Az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésének meg kell őriznie azokat a politikákat, amelyek Európát naggyá tették, beleértve a közös agrárpolitikát - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozót megelőzően.
Kiszivárogtatott a magyar kormány az MTI-nek egy olyan anyagot a mai klímavédelmi EU-csúcsra időzítve, amely négy feltételhez köti a 2050-es karbonsemlegességi vállalás támogatását, de ebből kettő gyakorlatilag teljesíthetetlen, illetve politikai kampányszövegnek tűnik. Az anyag egyúttal azt is tisztázza, hogy Magyarország hogyan áll jelenleg klímavédelmi téren és mi felé halad.
„Az Európai Unió hétéves költségvetési keretéről folytatott tárgyalások döntő szakaszba érkeztek. Noha első ránézésre ez technikai jellegű költségvetési vitának tűnhet, a valóságban ennek kimenetele határozza majd meg, hogy az Európai Unió milyen eredményekre lesz képes a polgáraiért” – hangsúlyozza Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért és igazgatásért felelős új biztosa a Portfolio-nak küldött exkluzív véleménycikkében, amely a most csütörtök-pénteki EU-csúcsra időzítve született. A 2021-2027-es költségvetésnél Magyarország 6,5 milliárd eurós mínuszról indul, a végső keretről pedig várhatóan februárban egy rendkívüli EU-csúcsot is összehívnak majd. Johannes Hahn cikkét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük magyar és angol oldalunkon.
A Design Terminal a holland The Next Web felkérésére kétéves programot indít januártól a nyugat-, és a kelet-közép-európai innovációs ökoszisztémák összekapcsolására. A program segítségével a visegrádi régió tudományos kutatáson alapuló, deep-tech innovációit fejlesztő vállalkozásai nyugat-európai piacokon építhetnek kapcsolatokat.
Csaknem félszáz zöld egyesület nyílt levélben kéri a magyar, cseh és lengyel miniszterelnököt, hogy a december 12-13-i EU-csúcson fogadják el az Európai Unió 2050-ig szóló klímasemlegességi célkitűzését, amelyet korábban nem támogattak - közölte a felhívás egyik csatlakozójaként a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) hétfőn az MTI-vel.
Több nagy keretösszegű uniós kapacitásbővítési, kutatás-fejlesztési és élelmiszeripari gazdaságfejlesztési pályázat keretét jócskán módosították és a felszabaduló keretekből vagy meglévő kiírásokhoz csaptak hozzá, vagy új felhívásokat hirdetnek meg – derült ki a minap közzétett Magyar Közlönyből. Az egyik legnagyobb keretösszegű új pályázat a munkavállalók egészségügyi szűrésének támogatását célozza majd 10 milliárd forintos keretösszeggel.
Összesen 289 olyan uniós projekt van jelenleg az országban, amely a szegregációt, jellemzően kistelepülési romatelepek, felszámolását hivatott elérni új ingatlanok építésével is, de a számokat elnézve ezek döcögősen haladnak, hiszen a 75 milliárdos pályázati keretből csak 65 milliárdot kötöttek le eddig és annak is csak a felét fizették még ki – derül ki a Portfolio összesítéséből. A lassú haladásban lényeges oka lehet annak, hogy a pályázatok 2-3 évvel ezelőtti beadásához képest elszálltak az építőipari kiviteli árak és közben súlyos az építőipari munkaerőhiány is, így a megkezdett projektek közül több is félbeszakadt, vagy jócskán csúszik anyagi-emberi erőforrás korlátok miatt.
A november végi pécsi konferencián már beharangozták, ma pedig hivatalosan is útjára indították azt a modern technológiákkal felszerelt szűrőbuszt, ami az ország 300 legszegényebb településen élő gyermekek szemészeti ellátását segíti.
„A válás egyre valószínűbb és várhatóan 2020 végéig Magyarország lépéseket tesz, hogy kövesse az Egyesült Királyságot az EU-ból való kilépésben” – írja a Saxo Bank világhírű közgazdásza a minap kiadott 10 legmeghökkentőbb 2020-as gazdasági jóslat között. Ezen a listán olyan eseményeket gyűjtött össze a bank csapata, amelyek kis valószínűségű események, de ha bekövetkeznek, akkor nagy (piaci) hatásuk lehet.
A Saxo Bank vezető közgazdásza a 10 legmeghökkentőbb 2020-as jóslat közé belevette a magyar sztorit is, miszerint Magyarország 2020 végéig lépéseket tehet az EU-ból való kilépésre, ami akár 375-ig zuhanó forintban csapódhat le. Az alábbiakban összeszedtük, hogy mi hogyan látjuk ezt a meghökkentő jóslatot.
Magyarország sztorija is bekerült a Saxo Bank minden évben elkészített, következő évre vonatkozó 10 legmeghökkentőbb jóslata közé. Ez a lista olyan sztorikat tartalmaz, amelyek bekövetkezésének csekély az esélye, de óriási lehet a (piaci) hatása. A magyar sztorit a Saxo vezető közgazdásza írta az anyagba, mert szerinte Magyarország 2020 végéig lépéseket tehet az EU-ból való kilépésre, hiszen annyira eldurvulnak majd a viták Brüsszellel és az EU-pénzek is megcsappannak, mindez pedig a befektetők megriadása miatt 375-ig lökheti majd a forintot az euróval szemben.
Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. Mi lehet a háttérben? Az alábbiakban Szepesi Balázs és Pogácsás Péter írását mutatjuk be.
Néhány hete már megszondáztatták, hétfőn pedig írásba is adták az EU soros elnökségét betöltő finnek, hogy hogyan képzelik el a 2021-2027-es uniós költségvetést, ami Magyarország számára a korábbi terveknél még drasztikusabb forráscsökkenést vázol – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett anyagból. Eszerint nem a korábbi maximálisnak mondott 24%-kal, hanem 27%-kal kevesebb felzárkóztatási és agrárforrás lenne elérhető Magyarország számára és ezeket is jogállamisági feltételrendszerhez kötnék. Az anyagról jövő héten már állam- és kormányfői szinten megy az egyeztetés az EU-csúcson, igaz a finn kormányfő a mai lemondása miatt már csak ügyvezető miniszterelnökként igazgatja majd a folyamatot.
Kihátrált a finn miniszterelnök mögül az ötpárti kormánykoalíció egyik pártja és mivel korábban több párt is bizalmi szavazást kezdeményezett Antte Rinne ellen, így ennek eredményét már meg sem várta, hanem kedden benyújtotta lemondását az államfőnek, aki azt el is fogadta – írja az MTI. Finnország az idei második félévben az EU soros elnöki tisztségét tölti be, így Rinne távozása a finn elnökség utolsó heteire, így a december közepi EU-csúcsra is jelentős árnyékot vet.
Tizenegyedik alkalommal részesültek Pegazus Díjban Magyarország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozásai: az elismerést idén is összesen harminc kiváló gazdasági teljesítményt nyújtó társaság kapta meg. A díjakat a hagyományoknak megfelelően idén is feltörekvő és piacvezető kategóriában, három földrajzi régió alapján ítéltek oda az adományozók.
Minden reális előrejelzés szerint 2050-re 8 millióra csökken a most 9,8 milliós magyarországi lakosság és közben 20%-kal csökken a munkaképes korú emberek köre, így rendkívül fontos, hogy a most születő cigány és nem cigány gyermekek milyen képességek birtokába jutnak el 31 éves korukra – hangsúlyozta egy minapi konferencián Vecsei Miklós. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és a diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia miniszterelnöki biztosa szerint a kistelepülésen élő cigányok elképesztő nyomorát csak helyben kialakított programokon keresztül lehet enyhíteni. Enélkül szerinte drámai kilátások elé néz Magyarország, és ezért ki is jelentette: „ha valaki nem tud szeretni Magyarországon, az most már féljen".
Vajon mi motiválja leginkább a pályakezdőket és a fiatal dolgozókat? A kihívásokat keresik vagy az anyagi juttatások a mérvadók? Tényleg a home office a jövő irodája? A Brain Bar széleskörű kutatást végzett az Y és Z generáció körében, amelynek eredményei megcáfolják, amit eddig a fiatal munkavállalók preferenciáiról gondoltunk.
A pályázati piacon aktív akár 50-60 ezer cégnek is jól jöhet a közbeszerzési törvény küszöbön álló módosításai közül az, hogy az elmúlt évek fokozatos értékhatár emelése után lényegében megszűnik mind az uniós, mind a hazai költségvetésű pályázatoknál az értékhatár szerinti közbeszerzési kötelezettség – jelezte a Világgazdaságnak Szőke István közbeszerzési tanácsadó.
A szerb-magyar kereskedelmi kapcsolatok az utóbbi években kiemelkedően jók, és a befektetések szempontjából is jelentős előrelépések történtek a közelmúltban, a jövőben pedig további közös sikerekre lehet számítani - hangsúlyozta Hendrich Balázs, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója kedden Belgrádban, ahol megnyitotta az ügynökség nyugat-balkáni regionális partnerirodáját.
Közös kezdeményezést indít a német és a francia kormány az Európai Unió (EU) reformjára - jelentették kedden német hírportálok egy belső használatra készült munkaanyagra hivatkozva.
Tamástól jött a hír, hogy februártól a Wise is áthárítja a teljes tranzakciós adót a magyarországi ügyfeleire...
Ebben a hónapban is bővítettem, most Pepsit vettem. Eladtam a T. Rowe Price részvényeimet, amik után nem is kaptam...
Az új termékfelelősségi irányelv elfogadásával több évtized után megújulnak a termékfelelősségi szabályok...
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Még mindig nincs olyan óra a középiskolákban, ami kellően felkészítené a végzős diákokat a pénzügyi döntésekben... 
Pulyka nélkül, de szakszervezettel, milliárdos bónusszal, Druckenmillerrel és Szabó Lászlóval búcsúztatjuk az évadot!...
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
