Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Charles Michellel, az Európai Tanács, és David Sassolival, a parlament elnökével közösen az Európai Parlamentben tartott pénteki sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy a tapasztalatok szerint az erő nem az elszigeteltségben, hanem a közös munkával felépített unióban rejlik.
1 milliárd eurós átalány pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány az uniós közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalanságoknál és ezen felül kell érteni még egyedi ügyekben további pénzügyi büntetéseket – mondta a Portfolio kérdésére Anton Schrag, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgató-helyettese a Transparency International Magyarország által ma az uniós források felhasználásáról szervezett konferencián.
Sok kicsi ország egyedül nem képes arra, hogy felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, ezért a szorosabb európai integráció felé kell elmozdulni, de a föderális Európa még egy emberöltő távlatában sem reális – hangsúlyozta a Portfolio 20 éves kitekintő interjúsorozatának újabb felvonásában Darvas Zsolt. A világhírű brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója és a Corvinus Egyetem munkatársa szerint 2040-re már szinte az összes uniós tagország az eurózóna tagja lehet, és akár újra visszaléphetnek az EU-ba a britek is. Ha viszont Magyarország kilépne az EU-ból, akkor a Huxitnek súlyos gazdasági következményei lennének: „az ide települt vállalatok jelentős részének elvándorlásával járna, komoly gazdasági visszaesést és munkanélküliség emelkedést okozva”. Darvas számos témában megosztotta gondolatait és kutatási tapasztalatait, így az olasz gazdaság szenvedéséről, a kereskedelmi háború kifutásáról, a kelet-közép-európai felzárkózás lehetőségeiről és arról is, hogy személy szerint mit tart a legsúlyosabb világszintű problémának.
Bár nagyon koncentrált uniós forráselosztást szeretne megvalósítani a következő EU-s fejlesztési ciklusban a kormány, de mégis nagyobb az esélye annak, hogy nem 3, hanem végül 6 Operatív Programmal vég neki a kockázatos a brüsszeli egyeztetéseknek – írja egy decemberi kormányzati anyag alapján a 24.hu. Ez azt jelentené, hogy továbbra is lenne a vidéki térségeknek szóló területfejlesztési program, illetve külön családtámogatási program is, de úgy, hogy ezekbe minél kevésbé tudjon beleszólni Brüsszel és éppen ez adja a tárgyalások kockázatosságát.
Csehország a tavalyi évben 68,5 milliárd koronával (890,5 milliárd forint) kapott többet az Európai Uniótól, mint amennyit a közös kasszába befizetett - közölte kedden Prágában a cseh pénzügyminisztérium.
A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) szervezésében 17 magyar orvostechnikai vállalat mutatkozik be január végén Dubaiban, az Arab Health kiállításon. A világ egyik legnagyobb egészségipari szakkiállításán több mint 4 ezer kiállító mintegy 64 országból kínálja innovatív termékeit 160 ország több mint 55 ezer látogatója számára - tájékoztatta a HEPA a Portfolio-t.
A németek és franciák gyorsan döntésre akarják vinni a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdését és ebben a helyzetben a magyar álláspont még mindig túl merevnek számít, lényegében illúziókat kerget a kormány arról, hogy mennyiben javítható fel az elhozható EU-pénzek volumene – írja brüsszeli szakértőkkel és diplomatákkal folytatott beszélgetései alapján a Bruxinfo. Mindez azért érdekes, mert a hétvégén kiderült: február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és az eseményen kifulladásig, azaz akár több napig is tárgyalhatnak, hogy ne húzódjon tovább az EU egészét érintő stratégiai kérdés rendezése.
Az eddigi jelzésekkel ellentétben nem tavasszal, hanem az év második félévben, a német EU-elnökség alatt teszi közzé az Európai Bizottság a minden tagállamra kiterjedő új jogállamisági jelentését, ami ráadásul nem három, hanem négy témára fókuszál majd – írja a Bruxinfo egy szerdai szakértői vitán elhangzott információk alapján. A magyar kormány tart ettől a jelentéstől, mert annak tartalma kihathat a 2021-2027-es EU-pénzek kifizetésére is, igaz az illetékes uniós biztos azt mondta: nem biztos, hogy a két téma összekötéséből tényleg lesz valami, hiszen egyhangú döntés kell róla.
Bár titoktartásban egyezett meg a magyar jogállamiságot és a Fideszt vizsgáló „három bölcs” az Európai Néppárt elnökével folytatott hétfői egyeztetésén, amikor átadták a vizsgálati jelentésüket Donald Tusknak, mégis szivárognak a részletek pártkörökben arról, hogy mi vár a Fideszre a következő hetekben, ez pedig salamoni döntést jelent – írja a német Franfurter Allgemeine Zeitung.
Február 1-jére Lisszabonba hívta a Kohézió Barátai nevű formáció 16 tagját a portugál miniszterelnök, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésről egyeztessenek, ami újabb jele annak, hogy februárban rendkívüli EU-csúcs várható erről a témáról. Ez egyébként várhatóan belga-módra tartott esemény lesz, azaz addig maradnak a vezetők, ameddig meg nem állapodnak a keretköltségvetés végső számairól és feltételeiről – írja a Politico a ma reggeli hírlevelében.
A héten az az alaptalan hír röppent fel, hogy a következő uniós költségvetésből szinte semennyi forrást nem kap majd Budapest, így megnéztük azt, hogy a mostani ciklusban egyáltalán mennyit kap. Megdöbbentően nagy, közel 700 milliárd forintos szám jött ki csupán a legnagyobb projektek összesítésével. Igaz rögtön hozzátesszük, hogy ezek nagy részét nem maga a főváros kapja és sok olyan projektet is bemutatunk, amelyek budapesti "kötődésűek", de országos kihatásúak.
A Portfolio számításai szerint 2019 során összesen 1160 milliárd forintnyi EU-támogatást fizetett ki a magyar állam a nyertes pályázóknak, ami 2012 óta a leggyengébb teljesítményt jelenti és csaknem egyharmaddal elmaradt az egész évre kitűzött céltól. Ez és a 2021-2027-es uniós ciklus várható kései indulása együtt elvileg jelentős GDP-növekedési lassulást vetítenek előre 2020-2022 közöttre, de friss kalkulációink ettől teljesen eltérő képet vázolnak. Stabilan magas maradhat ugyanis az EU-s forrásfelhasználás Magyarországon és így már jobban érthető az is, hogy mire alapozza a kormány a folyamatosan 4% közeli GDP-növekedési prognózisát. Könnyen lehet, hogy ezt a közép távon kiegyensúlyozottabb növekedést szolgálta már az is, hogy 2019-ben nem pörgették annyira a nyerteseknek az EU-s kifizetéseket.
A Portfolio keddi információival összhangban 3-6 Operatív Programban gondolkodik a kormány a 2021-2027-es uniós forráselosztás során és kifejezetten célzott pénzelosztást tervez – derült ki a Budapest brüsszeli képviseletét ellátó Jávor Benedek blogján megosztott prezentációból. Ez alapján hétfőn még arról szóltak a hírek, hogy Budapest nem nagyon kapna uniós forrásokat, de ahogy levezettük: ez olyannyira nem igaz, hogy az anyagban kétszer is utalnak a fővárosra. Igaz a stratégia még nem végleges és valóban van veszély arra, hogy a központi kormányzat végül a főváros és az ellenzéki kézbe került megyei jogú városok számára hátrányos forráselosztási keretekről dönt.
Nagy visszhangot váltott ki egy ma reggeli lapértesülés, amely azt vázolta, hogy az EU-források terén ki fogja véreztetni Budapestet a kormány, hiszen már délelőtt cáfolatot adott rá az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mi is reagáltunk rá egy gyorselemzésben, hogy ez így miért nem igaz és milyen csatornákon számíthat igenis forrásokra a főváros. Aztán késő délután az illetékes államtitkár is külön nyilatkozatot adott ki.
A címben feltett üzenet a 2021-2027-es uniós pénzek terén csaknem tényként jelent meg a Népszava mai cikkében, mire a kormány heves cáfolatot adott ki. Érdemes röviden átgondolni, hogy mik a realitások és azt is, hogy jelenleg egyáltalán miről lehet megalapozottan beszélni.
A minap fogadta el a kormány a 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégiát, amely a Portfolio kalkulációi szerint azt jelenti, hogy néhány év múlva már évi 150-170 milliárd forintnyi összeget fog elkölteni a magyar állam különböző nemzetközi fejlesztési együttműködések támogatására. 2012-ben ez az összeg még csak 27 milliárd forint volt, tavaly durván 70 milliárd forint lehetett, azaz markáns növekedés várható a magyar állam ezen kiadási területén a következő években.
Első hallásra meglepőnek tűnő kijelentést tett Orbán Viktor kormányfő a csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatón arról, hogy Magyarország a saját gazdaságának méretéhez képest többet fizet be az EU közös kasszájába, mint például a nyugati jóléti tagállamok közül Hollandia és Svédország. Leellenőriztük az adatokat és az a helyzet, hogy ez így van, mégsem célszerű csak ezt nézni.
Valószínűleg szükség lesz egy, kizárólag a 2021-2027-es uniós költségvetési vitáknak szentelendő rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívására, de egyelőre korai minden találgatás arról, hogy erre mikor kerülhet sor – jelezte csütörtökön Zágrábban Charles Michel.
Tizennyolc uniós tagállam, köztük több nettó befizető egy közös dokumentumban ment neki a mostanában „fukarnak” gúnyolt öt nettó befizető országnak, köztük Németországnak amiatt, hogy szerintük el kell törölni az 1984-ben létrehozott EU-s költségvetési visszatérítéseket, mert azok létrehozásának feltételei már megszűntek – írja a Bruxinfo.
Vegyes tapasztalatokat osztott meg a fejlesztéspolitika 2019-es működéséről a Portfolio szokásos évértékelő felmérésének 8 szakmai résztvevője, de egyúttal többen bizakodásuknak adtak hangot, hogy 2020-ban tovább gyorsulhat a pályázati döntéshozatal, a panaszkezelés és a kifizetések is. Csaknem minden megszólaló rámutatott arra, hogy bár a 2014-2020-as ciklus végén járunk, az elakadó, bedőlő fejlesztésekből visszacsorgó támogatásokból még 2020-ban is több tízmilliárdnyi pályázati keret várható klasszikus eszközbeszerzési és telephely fejlesztési célokra. Nyilván ezeket fájdalmas pénzügyi döntések előzik meg mind a pályázók, mind a kiírók oldalán, de a szűkülő keretek miatt a 2021-2027-es ciklusra készülés is fájdalmas döntések sorozatával járhat. 2020-ban tehát mind a nyertes projektek gazdáinak, mind a fejlesztéspolitika tervezőinek egyszerre kell a mostani ciklus sikeres zárására és a következő keret megalapozott felhasználásának megtervezésére is koncentrálnia.
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Mindenki a lakáshitelek kamatcsökkenéséről beszél, közben szépen lassan, de a személyi kölcsönök is egyre olcsóbbá...
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
