Már a háború első hónapjaiban Ukrajna nyugati szövetségesei szankcionálták az Oroszországba irányuló mikroelektronika-exportot. A szankciók bevezetését követően sok nyugati elemző arra számított, Oroszország hadiipara hónapok alatt összeomlik.
Azonban ez a háború harmadik évére sem következett be. Az orosz hadiipar kitartására idővel többféle magyarázat is született:
- Moszkva a háború kirobbanását megelőzően a szükséges precíz nyugati technológiából felhalmozott elegendő készleteket arra, hogy egy esetleges, több hónapokig tartó fegyveres konfliktus során is képes legyen ellátni védelmi ipara szükségleteit.
(Ez a feltételezés az idő előrehaladtával megdőlt, a háború már lassan három éve tart).
- Alternatív beszerzési útvonalakat épített ki, és semleges szereplőkön keresztül importál továbbra is nyugati alkatrészeket (erről szól egy friss jelentés is, amely a fehérorosz szerepet mutatja be Oroszország mikroelektronika-importjában).
- Amelyeket így sem tud beszerezni, azt pedig kínai import segítségével oldja meg.
Valószínűleg mindhárom magyarázat igaz, vegyesen. Oroszország a háború elején valóban felhalmozhatott elegendő készletet, de a háború elhúzódásával megkezdődött az alternatív beszerzési útvonalak kiépítése.
Photos of T-90M tank assembly at Uralvagonzavod. https://t.co/OpJzqBMdqh
— Rob (Lee) January 10, 2023
Mennyire működőképesek ezek az útvonalak?
Az ukrán hírszerzés saját listát vezet az ukrán területen lezuhant drónok, rakéták és egyéb orosz haditechnikai eszközök maradványaiban talált importalkatrészekről.
Ezek egy része még a háborút megelőzően került Oroszországba, így értelemszerűen nem sértettek szankciókat. Más eszközökbe viszont egyértelműen olyan alkatrészek kerültek, amelyek már a szankciós időszak alá estek.
Alapvetően a kettős felhasználású (polgári és katonai) termékek szűrése a legnehezebb, hiszen sok esetben nem azonosítható a végfelhasználás célja, vagy a végfelhasználó személye.
Ugyanakkor súlyos problémákra világít az rá, hogy az elmúlt időszakban nem csak orosz fegyverekben, hanem a sokkal régebb óta szankcionált Észak-Korea ballisztikus rakétáiban is kimutatták, hogy az irányítást és működést biztosító alkatrészek 70%-a amerikai eredetű, míg a többit Németországból, Svájcból és más nyugati országokból szerezték.
2024 végére az ukrán hírszerzés 149 egységben mintegy 4145 nyugati komponenst azonosított.
Hány alkatrész került a Lancetekbe?
A Lancet-dróncsalád Oroszország egyik legveszélyesebb fegyvere, az ukrán páncélosveszteségek mintegy feléért felelős. A fegyverek az orosz-ukrán háborúban mutatkoztak be legelőször nagy tömegben.
$9,000,000 price tag Leopard 2A6 (one of most advanced) variant versus $20,000 Lancet pic.twitter.com/0YjZbm9TiU
— SIMPLICIUS (Ѱ) June 10, 2023
Az oroszpárti Lost Armour csatorna saját gyűjtést vezet a közösségi médiában megjelent Lancet-csapásokról. Saját bevallásuk szerint eddig összesen 2607 darab találatot rögzítettek, amelyből 709 alkalommal megsemmisült a célpont, további 1342 alkalommal pedig megsérült.
A fegyvereket a Zala Aero Group, egy magántulajdonban lévő orosz vállalatcsoport gyártja, amelynek egyik egységében az állam kisebbségi részesedéssel rendelkezik.
Más orosz védelmi gyártókhoz hasonlóan a csoportot is célba vették a nyugati szankciók és exportkorlátozások. Elméletileg a szankcióknak a drónok gyártását kéne megakadályozniuk, amelyek - orosz önbevallás szerint is - nagymértékben függnek az importált alkatrészektől.
A valóságban azonban a Zala Aero drónjainak száma mintegy megháromszorozódott. A rögzített találatok megoszlása szerint 629 darab esett 2023-ra, míg a többi 2024-re.
2022 közepe óta új gyártósorok építésébe és berendezések vásárlásába kezdtek.
A Kyiv Independent vizsgálata szerint az orosz cég főként annak köszönheti a termelés felfuttatását, hogy alkatrész-ellátását megbízható kínai beszállítókra alapozza. A kínai beszállítók természetesen a saját alkatrészeiken felül nyugati termékeket is szállítanak. Ez főként azokból az adatokból derült ki, amit a hírszerzés feltört.
A megszerzett dokumentumok jelentős része hangsúlyozza a Zala importfüggőségét: főként a hajtóművek és az elektronikai alkatrészek területén. Egy 2019-es listában csaknem 24 féle, az amerikai Keysight Technologies által gyártott alkatrész szerepel – igaz, a frontvonalon megszerzett Lancetekben ezek az alkatrészek nem szerepelnek.
Ukrajina zahajuje sériovou výrobu analogu pic.twitter.com/oaiBHSJSlv
— MarcelN66 (@MarcelN66) February 7, 2024
Helyette más amerikai gyártók termékei jelennek meg, a teljesség igénye nélkül: Nvidia, National Semiconductor, Microchip Technology, Micron Technology. Megtalálhatóak bennük ezen kívül svájci cégek alkatrészei, a német Infineon Technologies cég terméke, de holland és dél-koreai eszközök is.
Az importkomponensek között megtalálhatók a chipek, mikroprocesszorok, kamerák, videó kódolók és dekóderek, mikrokontrollerek, adó-vevők, tranzisztorok és akkumulátorok is.
A hírszerzés honlapján összesen 100 darab, idegen importalkatrész található, amelyet a Lancetekben felleltek.
A kínai mentőöv szerepe
Ahelyett, hogy Amerikából vagy Európából szereznék be a szükséges készleteket, az orosz gyártók most harmadik országokból vásárolnak. Oroszország legnagyobb segítője ebben Kína. Peking saját termelésével és a külföldi gyártók forgalmazójaként egyaránt pótolja Oroszország alkatrész-deficitjét.
A megszerzett információk szerint két beszállító – az OMP és a Spetstechnotrade – látja el külföldi alkatrészekkel a Zala-t: az egyik a cég alkalmazottjának, a másik pedig egy másik alkalmazott édesapjának tulajdonában van.
Érdekesség, hogy míg a dróngyártó cégekkel szemben 4 ország és az uniós is bevezetett szankciókat, addig az OMP-vel szemben Nagy-Britannia már nem, a Spetstechnotrade-et pedig csak az Egyesült Államok szankcionálja.
Az importnyilvántartások szerint számos kínai és hongkongi beszállítótól vásároltak árut, több millió dollár értékben.
Ezen jogalanyok némely esetben csak eladóként, más esetben pedig gyártóként is felbukkannak az adatbázisokban.
Kína kényelmes kiskapuvá vált azon orosz vállalatok számára, amelyeknek szükségük van az exportkorlátozások alá tartozó árukra. Hozzájárul ehhez a nyugati vállalatok hanyag nemtörődömsége is: bár kötelesek ellenőrizni, hogy Kína-e a végfelhasználó, sok esetben ez nem történik meg.
A nyugati kormányok ugyanakkor nincsenek felkészülve egy ilyen jellegű konfrontációra Pekinggel: a szankciók nyomán kitörő gazdasági háborút megszenvedné az Európai Unió és az Egyesült Államok is.
Egyre gyakrabban felmerülő javaslat a nyugati cégek büntetése, hogy ezzel kényszerítsék ki a fokozott végfelhasználó-ellenőrzést, erre azonban hatékony megoldást még nem találtak ki.
A beletörődés pedig a támogatott országnak, Ukrajnának sem kedvez, de a Nyugatnak sem feltétlenül előnyös, hogy több millió dolláros eszközöket semmisítenek meg amerikai processzorral működő, alapvetően filléresnek minősülő dróneszközök.
Címlapkép forrása: Portfolio
