, most Pepsit vettem. Eladtam a T. Rowe Price részvényeimet, amik után nem is kaptam...
Étkezési szokásaink fenntarthatatlanságára, valamint a modern ipari mezőgazdaság és fejlett társadalom túlfogyasztásához...
Az új termékfelelősségi irányelv elfogadásával több évtized után megújulnak a termékfelelősségi szabályok...
Még mindig nincs olyan óra a középiskolákban, ami kellően felkészítené a végzős diákokat a pénzügyi döntésekben... 
Pulyka nélkül, de szakszervezettel, milliárdos bónusszal, Druckenmillerrel és Szabó Lászlóval búcsúztatjuk az évadot!...
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
