gazdaságfejlesztés

Akár 1 millió fővel is nőhet a munkanélküliség Magyarországon - Mit lehet tenni?

Akár 1 millió fővel is nőhet a munkanélküliség Magyarországon - Mit lehet tenni?

A koronavírus járvány rohamos világszintű terjedése és annak súlyos gazdasági következményei miatt a turizmusban 400 ezer ember munkája került veszélybe az ágazati vezető szerdai figyelmeztetése szerint, ma pedig arra hívja fel a figyelmet Essősy Zsombor, hogy nemcsak itthon ugorhat meg gyorsan a munkanélküliek száma, hanem akár 3-400 ezer frissen munkanélkülivé vált külföldi magyar is hazajöhet. Emiatt a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója egyre több olyan jelet lát, miszerint 1-2 hónap alatt akár 1 millióval is nőhet idehaza a munkanélküliek száma. Alábbi cikkében - amely röviddel Orbán Viktor kormányfő szerdai bejelentése előtt született - konkrét javaslatokat is megfogalmazott ennek a rendkívül negatív kilátásnak az elkerülésére, a hatások tompítására. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük Szebeni Dávidnak, az Enrawell stratégiai igazgatójának tegnapi véleménycikke után.

Itt vannak az európai határzár részletei, elmarad az EU-csúcs is

Elfogadták az EU-tagállami vezetők a külső határok legalább 30 napra lezárását, az egymás közti határokon pedig zöldfolyosókon mehetnek az áruszállítók, az egészségügyi termékek exportját engedélyhez kötik, a jövő hétre tervezett EU-csúcs pedig elmarad, helyette ismét telefonkonferencián egyeztetnek – jelentette be kedd késő este a döntések részleteit Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetők vészhelyzeti videókonferenciáját követően.

Közel 50 milliárdot ad az EU a Tisza-menti árvízvédelemre

Az Európai Bizottság ma 14 nagyszabású infrastrukturális projektet érintő, több mint 1,4 milliárd euró értékű beruházási csomagot hagyott jóvá, köztük két magyarországi nagyobb projektet is - derült ki a brüsszeli testület közleményéből. A projektek ezen felül további 6 tagállamban (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Portugália, Románia és Spanyolország) fognak megvalósulni.

Meddig tart az EU belső piacának egysége és hol kezdődik a kettős mérce?

Meddig tart az EU belső piacának egysége és hol kezdődik a kettős mérce?

Az európai uniós alapszerződések értelmében a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az EU közúti áruszállítási ágazatának reformjáról szóló, nemrég részben elfogadott jogszabálycsomag azonban nem ezt az egységet szolgálja, sőt, kifejezetten kettős mércét generál az Európai Unió tagállamai között. Felvetődik tehát a kérdés: mely tagállamok érdekeinek érvényesüléséig fontos az egyenlőség, illetve az uniós alapszabadságok, mint szerződéses alapelvek?

Az alábbiakban Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárának véleménycikkét közöljük.

Mi ez a 25 milliárd eurós EU-s mentőcsomag, amit a koronavírus miatt jelentettek be?

Mi ez a 25 milliárd eurós EU-s mentőcsomag, amit a koronavírus miatt jelentettek be?

Története során először tartott rendkívüli EU-csúcsot telefonkonferencián keresztül kedd este a 27 tagállam állam- és kormányfője, ahol megegyeztek a koronavírus terjedése elleni intézkedések összehangolásáról és egyúttal egy 25 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozását is bejelentették a most futó uniós költségvetés terhére. Egyelőre sok részlet tisztázatlan még, de néhány már kiderült erről.

25 milliárd eurós alapot hoz létre az EU a koronavírus gazdasági kárainak enyhítésére

25 milliárd eurós alapot hoz létre az EU a koronavírus gazdasági kárainak enyhítésére

Az Európai Unió tagországainak vezetői a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítését biztosító, 25 milliárd euró értékű alap létrehozásában egyeztek meg, amely számára az uniós bizottság 7,5 milliárd eurót szabadít fel - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a tagállami vezetők vészhelyzeti videokonferenciáját követően.

Nagy dolog készül Debrecenben és környékén, az EU-s milliárdokat is célba veszik

Északkelet-Magyarország négy megyéjéből és a hozzájuk kapcsolódó határmenti területekből egy új fejlesztési célterületet hozott létre a kormány és egyúttal rögtön el is fogadott a területtel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket – derül ki a friss Magyar Közlöny két kormányhatározatából. A döntésekből jól kirajzolódik, hogy részben a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus elérhető pénzeire épül majd az érintett térség fejlesztése.

Annyira a szegény magyar régiókba megy az EU-pénz, hogy toronymagasan Budapest nyer

Annyira a szegény magyar régiókba megy az EU-pénz, hogy toronymagasan Budapest nyer

Kereken 2000 milliárd forintnyi EU-pénzt nyertek el a 2014-2020-as ciklus forrásaiból a Budapesten megvalósuló projektek, ami a 7 évre jutó összes EU-támogatás 24%-a, így tehát messze a legfejlettebb város nyerte el a legtöbb pénzt az ország nagyvárosai közül - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ez a felzárkóztatási politika logikájával szembemenő folyamatnak tűnik, de a 2000 milliárd forint jelentős része vidéken hasznosul, így nem annyira "nyerte szét" magát Budapest. Régiós szinten egyébként még kijön az, hogy a legszegényebb régiók kapják a legtöbb EU-pénzt, de megyei szinten már ennek csaknem az ellenkezője igaz. Ez arra utal, hogy a mostani támogatáspolitikai ciklus fő nyertesei Budapest mellett a fejletlenebb régiókban lévő viszonylag fejlett nagyvárosok, mint például Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, amelyek ügyesen vonzották magukhoz a nagy pénzeket.

Kiosztotta Magyarországot az EU: a számok jók, de ez később már kevés lesz

Kiosztotta Magyarországot az EU: a számok jók, de ez később már kevés lesz

Közzétette szokásos éves országjelentését az Európai Bizottság a tagállamokról. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy a gazdasági növekedésünk a legnagyobbak között volt, és általában jók a makroadataink, a számok mögé nézve azonban struktárlis problémákat fedezett fel a Bizottság. A jelentés szerint amennyiben ezeken nem javítunk, akkor azok akadályt képezhetnek a jövőbeli gazdasági növekedésünk és a termelékenységi rátánk növekedése előtt.

Itt a forintesés újabb következménye: hatalmas EU-pályázatok nyílnak még idén

Itt a forintesés újabb következménye: hatalmas EU-pályázatok nyílnak még idén

Három főbb ok miatt év végéig összesen még 800-1000 milliárd forintnyi új EU-pályázat nyílik a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára úgy látja, hogy a tavalyi 4,9%-os magyar GDP-növekedésből 1,2-1,5%-pontot az EU-pénzek hatása magyarázott, és jelentős hatékonyságnövekedést lát a magyar vállalkozásoknál a kiosztott források hatására.

Két ágazat nyerte az élelmiszeripari EU-s pályázatok nagy részét

Két ágazat nyerte az élelmiszeripari EU-s pályázatok nagy részét

A gyümölcs- és zöldségfeldolgozással, valamint a húsfeldolgozással, húskészítmény-gyártással foglalkozó cégek lettek az élelmiszeripari uniós pályázatok eddigi legnagyobb nyertesei – derül ki az Agrárminisztérium parlamenti képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából.

Együtt harcol Magyarország és 7 másik tagállam az EU-s agrárpénzek szinten tartásáért

Együtt harcol Magyarország és 7 másik tagállam az EU-s agrárpénzek szinten tartásáért

A kelet-európai és Balti országok mezőgazdasági miniszterei hétfőn Varsóban közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az Európai Unió klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára fordítható források szinten tartása – áll az Agrárminisztérium közleményében, ami néhány nappal követi az alku nélkül véget ért rendkívüli EU-csúcsot.

Matolcsy György is keményen beleszállt a négy fukarba

Matolcsy György is keményen beleszállt a négy fukarba

A múltbeli hallgatólagos alku, a jelenlegi helyzet és a jövőbeli trendek szemszögéből megközelítve is keményen bírálta mai posztjában Matolcsy György jegybankelnök a „nyugati álláspontot”, lényegében a négy fukar tagállamot, amiért a 2021-2027-es uniós költségvetési vitában múlt pénteken befeszültek és ez végül az alku elmaradásához vezetett. Szerinte kimondható, hogy „igazságtalan, ezért az EU jövője szempontjából hibás a mostani uniós költségvetési alkudozásban mutatott nyugati álláspont”.

Ügyes húzás sem rántotta ki a mély árokból a fukarokat az EU-büdzsé vitájában

Ügyes húzás sem rántotta ki a mély árokból a fukarokat az EU-büdzsé vitájában

Miközben az EU 2021-2027-es költségvetése egyhangúságot és abból eredően kompromisszumot kíván, a négy fukarnak nevezett országcsoport láthatóan befeszült egy nehézkesen védhető érvrendszer mögé, és ebből az árokból még az Ambiciózus Európa Barátai névre átkeresztelt országcsoport ügyes húzása sem tudta kirántani őket. Így a másfél napos csúcstalálkozón még a büdzsé főösszegéről sem sikerült megállapodni a múlt csütörtök-pénteki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország számára mindez összességében azt jelenti, hogy a felzárkóztatási támogatásoknál 20-25% közötti, az agrártámogatásoknál 15-25% közötti vágás várható reál értelemben és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazásánál a számunkra hátrányosabb szavazási mód az esélyesebb a német kancellár jelzése alapján.

Megállapodás nélkül zárt az EU-csúcs

Megállapodás nélkül zárt az EU-csúcs

Péntek délelőtt 10 órától folytatódott a rendkívüli EU-csúcs a 2021-2027-es uniós költségvetésről, amelyen dél körültől két-, illetve többoldalú egyeztetések kezdődtek. Ezután újra 27-tagú körben egyeztetnek majd és itt kerülhet elő egy átdolgozott költségvetési javaslat az Európai Tanács elnökétől. A pénteki tanácskozásra érkezve több tagállami vezető élesen bírálta a négy fukarnak mondott országcsoportot, miközben a franciák máris győzelmet hirdettek az agrártámogatások megőrzése miatt, noha valójában még semmi sem dőlt el.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nukleáris bázis mélyen Grönland jege alatt? Szupertitkos támaszpontra bukkant az Egyesült Államok repülőgépe
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.