gazdaságfejlesztés

Több ezer rejtőzködő munkavállalót csalt elő egy új EU-s pályázat

Több ezer rejtőzködő munkavállalót csalt elő egy új EU-s pályázat

Gazdaságpolitikai tévhiteket is eloszlathat egy jól célzott pályázati konstrukció, és az uniós "Foglalkoztatásbővítés ösztönzése” című, GINOP-5.3.12-19 kódszámú felhívás esetében éppen ennek lehetünk szemtanúi – mutat rá friss blog bejegyzésében a MAPI-coport stratégiai igazgatója. Andorka Miklós szerint ugyanis a felhívás iránti elképesztő kereslet éppen arra cáfolt rá, hogy a végletekig feszített munkaerőpiacon ma már lasszóval sem lehet embert, különösen szakképzett dolgozót fogni.

Tűz alá vették a négy fukart a rendkívüli EU-csúcson

A 2021-2027-es uniós költségvetésről rendezett EU-csúcs első, csütörtöki napján, illetve ma reggelig nyoma sem volt annak, hogy a négy fukarnak nevezett gazdag tagállam engedne azon tervéből, hogy a 27 tagú közösség együttes nemzeti jövedelmének (GNI) 1%-a legyen csak a költségvetési kötelezettségvállalás plafonja. Emiatt több más tagállam vezetője bírálatot fogalmazott meg, és például a cseh kormányfő azt mondta: ha ezen ma sem változtat a négy fukar, akkor nincs értelme maradni az EU-csúcson.

Semmi extra, „csak” erről a pár számról kell most megállapodnia Európa vezetőinek

Semmi extra, „csak” erről a pár számról kell most megállapodnia Európa vezetőinek

Ahogy az mai előzetesünk alapján várható volt: a ma kezdődött rendkívüli EU-csúcsra érkezve a négy fukarnak mondott tagállam vezetője az 1%-os költségvetési plafon mellett kardoskodott, és a költségvetési visszatérítések megtartását akarja, míg a felzárkóztatási, vagy agrártámogatások nagy haszonélvezői a minél nagyobb büdzsét szorgalmazták. Mivel nagy a távolság a sokféle szempont között 2021-2027-es büdzsében, így bizonytalan, hogy a mostani EU-csúcson – amely akár vasárnapig is eltarthat – lesz-e megállapodás, noha „csak” pár számot kellene kitöltenie az állam- és kormányfőknek az alábbi táblázatban.

Ma is egymásnak ugorhat Merkel és Macron – Most épp az EU-büdzsé miatt

Ma is egymásnak ugorhat Merkel és Macron – Most épp az EU-büdzsé miatt

A legfrissebb jelek szerint a ma kezdődő, bizonytalan ideig tartó rendkívüli EU-csúcson is vitába keveredhet egymással az Európai Unió két legnagyobb tagállama, és az EU-s költségvetés két legnagyobb befizetője: Németország és Franciaország. Mindez jól érzékelteti, hogy extrém nehéz viták várnak a 27 tagállam vezetőire Brüsszelben.

Kemény EU-s költségvetési tárgyalásokra készül holnap Merkel

Kemény EU-s költségvetési tárgyalásokra készül holnap Merkel

Nehéz és kemény tárgyalásokra kell számítani az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetéséről az állam-, illetve kormányfők csütörtökre összehívott tanácskozásán - mondta Angela Merkel csütörtökön Berlinben.

A volt német EU-biztost is kinevezte Orbán Viktor egy magyar testület élére

A volt német EU-biztost is kinevezte Orbán Viktor egy magyar testület élére

Február 5-től 3 éves időtartamra kinevezte a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnökévé Günther Oettingert, az Európai Bizottság költségvetésért felelős volt német biztosát Orbán Viktor kormányfő – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból.

Se a magyar, se a német kormány nem örül az új EU-s költségvetési javaslatnak

Nem voltak lelkesek a magyar kormány képviselői a múlt pénteken közzétett újabb EU-s költségvetési javaslat láttán – írja saját információira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap azt is megjegyzi, hogy a német pénzügyminiszter és alkancellár a jogállamisági feltételrendszer szigorítását szorgalmazta, így tehát ő sem volt boldog az új javaslatok tartalmától.

Külgazdasági újságíró-elemzőt keres a Portfolio

Külgazdasági újságíró-elemzőt keres a Portfolio

Új év, új lehetőség: a magyarországi online gazdasági média vezető szereplője, a Portfolio lelkes és szakmai sikerekre éhes külgazdasági újságíró-elemzőt keres az Uniós Források rovatába.

Csúsztatós cikkben magyarázkodik a négy fukar, miért nem akar többet fizetni az EU-kasszába

Csúsztatós cikkben magyarázkodik a négy fukar, miért nem akar többet fizetni az EU-kasszába

Eddig is gyanakodva néztem a négy fukarnak csúfolt uniós tagállam érvelését amellett, hogy a britek távozására hivatkozva miért kardoskodnak az eddiginél jóval kisebb 2021-2027-es uniós költségvetés mellett. Egy most kiadott közös cikk tartalma azonban még furcsábban hat pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt, ráadásul több csúsztatás is belekeveredett a magyarázkodásba, így nem árt tisztázni az érvek mögöttes tartalmát.

Kiszivárgott: mégsem bukna annyi EU-pénzt Magyarország, mint eddig tudtuk

Kiszivárgott: mégsem bukna annyi EU-pénzt Magyarország, mint eddig tudtuk

Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.

15 európai nagyváros vezetői kérnek közvetlen EU-pénzt a klímaharcra

15 európai nagyváros vezetői kérnek közvetlen EU-pénzt a klímaharcra

„Európa lakosságának kétharmada él választott vezetők által irányított városokban, és valójában itt dől el, hogy megnyerhető-e a klímaharc” – hangsúlyozta 15 európai nagyvárosnak, köztük Budapestnek, az első embere abban a közösen aláírt levélben, amelyet az Európai Bizottság elnökének és az Európai Tanács elnökének címeztek és lényegében minél több közvetlenül a városoknak elosztott EU-forrást kértek azért, hogy besegítsenek a 2050-es klímacél teljesítésébe. A visegrádi országok fővárosainak vezetői emellett a kelet-közép európai demokráciák válságára hivatkozva, az EU alapértékeinek védelme érdekében is kérik a közvetlenül brüsszeli támogatások lehetőségét.

Tévedés, hogy az agrárszektor beáldozható az EU-pénzes alkuk során

Tévedés, hogy az agrárszektor beáldozható az EU-pénzes alkuk során

A 2021-2027-es uniós költségvetés végső kereteiről szóló döntés meghozatala érdekében február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és ennek apropóján a minap a Portfolio azt foglalta össze egy elemzésben, hogy milyen okok miatt vannak feszítő keretek a büdzsében, melyek a legfőbb vitás pontok a tagállamok között, illetve azt vázoltuk, hogy a magyar kormánynak és társadalomnak mire kell felkészülnie a feszítő keretek láttán. Az elemzésben a Közös Agrárpolitikára, a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztési források kilátásaira is kitértünk és ennek kapcsán küldött szerkesztőségünknek vélemény cikket Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese. Az alábbiakban az ő vélemény cikkét közöljük változtatás nélkül.

Szerda reggel lesz a fontos vita az EP-ben a következő EU-s költségvetésről

Az európai parlamenti képviselők szerdán 9 órától, az Európai Tanács február 20-i büdzsé-csúcstalálkozója előtt ismét hangsúlyozzák a következő költségvetési ciklus Parlament számára legfontosabb elemeit – vezeti fel az Európai Parlament közleménye a holnap reggeli esemény aktualitását és fontosságát.

Orbán Viktor: biztosan megszületik az alku az EU-s költségvetésről

Orbán Viktor: biztosan megszületik az alku az EU-s költségvetésről

Biztosan találnak olyan megállapodási lehetőséget az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében, amely mindenkinek jó lesz, de ehhez még idő kell - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Berlinben. A kormányfő a német kancellárral közösen nyilatkozott a sajtónak.

Kifakadt a cseh kormányfő az EU-pénzek vágása miatt, szerinte nem lesz alku februárban

Kifakadt a cseh kormányfő az EU-pénzek vágása miatt, szerinte nem lesz alku februárban

Miközben a feszítő keretek miatt a realitás az, hogy csökkenni fog a kohéziós (felzárkóztatási) támogatások volumene a 2021-2027-es uniós költségvetésben sok ország, például Csehország számára, aközben brüsszeli vezetőkkel folytatott tárgyalási után Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy elfogadhatatlan az asztalon fekvő javaslat és azt akarja elérni, hogy a kohéziós támogatások nőjenek a javaslatban lévőhöz képest. Szerinte a viták miatt nem is less meg az alku a február 20-i uniós csúcstalálkozón. Közben a lengyel miniszterelnök ennél jóval visszafogottabb nyilatkozatot tett ugyanebben a témában.

Bűvös határon túl az Orbán-kormány pénzosztása

Bűvös határon túl az Orbán-kormány pénzosztása

Januárban kétéves csúcsra, csaknem 290 milliárd forintra ugrott az EU-támogatások havi kifizetése Magyarországon, így az összesen kiutalt támogatás átlépte a kerek 7000 milliárdos határt – derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji vizsgálatából. Közben a gazdaságfejlesztési pályázatoknál tömegesen mondott vissza szerződéseket a hatóság, így havi szinten szokatlan módon csökkent a megítélt összes támogatás darabszáma. A felpörgő itthoni támogatás-kifizetéssel párhuzamosan Brüsszelből csak 45 milliárd forintnyi átutalás érkezett, így az év első hónapjában újra nagyobb terhet jelentett a magyar államháztartásnak az EU-s programok finanszírozása.

Többszörös szorításba került a kormány az EU-pénzeknél – Hogyan jön ki ebből?

Többszörös szorításba került a kormány az EU-pénzeknél – Hogyan jön ki ebből?

Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.

Brüsszel hatalmas összeggel támogatná a kék gazdaságot

Brüsszel hatalmas összeggel támogatná a kék gazdaságot

Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA) az óceánokkal, tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket, az úgynevezett kék gazdaságot támogató 75 millió eurós (mintegy 24,8 milliárd forint) tőkebefektetési alapot hozott létre a környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében - közölte az uniós bizottság kedden.

Merkel: mindenkinek engednie kell az új uniós költségvetésben

Merkel: mindenkinek engednie kell az új uniós költségvetésben

Nagy kihívás, és mindenkitől kompromisszumkészséget igényel az Európai Unió következő hétéves költségvetésének összeállítása, a nettó befizetők pedig szorosan együttműködnek az ügyben - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben a Németországhoz hasonlóan nettó befizető Ausztria kormányfőjével, Sebastian Kurz-cal folytatott tárgyalása után.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nukleáris bázis mélyen Grönland jege alatt? Szupertitkos támaszpontra bukkant az Egyesült Államok repülőgépe
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.