Nem voltak lelkesek a magyar kormány képviselői a múlt pénteken közzétett újabb EU-s költségvetési javaslat láttán – írja saját információira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap azt is megjegyzi, hogy a német pénzügyminiszter és alkancellár a jogállamisági feltételrendszer szigorítását szorgalmazta, így tehát ő sem volt boldog az új javaslatok tartalmától.
Új év, új lehetőség: a magyarországi online gazdasági média vezető szereplője, a Portfolio lelkes és szakmai sikerekre éhes külgazdasági újságíró-elemzőt keres az Uniós Források rovatába.
Eddig is gyanakodva néztem a négy fukarnak csúfolt uniós tagállam érvelését amellett, hogy a britek távozására hivatkozva miért kardoskodnak az eddiginél jóval kisebb 2021-2027-es uniós költségvetés mellett. Egy most kiadott közös cikk tartalma azonban még furcsábban hat pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt, ráadásul több csúsztatás is belekeveredett a magyarázkodásba, így nem árt tisztázni az érvek mögöttes tartalmát.
Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.
„Európa lakosságának kétharmada él választott vezetők által irányított városokban, és valójában itt dől el, hogy megnyerhető-e a klímaharc” – hangsúlyozta 15 európai nagyvárosnak, köztük Budapestnek, az első embere abban a közösen aláírt levélben, amelyet az Európai Bizottság elnökének és az Európai Tanács elnökének címeztek és lényegében minél több közvetlenül a városoknak elosztott EU-forrást kértek azért, hogy besegítsenek a 2050-es klímacél teljesítésébe. A visegrádi országok fővárosainak vezetői emellett a kelet-közép európai demokráciák válságára hivatkozva, az EU alapértékeinek védelme érdekében is kérik a közvetlenül brüsszeli támogatások lehetőségét.
A 2021-2027-es uniós költségvetés végső kereteiről szóló döntés meghozatala érdekében február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és ennek apropóján a minap a Portfolio azt foglalta össze egy elemzésben, hogy milyen okok miatt vannak feszítő keretek a büdzsében, melyek a legfőbb vitás pontok a tagállamok között, illetve azt vázoltuk, hogy a magyar kormánynak és társadalomnak mire kell felkészülnie a feszítő keretek láttán. Az elemzésben a Közös Agrárpolitikára, a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztési források kilátásaira is kitértünk és ennek kapcsán küldött szerkesztőségünknek vélemény cikket Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese. Az alábbiakban az ő vélemény cikkét közöljük változtatás nélkül.
Az európai parlamenti képviselők szerdán 9 órától, az Európai Tanács február 20-i büdzsé-csúcstalálkozója előtt ismét hangsúlyozzák a következő költségvetési ciklus Parlament számára legfontosabb elemeit – vezeti fel az Európai Parlament közleménye a holnap reggeli esemény aktualitását és fontosságát.
Biztosan találnak olyan megállapodási lehetőséget az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében, amely mindenkinek jó lesz, de ehhez még idő kell - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Berlinben. A kormányfő a német kancellárral közösen nyilatkozott a sajtónak.
Miközben a feszítő keretek miatt a realitás az, hogy csökkenni fog a kohéziós (felzárkóztatási) támogatások volumene a 2021-2027-es uniós költségvetésben sok ország, például Csehország számára, aközben brüsszeli vezetőkkel folytatott tárgyalási után Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy elfogadhatatlan az asztalon fekvő javaslat és azt akarja elérni, hogy a kohéziós támogatások nőjenek a javaslatban lévőhöz képest. Szerinte a viták miatt nem is less meg az alku a február 20-i uniós csúcstalálkozón. Közben a lengyel miniszterelnök ennél jóval visszafogottabb nyilatkozatot tett ugyanebben a témában.
Januárban kétéves csúcsra, csaknem 290 milliárd forintra ugrott az EU-támogatások havi kifizetése Magyarországon, így az összesen kiutalt támogatás átlépte a kerek 7000 milliárdos határt – derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji vizsgálatából. Közben a gazdaságfejlesztési pályázatoknál tömegesen mondott vissza szerződéseket a hatóság, így havi szinten szokatlan módon csökkent a megítélt összes támogatás darabszáma. A felpörgő itthoni támogatás-kifizetéssel párhuzamosan Brüsszelből csak 45 milliárd forintnyi átutalás érkezett, így az év első hónapjában újra nagyobb terhet jelentett a magyar államháztartásnak az EU-s programok finanszírozása.
A Continental elektromobilitással foglalkozó területe külön működési önállóságot és saját identitást is kapott a tavalyi évben, Vitesco Technologies néven, a debreceni egységben - az alapkőletétel után egy évvel - már 100-an dolgoznak.
Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.
Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA) az óceánokkal, tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket, az úgynevezett kék gazdaságot támogató 75 millió eurós (mintegy 24,8 milliárd forint) tőkebefektetési alapot hozott létre a környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében - közölte az uniós bizottság kedden.
Nagy kihívás, és mindenkitől kompromisszumkészséget igényel az Európai Unió következő hétéves költségvetésének összeállítása, a nettó befizetők pedig szorosan együttműködnek az ügyben - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben a Németországhoz hasonlóan nettó befizető Ausztria kormányfőjével, Sebastian Kurz-cal folytatott tárgyalása után.
Még mindig tisztességtelen, sportszerűtlen és igazságtalan az Európai Unió 2021-2027-es időszakra vonatkozó költségvetési javaslata, ilyen jelzőket használt ma Orbán Viktor magyar miniszterelnök azután, hogy Brüsszelben találkozott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A magyar kormányfő szerint azért sportszerűtlen az új költségvetési terv, mert olyan módosítások vannak benne, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába kívánnak pénzeket átcsoportosítani.
Nincs szükség itthon az EU-s fejlesztések ellenőrzésének szigorítására, inkább a meglévő lehetőségeket kell jobban kihasználni a korrupciós és csalási kockázatok visszaszorítására – mondták a téma szakértői a Transparency International Magyarország pénteki konferenciáján. Néhány elég erős kijelentés is elhangzott az eseményen: az Európai Bizottság egyik illetékese azt firtatta, hogy miért nem ülnek többen börtönben az uniós pénzekkel visszaélés miatt, amire egy kormányzati illetékes megjegyezte: a hatalmi ágak szétválasztása terén kell keresni a választ. Egyébként nagyon egyszerű módszer is létezne a túlárazások kivédésére, csak valamiért nem lép senki. Azt is kiderült: kézzelfogható anyagi előnyei vannak, ha minél inkább bevonják a nyilvánosságot a projektek nyomon követésébe, ugyanis hirtelen 200 millió forinttal 1,3 milliárdra sikerült lefaragni az M6-os autópálya Bóly-Ivánvárda közötti szakaszának tervezésére kiírt közbeszerzésben a becsült árat egy civil ellenőrző mechanizmus keretében.
Nemmel válaszolt Orbán Viktor kormányfő arra a kérdésre ma, hogy tervezi-e bejelenteni a Fidesz kilépését az Európai Néppártból, és hangsúlyozta: nem tervez semmilyen bejelentést – számolt be a Portugáliában járó kormányfő kijelentéséről az MTI. Úgy tűnik, hogy a Fidesz megmaradó néppárti tagsága még jól is jöhet a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló heves tárgyalásokon.
Az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a jogviszony létrejötte után 47 évvel és egy hónappal, közép-európai idő szerint péntek éjfélkor megszűnt, azaz jogilag kiléptek az EU-ból. Ez példátlan az EU történetében. Az uniós intézményekben a britek képviselete megszűnt, így mostantól nem szólhatnak bele a közös jogalkotásba, de legalább év végéig még kötelezően vonatkozik rájuk az uniós joganyag. Jelen tudásunk szerint december 31-én a britek uniós tagsága a gyakorlatban is megszűnik: kilépnek a közös piacból és a vámunióból, az EU büdzsébe sem fizetnek már be, de hatalmas kérdés, hogy mi lép mindezen viszonyrendszer helyébe. Az alábbiakban történelmi áttekintésbe helyezzük a brit EU-tagságot, az annak megszűnéséhez vezető folyamatokat és a kilátásokra is kitérünk.
Miután egy EU-forrásokról szóló reggeli konferencián az OLAF és a tagállami hatóságok közötti szorosabb együttműködést szorgalmazta az EU Csalás Elleni Hivatalának Budapestre látogató elnöke, meg is állapodtak erről a délelőtt során a magyar Legfőbb Ügyészséggel – derült ki utóbbi intézmény közleményéből.
Az Európai Bizottság ma bejelentette, hogy Ursula von der Leyen elnök jövő hétfőn, február 3-án kétoldalú találkozón fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben – áll a testület közleményében.
Mindenki a lakáshitelek kamatcsökkenéséről beszél, közben szépen lassan, de a személyi kölcsönök is egyre olcsóbbá...
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
